-Akkor ma ne várj haza rendben?-mondta Yeosang meletem lépkedve a suli folyosóján

-Sanék meghivtak valahová? Engem miért nem hivtak meg?-vonom fel szemöldökömet ő erre csak felnevet

-Tudod hogy ők akárhová mennnek mindig meghivnak mind kettőnknek-mosolygot rám amire felsóhajtótam

-Akkor? Ugye nem Daeunal találkozol megint?-kérdeztem reménykedve abban hogy nem lesz a válasza mivel azt a lányt szívből gyülölőm ahogy ő is engem. Ennek az oka egyszerű gimiben szerelmes volt Yeosangba és küldöt neki egy levelet amit oda adot nekem hogy adjam oda neki. De Yeosang azt mondta nem érdeklik a szerelmes levelek ezért azt mondta adjam vissza neki. Tetem amit kért csak hogy Daeum engem hibáztatot hogy miattam van ez az egész. Én állok a szerelmük utjába mikőzben ilyen elő sem fordult egyszer sem. Azóta utál engem természetesen az ok amiért én is gyülölöm hogy tudta hogy tetszik nekem valaki de elvete tőlem és elöttem nyalták falták magukat. Fájt mert tudot mindent még is ezt csinálta. Most meg kihasználja hogy Yeosang nem ismeri fel őt. Gimiben nagyon vissza fogot lány volt de mostanra gondoskodot arról hogy ennek még a halvány töredéke sem maradjon.

-De vele találkozok-bolintot egyet mire felsóhajtotam idegesen piszkálva a táskám pántját

-Most mennem kell-köhintetem mire Yeosang fel vonta a szemöldökét értetlenkedve pislogva rám

-De azt mondtad együtt ebédelünk

-Igen tudom de elfelejtetem hogy megigértem Ni-Ki-nek-hazudtam hiszen ezek után nem volt kedvem vele beszélgetni ha daeun lesz a fő téma.

-Ja hogy vele-forgata meg szemeit karba fonva kezeit-Menj csak ne váratasd meg a szőke herceget- felelte mire bolintva eredtem keresésére. Nem is tudja Yeosang mekkora hibát követ el hogy daeunra pazarolja az idejét, tudom hogy ha elmondanám neki mindazt amit gondolok róla nem hinne nekem és még össze is veszne velem amit nem akarok.

Szekrényemhez lépve elő vetem társadalom füzetemet majd mikor becsaptam elindultam a termem felé majd nem oda értem mikor Ni-Ki-t pillantotam meg aki molyogva intet nekem egyet.

-Szia Ni-ki-köszöntem megölelve

-Neked is-húzta széles mosolyra ajkait-Ma is szabad vagy? Szeretném bemutatni neked a húgomat.

-Nincs programom mára-bolintotam mosolyogva mire megnyalta kiszáradt ajkait ami odavonzota a tekintetemet amit észre is vet mivel csúklomat megfogva nyomot a falnak kezeit fejem melé csapva, a füzet ezt következően a földre eset.

-Olyan gyönyörű vagy Yeri-ah-nézet mélyen szemeimbe mire nyelnem kellet egyet-Most fulladásig csókolnálak de nem kell el sietnünk semmit sem-nyomot egy puszit a szám melé majd el lépet tőlem elmosolyodva.

~♡~

YEOSANG:

Szeretem Wooyoungot de néha elégé idegesitő amint a kalandjairól számol be nekünk egyetlen részletet sem kihagyva. A folyosón lépkedve minden második lány utánunk fordult ami nővelt az önbizalmamon de még is mosolyogtatot. San ilyenkor felszeget állal lépked és minden csajra rá kacsint de én és jongho csak csendesen lépkedünk meletük mint most.

-Hé Yeosang az nem Yeri-ah?-mutatot egy random irányba wooyoung mire követem amere a keze mutat és ekkor pillantotam meg amint egy fiú a falnak préselve mosolyog rá. A mosoly azonal lefagyot az arcomról és nem bírtam sokáig nézni ezért megköszörülve torkomat mosolyogtam el a leghitelesebben

-Mesélte hogy valami Ni-Ki-vel jóba letek-mondtam sóhajtva egyet a kezembe tartot füzeteket szoritva magamhoz

-De hogy ennyire-rázta meg a fejét san-Szerintem többről van szó mint baráti kapcsolat-idegesen toporogtam majd kicsit idegesen szóltam vissza sannak

-Az ő dolga san-mondtam-Ne szóljunk bele a dolgába és menjünk órára-tanácsoltam

-Ideges vagy? Miért?-kérdezte Wooyoung mire lehúnytam a szememet majd kinyitva néztem barátaimra

-Daeun már vár rám és ez a látvány hogy Yeri ilyen könnyen oda adja magát felkavarta a gyomromat de semmi többről nincs szó-túrtam a hajamba majd meg sem várva válaszukat sietem az udvara magam mögött hagyva barátaimat.

WOOYOUNG:

-Beszélhetnék veled?-kérdezte lehajtotot fejel melém sétálva jongho
Fura mód egésznap csendben volt és senkihez nem szólt csak maga elé meredt semlegesen. Azóta ilyen mióta láta azt a Ni-Ki-t és Yerit majd nem csókolozni. Nem tudom mi állhat a háttérben de lehet magától árulja el majd nekem.
-Persze-válaszoltam leülve az egyik padra a parkban. Suli után mindig ebbe a parkba jövök mert itt rengeteg fullos csaj szokot futni. Vagy szinplán könyvet olvasni. Jongho meg szereti ezt a parkot amin keresztül szoktunk menni a házam felé.-Nagyon csendes voltal ma csak nem történt valami amit eltitkolsz előlem?-Sóhajtva ült le melém
-Nem az hogy titkolok, eszem ágaba sem lenne titkolni de mindenki számára ez a legjobb ezért hallgatam-túrt hajába
-Jongho-mondtam barátom nevét amire rám nézet-Kedveled Yeri-aht?-kérdésemre azonal elpirult majd elnézet. Mosolyom szelesebb let a halgatása igent jelent.
-Miből jöttél rá? Ennyire egyértelmű?-kérdesére csak felnevetem szexin a hajamba veuetve ujaimat ezel az elöttem ülő lány bugyiját is benedvesitve
-Nem mondanám, yeosangon kivül szerintem san is észre vete a dolgokat. De ne aggodj ezt nem kell titkolnod ez nem bün-válaszoltam biztatoan
-Nem, a legjobb ha nem tudja meg a dolgok állásat-sóhajtot ingerűlelten
-Te tudod, de neked fog fájni ha összejön azal Ni-Ki gyerekel-vontam meg válaimat
-Azt nem hagyom-felelte