
11. Veszekedés
-Biztos kedvelni fog a húgod Ni-Ki?-fordultam felé imár túzedjére felteve neki ezt a kérdést. Csak sóhajtot egyet
-Teljesen biztos vagyok benne Yeri-ah-bolintot határozottan-Ki ne kedvelne egy ilyen angyali és kedves lányt mint amilyen te vagy?-mosolyodot el lágyan arcomra simitva lágyan. Érintese annyira jól eset hogy lehunyt szemekel élveztem egy jóleső sóhaj is kiszakadt belőlem.
-Legalább a nevét elárulhatnád-nyitoram ki szemeimet kóhintve lefejtve kezeit az arcomról.
-Megsugom egyik baratnőmet sem hozta ennyire lazba a hugom mint téged-mosolyom még szelesebb let ezt halva hogy én legetek az első akit ennyire felcsigázot a huga. Mindig is oda voltam a gyerekekért, szeretem nézni a parkban a gyerekeket akik szülőikel sétáltak vagy épp futkározva jatszodtak ez az ami kelemes és lenyugtat engem. Ha nézhetem az aranyos gyerekeket a parkban.
-Akkor megtiszteltetés hogy én lehetek az első- lögtem játékosan válában
-Haeri a neve-adot választ kerdésemre zsebéből előhalászta lakás kulcsát majd benyitva engedet maga elé udvariasan. Nem kelet sokat varnom hiszen a kis lány azon nyomban amint meghalodta az ajtó nyitodását gyors léptekel szaladt le a lépcsőn és vetődöt bátya karjaiba mosolyogva
-Haeri-ölelte meg Ni-Ki kishúgat aki csak nevetve nyomot puszikat batya arcara amit mosolyogva neztem végig.
-Kebzeld ma a bébiszittert sikerült újra elüldöznöm-mesélte edes hangon amire vigyorogva neztem a jelenetet
-Na ne mond, ujra rossz kis lany voltál-nyomot egy puszit homlokára majd elengedte a csillogó szemü kislanyt aki ekkor vet észre engen és kiváncsian méregetni kezdte
-Nem akarok új bébiszinttert-dobantot hisztérikusan-De szép a karkötöd-dicserte meg Yeosangtól kapot baratsag karkötömet, lagugoltam elmosolyodva
-Nekem meg nagyon tetszik a kék ruhád-dicsértem meg szép vilagos kék ruháját.
-Haeri ő itt Yeri-mutatot be kishugának aki meg mindig mehbabonazva nezte a karkötömet.
-ő a baratnőd?-nézet fel batyara aki csak eree csak a tarkojat vakarta majd ő is legugolt melém és megfogta kishuga picike kezeit
-Még nem, de szerintem jó uton vagyunk afelé-pillantot rám mosolyogva majd felkapva a lanyt intet hogy menjünk a nappaliba ahol helyet foglaltunk a kanapén Haerin a bátya melet foglalt helyet és nagy szemekel bámult engem
-Nagyon aranyos húgod van-néztem Ni-Ki-re majd a kislányra
-Szerelmes vagy a batyámba?-csúcsöritet karba font kezekel mire zavartan felnevetem egy kosza hajtincset a fülem mögé türve
-A bátyád egy nagyon aranyos fiú és helyes is miért ne lehetnék?-mosolyogtam a kis lányra akinek felcsilantak a szemei mire felnevetem és Ni-Ki-re néztem aki mosolyogva figyelt engem
-És te Ni-Ki?-fordult bátya felé Haeri, rám nezet Ni-Ki majd elmoslyodot es megfogta kicsi kezeit
-Szerintem nem mondanék újdonságot ha azt mondanám egy ilyen lányba nem lehetne nem belszeretni első látásra-nezet félszemel rám, a mondotakra kikerekedtek szemeim és enyhén elnyíltak ajkaim
-Mi lenne ha rajzolnánk valamit?-tereltem a témát elmosolyodva a kislányra aki ezt amint meghalodta tapsikolva szaladt a szobájába bizonyara papirokért.
-Csak szólok hogy sokal jobban rajzol mint én vagy te-jegyezte meg szórakozotan amire felvont szemöldökel vezetem rá tekinetetemet
-Nem is látál még rajzolni-tetem karba kezeimet
-Igaz-nevetet fel
~♡~
Boldogan indultam haza tudva hogy Haeri egy rendkivül aranyos lány akit félperc alatt megszeretem. Nagyon melegszívű kislány és nagyon hasonlit Ni-Ki-re.
Boldogságom azonal szerte foszlot mikor meglátam Yeosangot idegesen jarkálni.
-Miért vagy megint ideges?-topantam meg a bejárati ajtóban-Daeun szakitot?-kérdeztem gúnyosan elmosolyodva, felém jöt sebes léptekel és dúhben uszó szemei csak ugy cikaztak az enyémeim közöt
-Tudod te hány óra van? Hol voltal eddig? Aggodtam érted neked ez nem számit?-ingerülelten hátra túrta hangját.
-Jól van sajnálom Yeosang-feleltem-Ni-Ki vel voltam
-Megint az a Ni-Ki igaz? Már nem számit hogy betegra aggodom magam erted? Te meg azal a nő csábaszal lógsz-mondta közel sem kedves hang nemben ami nem tetszet
-Mi a valodi bajod? Az hogy Ni-Ki-vek vagyok? Melesleg melyik férfi aki nőcsábász mutatja be a kishugát? Huh?-emeltem fel én is a hangomat
-Ez.....Csak a felszín olyan mint wooyoung fent kell tarsa a látszatot hogy utána ágyba vihese. Túlságosan is könnyen adod magad-emelte fel a hangját-Csak ágyba akar vinni Yeri-ah-lépet közelebb de én hátráltam.
Hogy gondolhat ilyeneket a legjobb barátom? Ni-Ki jó ember nem olyan mint wooyoung. Miért ellenzi ennyire azt a fiút aki iránt erzek is valamit.
Nem fer a fejembe hogy itélhet a boritó alapján ő mindig tisztelet tudķ és kedves az emberekel és most? Daeun vete rá erre?
-És Daeun? Huh? Tele tömte valamivek a fejed igaz? Az a nő az álszent libák legalaja. Nem ertem miért ugy iteled meg Ni-Ki-t hogy még csak nem is ismered-fogtam magam majd hátat forditva szaladtam ki a házból. Nem tudtam elviselni ezért szakadó esőben szaladtam az egyetlen szemelyhez aki most eszembe jutot.....
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro