...

„Bal karjával átkarolta a derekamat, hogy jobban magához tudjon húzni, majd gyengéden rám terítette a takarót.

– Hunyd le a szemed! – suttogta a fülembe.

Nem kérdeztem miért mondta ezt, bíztam benne. Úgyhogy becsuktam a szemem, hamarosan pedig egy hideg törölköző ért a homlokomhoz.

– Ez jólesik? – érdeklődött pár tincsemet hátrasimítva.

– Igen.

Újabb puszit nyomott az arcomra, amitől kellemes bizsergés futott át a testemen.

– Harvey? – szóltam, közben tovább élvezve a hűsítő vizet a homlokomon.

– Igen?

– Köszönöm."