Figyelem, ez a fejezet (többé-kevésbé) 18+-os részeket tartalmaz. Tudom, hogy kábé mindenki tovább fog olvasni, mert már vártátok, hogy történjenek dolgok, de gondoltam szólok, hogy felkészülhessetek.

><><><

- Én is szeretlek.

Gabe minden tagja beleremegett a válaszba, és a korábbinál is hevesebb melegség öntötte el. A diagnoszta Silas gyönyörű, kék szemeibe nézett, amelyek most csábítóan, és nem kevésbé kihívóan szántották végig vonásait, minden egyes porcikájáért elepedve. Gabriel nagyot nyelt. Sejtette, mi következik.

Újra hozzátapadt Silas puha ajkaihoz, és pólója szélét kereste kezeivel. Hűvös ujjait lassan felvezette a finom bőrű hátra, mire a szőke fiú szemei felpattantak, és belenyögött a csókba. Gabe bizonytalanul vált el szerelmétől.

- Mi az? Rossz volt? Nem jól csináltam valamit? – szinte kétségbeesetten kapta el kezeit Silas hátáról, mintha forró fémet érintett volna. A másik azonban csak elmosolyodott, tenyerét Gabe tarkójára simította, és egy lágy pillantás után megszólalt.

- Épp ellenkezőleg. Nagyon jó volt. – Gabe fülig pirult, és azt se tudta, hogy hova nézzen zavarodottságában. Silas azonban rögtön lecsapott a mézhajú ajkaira, és éhesen falni kezdte őket. Türelmetlenül kért bebocsátást nyelvével Gabe szájába, aki bizonytalanul engedett.

A diagnoszta kezeit újra a kölcsönadott póló alá csúsztatta, és tenyerével finoman végigsimított Silas hátán. Ő ezt ismét nem hagyta hang nélkül, Gabe pedig megpróbálta átvenni az irányítást. Heves szuszogás közepette igyekezte eluralni a szájukban zajló csókcsata vezető szerepét, de Silas meglepően határozott volt e téren, így inkább hagyta magát. Egyik kezét lassan lejjebb csúsztatta partnere hátán, egészen az alsója pereméig. Itt azonban megállt. Szégyenlősen fülig vörösödve félig-meddig kibontakozott Silas öleléséből és megköszörülte a torkát, mintha mondani akarna valamit, de egy hang se jött ki a torkán. Mire nagy levegőt véve belekezdett volna, Silas megelőzte.

- Még nem csináltad, ugye? – igyekezett finoman fogalmazni, de elég volt Gabrielre néznie – már a nyaka is olyan volt, mint a pipacs –, tudta, jó helyre tapintott. Kétkedően kuncogott – Ne mondd, hogy Gabriel Hills, a kórház legmacsóbb dokija még mindig szűz?!

Gabe szinte felháborodva kapta tekintetét Silasra. Még hogy ő szűz?! Ezt inkább gondolta volna Silasról, de elmélete egyre inkább megdőlni látszott. Határozott hangon vágott vissza.

- Nem vagyok szűz, kikérem magamnak! – felhúzta az orrát, ám ettől nemhogy komolynak nem látszott, de inkább egy sértődött kisfiúnak tűnt – Igenis csináltam már, csak nem férfiakkal. – az utolsó szavakat egyre halkuló hanggal mondta, és leszegte fejét, sóvárgó tekintetével egyre csak Silas karcsú nyakát fixírozva. A recepciós elkuncogta magát, ami még jobban veszélybe sodorta Gabriel tekintélyét. Nem hagyhatja, hogy egy ilyen törékeny és ártatlannak látszó fiú kikacagja tapasztalatlansága miatt. Hirtelen elöntötte az önbizalom, és átvette az irányítást.

A még mindig nevetgélő Silast váratlanul nekidöntötte a kanapé karfáján pihenő párnának, és fölé magasodott. A szőkehajú abbahagyta a nevetést, és kihívóan elmosolyodott, félrehajtva fejét. Gabe nyelt egyet, majd lassan ráhajolt a másik vállára. Finoman megcsókolta, majd még egyszer, harmadik alkalommal pedig kicsit megszívta a puha bőrt. Silas halkan felsóhajtott, karjait Gabriel nyaka köré vezette. Gabe egyre feljebb haladt partnere nyakán, majd arcán, lassan elérve ajkait. Ellenállást nem találva hatolt be nyelvével a másik szájába, de kezei sem maradtak tétlenek. Felhúzta a kölcsönpólót, egészen Silas nyakáig, majd kibújtatta őt a mostanra feleslegessé vált ruhadarabból. A félpercnyi elválást követően türelmetlenül tapadt vissza partnere szájára, ám csak egy pillanatra. Szinte azonnal áttért a hívogató mellkasra, amely a vágytól borzongva emelkedett és süllyedt előtte. Miközben ajkaival a remegő hasfalat kényeztette, kezei valamivel feljebb, a mellizmokra siklottak. Ujjai óvatosan körözni kezdtek az egyre keményebb mellbimbók körül, végül felemelkedve megcsókolta az egyiket. Rátalált Silas egyik gyengepontjára, mert az amint megérezte Gabe kényeztető, dús ajkait, kontrollálatlanul felnyögött, és a másik hajába markolt. Eltátott szájjal lihegett, felhevült arcán izzadságcsepp szánkázott végig. Apránként elvesztette az irányítást a saját teste fölött, szinte könyörgött Gabriel minden egyes érintéséért.

Gabe hasonlóképpen nem bírt betelni az alatta fekvő Silassal. Minden porcikáját meg akarta érinteni, és végig akarta csókolni. Hallani akarta a hangját, ahogy elhagyja azokat a telt ajkakat, és csakis őmiatta! Izgatóbb gondolatot el sem tudott volna képzelni. Látni akarta, ahogy Silas érte remeg, érezni akarta, ahogy átöleli, ahogy a tincsei közé túr. Teljes egészében akarta őt, mindenestül. Ismét csókot hintett a merev bimbóra, mire Silas torkát még hangosabb és hosszabb nyögés hagyta el, s szorosabban markolt a mézszínű fürtjeire, annyira, hogy Gabe felkiáltott a fájdalomtól. Meghátrált, és fejéhez kapott. Silas most látta, mennyire kipirult, és zilált lett ő is. Sajnálkozva pillantott rá, és ő is felült. Megsimogatta a sajgó területet, majd egy finom csókot nyomott rá.

Gabriel azt se tudta, mit mondjon. Még nem volt része hasonlóban, és álmában sem gondolta volna, hogy ennyire jó lesz. Mármint, volt már dolga nővel, de ez most valahogy annyira más volt. Most az a személy volt vele, aki után több mint fél éve vágyakozott. Hihetetlenül megkönnyebbült, és boldog volt. Magához ölelte Silast, és a fülébe suttogott.

- Imádlak. Minden apró kis porcikáddal együtt. A magaménak akarlak tudni, és soha, de soha nem akarlak elengedni. – Silas megborzongott – ki tudja, talán a szavaktól, attól, hogy a fülét súrolták, vagy azért, mert nem volt rajta fölső – és visszasuttogott.

- Ha ennyire vágysz rám... - itt egy kis szünetet tartott. Érezte, ahogy Gabe az előbbieknél is szorosabban tartja, és közelebb hajol, hogy egyetlen szavát se szalaszthassa el. - ... akkor tegyél magadévá.

Gaben izgatott remegés futott végig. Nem hitte el, amit az előbb hallott. Megbontotta az ölelést, hogy Silas szemébe nézhessen, de abban egy csepp kételkedést, vagy tiltakozást nem látott. A két hirtelen-kék pillantás bíztatóan és hívogatóan villant rá. Gabriel örömében felugrott, és a lépcső felé szaladt. Mikor odaért, visszapillantott Silasra, aki még mindig a kanapén ült, kérdőn bámulva rá. Kinyújtotta felé a kezét, és ennyit mondott:

- Gyere.

><><><

Az ágyon térdeltek. Gabe nadrágja a matrac peremén lógott félig a földre, zoknija pedig talán már a folyosón sem volt rajta. Silas erősen kapaszkodott Gabe nyakába, nehogy heves csókcsatájuk közben hátraessen. Pedig Gabe éppen arra készült, hogy a másik fölé kerekedve elfeküdjenek. Csak lassanként tudta érvényesíteni az akaratát, először félkönyékre, majd hanyatt fekvésbe szorítva Silast. Ő eközben gombonként haladva bontotta szét Gabe ingét, látni engedve ezzel a szépen kidolgozott mell- és hasizmokat. Végigsimított rajtuk, ezzel halk mormogást válva ki az orvosból. Gabriel a csók közben lágyan cirógatta Silas arcát, ujjai leheletkönnyen érintették meg a fülcimpáit, mire a szőke fiú könyörgőn felsóhajtott.

- O-ohtt. Ott mégh... - Silas Gabe hátára simított kezei egyre szorosabban fonódtak egymásba, pillantásával próbálta sürgetni a másikat. Azonban Gabrielnek nem kellett kétszer mondani, Silas ajkairól leszakadva egyből a füleire tért át. Először csak végig nyalta őket – de már ezzel is olyan hangot csalt elő Silasból, mint a földszinten a mellbimbóival -, majd finoman a szájába vette, és szopogatni kezdte őket. Silas erre csaknem fölsikított, és olyan erővel markolt a másik ingébe, hogy az majdnem elszakadt. Gabriel elégedetten mosolyodott el, és folytatta a műveletet. Silast ez annyira feltüzelte, hogy – már teljesen elvesztve az irányítást saját teste fölött - lábait Gabe dereka köré kulcsolva kapaszkodott belé. Úgy lihegett, mint aki maratont futott, de a diagnoszta sem festett másképp: haja teljesen összekócolódott, tarkója izzadságban úszott, karja pedig remegett a visszafojtott szenvedélytől. Nadrágja egyre szűkösebb helynek érződött, de nem tudta, Silas hogy van ezzel. Kelletlenül szakította meg egyébként igen szenvedélyes pozíciójukat, és esetlenül, lihegve kérdőre vonta partnerét.

- Silas, hah, én... éhn... már... nekem mhár... - Silas homályos és türelmetlen, majdnem bosszankodó tekintettel nézett Gabre, amiért abbahagyta füle kényeztetését. Mikor azonban elködösült agya felfogta a lihegéstől eltorzított kérdést, helyeslően bólogatni kezdett.

- Neh-nekhem ish... - kezeivel elengedve az addig gyűrögetett inget, Gabe alsójának pereme mögé dugta mutatóujjait. Lassan hántotta le a vékony, gumírozott anyagot szerelme csípőjéről, de Gabriel gyorsabb volt. Silas alig pár másodperc alatt teljesen meztelenül feküdt a már összegyűrt ágyruhán, feljebb korbácsolva Gabriel izgatottságát. Ő csókot hintett a szőke fiú ajkaira, majd nyakára, végig egész mellkasán, majd csípőjénél megállt. Egy eleddig ismeretlen terület bontakozott ki előtte, és hirtelen elbizonytalanodott. Silas, megérezve Gabe hezitálását, könyökére támaszkodva félig felült, és várakozón pillantott rá. Mikor a másik nem mozdult, csak elvörösödött, változtatott a pozíción.

Ülőhelyzetbe tolta a tanácstalan orvost, majd megismételte annak előbbi mozdulatait. Egy elnyújtott, mély csók után ő is egyre lejjebb vándorolt, finoman megszívta a keménnyé vált mellbimbókat, melytől Gabe még inkább vörös lett, és kéjesen felsóhajtott. Jóleső érzés volt, mégis idegen, hogy egy másik férfi teszi ezt vele. Mikor Silas a derekához ért, egy pillanatra ő is megállt. Felnézett a diagnoszta mogyoróbarna szemeibe, és engedélykérően pillogott. Az egy bólintással válaszolt, engedélyt adva a másiknak, aki nem is habozott tovább.

Finoman megcsókolta Gabriel ágaskodó tagjának hegyét, aki mélyen felsóhajtott a gyönyörűségtől. Silas folytatta, nyelvével finoman végigsimított rajta, egyre hangosabb, és erőteljesebb nyögéseket váltva ki Gabrielből, aki már szinte a mennyekben járt. Kisvártatva nyelve mentén csúsztatva, először csak részben, majd pár kisebb szívás után csaknem teljes egészében bekapta a merevedő testrészt. Gabe meglepetten nyögött fel, ahogy Silas lassan mozogni kezdett. Gyönyörtől remegve markolt a lepedőbe, amint megérezte mit művel a szőkehajú a nyelvével. A feszítő érzés az alhasában egyre csak nőtt és nőtt, és már majdnem elérte azt a bizonyos határt, amikor Silas váratlanul lecuppant róla. Apró izzadságcseppektől gyöngyöző arcát Gabrielével egy magasságba emelte, és sokat sejtetően pillantott rá. Komótosan feltérdelt, és finoman a másik ölébe csusszant. A mézhajú megpróbált megszólalni, de csak a másik testének érintésétől előtörő nyögések és sóhajok hagyták el a torkát. Nem tudta, mire készül a szőke, de azért bizonytalanul átkarolta, és a szemébe nézett. Ezt a következő pillanatban meg is bánta, mert az arc, amit akkor vágott, porba döntötte azt a maradék tekintélyét, ami még megmaradt Silas előtt. A szégyenlősség legkisebb jele nélkül adta át magát a rendkívül újszerű élménynek, amint a saját és a másik férfiassága egymásnak dörzsölődött.

Silas teste forró volt, ezt még a saját, hasonlóan tüzelő bőrén át is érezte. Ugyanolyan kemény volt ott lent, mint ő, ha nem keményebb. Az ő arca is azt a mámort és felszabadultságot tükrözte, amit Gabriel is érzett, és ez, ha lehet, még jobban beindította. Váratlanul utána nyúlt, lehetetlenül közel húzva magához az arcát, és szenvedélyesen megcsókolta. Silas finoman mozgatni kezdte csípőjét előre és hátra, s ez mindkettőjükből kéjesebbnél kéjesebb hangokat csalt ki. De Gabrielnek ez még nem volt elég. Elszakadt Silas szájától, és ismét a fülét vette célba. Lágyan ajkai közé vette, és végtelenül gyengéden megcsókolta. A szőke recepciós hátraszegett fejjel, szinte megállás nélkül nyögött, egyre csak hangosabban és hosszabban, végül a hangulat közöttük pattanásig feszült. A levegő olyan forró volt, hogy verejtékük szinte azonnal elpárolgott, amint előgurult összetapadt hajtincsiek közül. Hevült leheletük és testük a másik bőrét simogatta, egészen addig, amíg nem lehetett tovább halogatni a végpontot. Silas önuralmát elvesztve, elnyújtva kiáltott fel, Gabriel egy másodperccel később követte.

Lihegve, izzadságtól és élvezettől ragacsosan terültek el a rendetlen ágyon, még mindig egymásba kapaszkodva. Úgy ölelték egymást, mintha ez csak egy álom volna, és bármelyik pillanatban véget érhetne, de mikor testük végleg elernyedve, összekulcsolódva hevert egymáson az együtt átélt mámoros percek után, és érezték a másik még lüktető testét, biztosak voltak benne, hogy ez a valóság.