Az előző rész tartalmából;
-Miért jöttél ide?-kérdezte Kornél.
-Mehrt a legjob barid egy kicsi pöcs!-mondta indulatosan.
-Mi történt?-kérdeztem.
-Szakítottam a fasszal! Mhegcsaaalt. Baszódjóón meeeeg!-kezdett el énekelni.
Kornéllal furán összenéztünk.
-Mi van?-kérdeztük egyszerre.

*Aznap*
*Flóra szemszöge*
Meredten bámultam magam elé, most Stella az alkohol hatása alatt mondta ezt, vagy beigazolódott a gyanúja?
Stella és Márk kapcsolatán látható változások történtek, de azt hittem, hogy csak összevesztek. Mert mindkettő ugyanolyan drámakirálynő. Kornél megszólalni se tudott, mert annyira koncentrált, hogy Stellát eljutassa a kocsihoz. Stella magassarkúban nagyon jól tud járni, de mennyit ivott ez a lány?
-Stella? -törtem meg a csendet. Nagynehezen felém fordította a fejét.
-Hmmmm? -nézett rám.
-Amit mondtál, az most igaz?
-Mith is mondhtaaam?-gondolkodni próbált, de nehezére esett.
-Azt, hogy Márk megcsalt és szakítottatok.-emlékeztettem és figyeltem a reakcióját. A szeme elsötétült, a szőke haja kócosan lógott a szemébe, a copfja elgyengült. Nem kellett megszólaljon nekem, mert tudtam a választ. Ikrek vagyunk, ismerem a nővérem és a fájdalom a szemében a lelkemig hatolt.
-Ighen, megcshalt egy ribanccaal! Láthod Kornéél a kis öribarid egy puhapöööcs!-emelte fel a hangját.
Kornél nem nézett a szemembe, nem tudom miért. Csak biccentett, hogy nyissam ki a kocsiajtót, megtettem neki de nem értettem a szituációt.
Nagynehezen betuszkoltuk Stellát hátra, majd elindultunk. Stella énekelgetett, majd hirtelen elhallgatott, ott ültem mellette hátul, hogyha hánynia kell vagy bármi történjen segítsek neki.
-Szheretlek!-suttogta a fülembe.
-Én is téged.-pusziltam meg a homlokát. Alkoholtól bűzlött mindene, muszáj volt idén tölteni a 18-at? Ez az egész meg se történt volna, de tudtam hogy ez sokkal komplexebb mint látszik. Márk miért tette ezt? Kivel járhatott össze? Annyi kérdés cikázott a fejemben, miközben hallgattam Stella szuszogását a vállamon. Elaludt. Észre se vettem, de simogattam a haját, ikerösztön. Ha az egyiknek fáj, a másiknak is. Sokan nem tudják, nem, nem érezzük egymás fájdalmát. Nincs telepátia és az se igaz, hogy ha ő megüti magát az nekem is fáj. De ismerem a nővérem és ő is engem, ha valamelyikünk fájdalomban részesül.  A másik lelke azonnal elsötétül és ő is fájdalomban fog szenvedni és aggodalomban. Aranyosnak hangzik? Lehet, de nem élvezetes.
-Flóra! Így nem vihetjük haza hozzátok!- zökkentett ki Kornél a gondolataimból.
-Mi? Miért nem?-néztem őt a visszapillantó tükrön keresztül.
-Hazudtál anyádnak, Stella részeg és azt se tudja hol van. Nem akarom megkockáztatni, de ha Kinga ezt meglátja vagy sárkánnyá változik vagy pankrátorrá és kitekeri mindhármunk nyakát. -mondta Kornél.
Igaza van, anyu ezt nem láthatja. Kiborulna és csak ordítana ahogy hangja bírja. Nem akarom Benit kitenni ennek, hogy hallja ahogy anya ordibál és a nővére pedig ájultan és szédelegve fekszik.
Apu csak aggódna és kérdezgetne, hogy mi van. Majd felhívna mindenkit, hogy nem tudják mi történt? Vele nem lenne akkora baj.
-Kornél, akkor hova vigyük?-kérdeztem aggódva.
-Anyu és apu jól tud titkot tartani. Átvihetjük hozzánk, egyszer Márk 12 évesen elszökött csajozni és ott kötött ki nálunk. Virág és Ricsi azóta se tudja.-mosolyodott el Kornél. Mire Stella feltámadt.
-FHAAASZZZ!-ordított fel. Kornéllal megijedtünk, mire Kornél ráeszmélt, hogy amit mesélt azt nem illik a mai naphoz. Nagyon nem.
-Rendben, köszönöm!-mondtam hálával teli hangon.
-Szeretlek!-nyúlt hátra a kezemért és megpuszilta.
-Én mégjobban!-mosolyodtam el.
-Az lehetetlen.-nézett hátra és kacsintott egyet.
Mikor felértünk Kornélék feljárójára, megszólaltam.
-Kornél, nem lenne jobb ötlet felhívni apukád, hogy segítsen nekünk kivonszolni Stellát?-kérdeztem.
-Elbírom én!-válaszolt.
-Ja persze, a diszkó előtt is szenvedtél. Nekem meg a fizikai erőm nagyon alacsony szinten van. Stella az erősebb kettőnk közül. -néztem rá.
-Legyen. - vette elő a telefonját és kihangosította, hogy én is halljam. Cortez a 2. csörgésre felvette.
-Haló?-szólt bele a vonal másik végén.
-Szia apu én vagyok az! Nem tudnál kijönni segíteni?-szólalt meg Kornél.
-Fiam, fél hat van. Hol voltál te ilyenkor?-kérdezte ásítozva.
-Kornél az?! Mi történt? Ugye nem balesetezett?!-hallottuk Reni pánikkal teli hangját. Szóval felkeltettük Renit is. Ahj istenem, Stella mit műveltél?
-Nem anyu, nyugi semmi baj. Nem velem van a gond.
-Flórával történt valami?! Ugye jól van?-pánikolt tovább Reni.
-Nem! Inkább gyertek ki és nézzétek meg a saját szemetekkel, kérlek segítsetek!-mikor ezt kimondta Kornél Cortez kinyomta a telefont. 4 percbe se telt, de pizsamában rohant ki Cortez mögötte pedig szegény Reni vacogva.
Kiszálltunk mindketten, majd Kornél a hátsó ülés fele bólintott apjának.
Cortez benézett és kikerekedett a szeme, Reni mellé lépett és meglepődve nézett ránk? Stella az ülésen kiterülve feküdt.
-Mi történt vele?! -nézett rám
A fiúk benyúlták és kiemelték Stellát.
-Részeg, idáig érzem az alkoholt.-szólalt meg Cortez és Kornéllal Stellát emelve beindultak. Becsuktam a kocsiajtót és Renire néztem.
-Kérlek! Nagyon szépen kérlek! Ne mondd el anyunak! Nem akarom Stellát kitenni ennek és nem akarom, hogy Beni mindent halljon. Nem akarok veszekedést otthon!-fogtam meg a kezét és könyörgő szemekkel néztem rá.
-Flóra, nem szólok Kingának. Tudom mi történne. De ők a szüleitek, valamelyiküknek tudnia kell.-mondta Reni. Értettem a célzást. Azt akarja, hogy apunak szóljak.
-Biztos?-kérdeztem.
-Dave nem fog úgy kiborulni, mint Kinga. Várjuk meg míg kijózanodik, mivel hétvége van mindketten otthon vannak. Utána felhívatom Cortezzel.-nézett rám Reni.
Szorosan magamhoz öleltem.
-Köszönöm!-suttogtam.
-Menjünk be, hallani akarom mi történt!-próbált szigorúan szólni. De Reni túl aranyos még a szigorhoz is.
Bementünk mindannyian, Stella a kanapén kiterülve aludt. A Cortez ránk nézett Kornéllal, majd az asztalra nézett.
-Leülni fiatalok! Meséljetek, mi történt.
Kornéllal leültünk és Kornél elmesélt mindent a szüleinek, míg én csendben ültem és hallgattam. Közben a szememmel folyton Stellát néztem, féltettem. Láttam már részegen és becsípve, nem vagyok annyira prűd. De ez most más, nem tudom mennyit ihatott.
Cortez és Reni a történet végén csak egymásra néztek. Tudtam, hogy előttem nem fogják ezt megvitatni. Ha hazamegyek Reni kifogja faggatni Kornélt, hogy kivel csalta meg Márk stb stb.
Miért nem lehet egy nyugalmas hetünk?

*Stella szemszöge*
Nehezemre esett kinyitni a szemeim, az egész világ forgott miközben nyitottam őket. Valami mardosta a gyomrom, a fejem sajogott. Körülnéztem, hol vagyok én? Majd tudatosult, hogy én Kornélnál vagyok. Mit keresek én Kornélnál? Majd lehunytam a szemeim, mert a fény sértette a szemem és kutakodni kezdtem az emlékeimben.
Márk.
Márknál jártam. Majd egy szórakozó helyen kötöttem ki. Megcsalt, mivel érdemeltem ezt ki?
Gyors elhessegettem ezeket a gondolatokat, majd később foglalkozom velük. Most inkább derítsem ki, mi a francot műveltem. Nagynehezen felültem, majd meghallottam apu és Flóra hangját.
-Stella!-szólalt meg Flóra. Majd odajöttek hozzám. Apu rám nézett könnyekkel teli szemekkel. Apu sír? Miért? Kb 2x láttam sírni 18 évem alatt ember. Úristen, ölni tudnék egy cigiért.
Apu magához ölelt és azt mondta;
-Alkohollal csillapítod a bánatod lányom? Miért teszed ezt? Senki se tudja hol vagy, meg is erőszakolhattak volna vagy rosszabb! Mit rontottam el... - potyogtak tovább a könnyei.
Megszakadt érte a szívem, de kibukott belőlem.
-A barátom olyan könnyen csalt meg egy másik nővel, ahogy te anyát két évvel ezelőtt.
Jézusom. Miért mondtam ezt?! Apu meglepődve nézett a szemembe, majd a könnyei még jobban potyogni kezdtek. Flóra csak némán nézett engem.
Tudtam, hogy apu jelenlétében nem mond semmit. De otthon, agymosás vár rám. A húgom, miért olyan mint egy rossz öregasszony? Nem baj, majd elmondja hogy mi történt.
Apu segített felállni, Flóra megfogta a cipőm és a táskám. Apu megköszönt valamit Reniéknek. Mi folyik itt emberek?! Majd kimentünk hárman.
Egész úton mondta apu a magáét, csak bólogattam hogy igaza van, igaza van. De a szavait fel sem fogtam. Majd lenéztem magamra. Mit keres rajtam egy kék farmer, pillangós kardigánnal és lila pólóval?
Ez Flóra ruhája, mit keres rajtam Flóra ruhája. Előkaptam a telefonom és küldtem egy üzenetet;
Stella: Mi a picsa történt? Miért vagyok ilyen szarul és mit keres rajtam a divatjamúlt ruhád?

Flóra: Hallgass el. Otthon elmesélek mindent. Ha anyu kérdezi Julienál aludtál!

Hát jó. Hazaérve kiszálltam és bebotorkáltam. Anyu rám nézett és így szólt;
-Kisasszony! Mit képzelsz magadról?! Ott alszol a barátnődnél hétvégén? Rendben. DE NEM SZÓLNI SEMMIT, CSAK ELMENNI ÉS KÉSZ?-emelte fel a hangját. Nekem nincs szükségem erre. Végighallhattam lehajtott fejjel majd felmentem.
A szobámban ledobtam az aranyszínű hajpántot a hajamról, kihúztam a hajgumit a hajamból. Kivettem egy térdig érő sárga oversize pulcsit és elmentem fürödni. A vízben ülve a gondolataim cikáztak, majd az összes alkohol kiment belőlem és elkezdtem sírni. Sírva ültem a vízben, nem tudom meddig. De mikor a bőröm már kiszáradt. Inkább kiszálltam. Fogat mostam, a hajam leengedtem, felvettem a pulcsit és egy rövidnacit. A pulcsi úgy is eltakarná, ha nem lenne alattam nadrág. De biztosra megyünk.
Bebotorkáltam a szobámba ahol Flóra várt.
Leültem mellé.
-Mesélj -ennyit kellett mondanom és Flóra nyelve megeredt. Elmondta, hogy mit csináltam. Hogy hajnal négykor hívtam őket. Hogy mi történt Cortezéknál.
A történet végét már nem tudtam csendben hallgatni. Sírva hallgattam végig az egészet.
Flóra megölelt.
-Mikor lesz már vége ennek Flóra? Az univerzum, mikor ad nekem egy kis boldogságot?-suttogtam.

Sziasztok babák! Hogy vagytok? Remélem tetszett ez a rész. Nagyon sajnálom, hogy lassan 2 éve nem volt rész, de tényleg. Magyarázattal tartozom az olvasóimnak, mert nem akartalak titeket így ilyen csendben itthagyni. Röviden 2022-ben egész évben a pánikbetegségemmel küzdöttem, ami nagyon nehéz időszak volt. Jelenleg most visszatértem az életbe ami nagyon nehéz. Nehéz újra visszazökkeni. Sokat kell tanulnom, sok dolgot pótolnom amit a rohadt 2022ben kihagytam. Nagyon sajnálom kisbabák <3
Bármi kérdésetek van nyugodtan írjátok le a kommentben és őszintén megválaszolom, mert nem tudom mire lennétek kíváncsiak. (A sztori folytatásáról ne, mert nem fogok spoilerezni ;)
Köszönöm akik most elolvassák ezt és még mindig itt vannak velem. Sok szeretetet és pozitív energiát küldök kisbabák.
Nemsokára hozom a folytatást. Addig is jók legyetek. Szeretlek titeket🤍
És köszönöm.