-Szia.-mondta Krisztián mosolyogva. Amikor megláttam mi van a kezében felsikoltottam.
*December 8.(hétfő)*
*Flóra szemszöge*
Zihálva ébredtem fel. Egy álom volt csak egy álom. Stella mellém ült és szorosan megölelt.
-Mi történt?-kérdezte.
-Rosszat álmodtam.
-Mit?
-Azt, hogy Krisztián idejött egy késsel és meg akart ölni minket.-vallottam be.
-Ha Krisztián idejönne egy késsel akkor én pedig lelőném. Van hozzá érzékem.-kacsintott. Halványan elmosolyodtam és megkérdeztem.
-Hány óra van? És egyáltalàn hanyadika?-kérdeztem. Stella megnézte a telefonján.
-December 8. van és hétfő. Az idő pedig  hajnali 2.-mondta. Utána visszafeküdtem Stella még be is takart és megpuszilta a fejem.
-Aludj!-suttogta. Csak egy rossz álom volt mondtam magamnak. Stella erősebb mint Krisztián. Ketten erősebbek vagyunk.
                                 🦋
Arra keltem fel (ismét), hogy Stella rázza a vállam.
-Kelj!-mondta.
-Hány óra?-mondtam ásítva.
-7 óra 10 perc.-mondta. Felálltam kivettem a ruhám és bementem a fürdőbe. Mikor elkészültem bementem a táskámért. Lementem Stella ott várt. Elindultunk, út közben Stella megkérdezte.
-Nem baj ha el megyek ma valahova egy ismerősömmel?-kérdezte.
-Nem miért lenne baj?-néztem rá.
-Hát tudod ikrek vagyunk és....-mondta volna tovább de félbeszakította.
-Nem kell sülve főve együtt lennünk.-mosolyogtam rá.
-Akkor nem baj?
-Dehogy is. Menj. De kivel találkozol?-kérdeztem.
-Onlie ismertem meg.-kacsintott.
-TINDER??!!-kerekedtek ki a szemeim.
-Persze.-forgatta meg a szemeit.
-Na de most kivel?-kérdeztem.
-Petra a neve.-mondta.
-Hogy ismerted meg?-kérdeztem.
-Amikor plázában voltam rúzsért akkor találkoztam vele és beszélgettünk tipik dolgokról smink, fiúk. Utána bejelölt facen és beszélgettünk ma pedig találkozunk a Starbucksba. Ennyi nem nagy cucc.-mondta. És pont akkor érkeztünk a suliba. Bementem a terembe Stella pedig a szekrényénél maradt.
*Stella szemszöge*
A szekrényembe pakoltam a cuccom és amikor becsuktam ott állt Márk.
-Na hogy haladsz?-támaszkodott a szekrényekre.
-Sehogy még nem kértem meg.-mondtam.
-Oké de haladj van 11 napunk megszervezni. Ha kiderül mit teszünk Kornél és Flóra soha többè nem fog velünk beszélni.
-Jól van már kézben tartom a dolgokat te meg ne aggódj.-fogtam meg a vállàt és rámosolyogtam. Ő pedig visszamosolygott. Bementünk az osztályba és leültünk a helyünkre. Becsengetés után bejött Kardos.
-A mai órán a romantikáról beszélgetünk mi maradt meg nektek általánosból?-kérdezte. Flóra egyből feltette a kezét. Én unalmasnak véltem az órát és a padom alá téve a telefonomat telefonoztam.
Márk: Te nem unod? Annyit dumál.
Hátranéztem Márkra ès rámosolyogtam.
Stella: De nagyon. Amúgy mit csinálsz téli szünetben?

Márk: Nem tom te?
Stella: Én se.

Márk: Mondj vmit.

Stella: Mit? Azon kívül, hogy Kardos pofázik minden rendben.
-Felmayer és Pósa meg tudhatnám mit művel?-kérdezte Kardos felemelve a hangját.
-Semmit.-mondtunk szinkronban.
-NE HAZUDJATOK LÁTTAM, HOGY ÓRÁN TELEFONOZTOK. ADJÁTOK IDE LÁSSAM MI MILYEN ÉRDEKES?!
Sétálni kezdett felénk én gyors megnyomtam a a lezáró gombot a telefonon. Ha jól hallotam Márk is így tette.
-Adjátok!-nyújtotta ki a kezét.
-Miért?-kérdeztem mit sem tudó arccal.
-ADDJÁTOK IDE LÁTTAM, HOGY ÓRÁN IROGATTATOK EGYMÁSNAK!! OLVASSUK FEL AZ OSZTÁLYNAK.-ordított az arcomba.
-Biztos nem!-mondtam.
-Visszabeszél kisasszony?-nézett rám vérvörös szemmel. Jézusom ez idegbetegebb mint anyu. Hát ebből én biztos nem jövök ki jól.
-Mert a telefon a tinédzser magánszférája maga pedig csak úgy belenézne. Mit tenne ha Márk telefonjában p*csös szelfit találna. Vagy az enyémben, hogy például egy 40 évessel irogatok?!-vontam fel a szemöldökömet mosolyogva. Elképesztően érvelek anya mondta!
-Hát ha igaz amit mondtál akkor TAKARODJATOK AZ IGAZGATÓIBA!-ordított. Felálltunk Márkkal és Kardos a nyomunkban jött velünk. Kardos bekopogott az igazgatóiba.
-Igen?-hallotam Borrelt. Kardos benyitott mi pedig bementünk.
-Mi történt?-mondta Borrel. Szerencse, hogy nincs itt Máday! Kardos elmesélt neki mindent. Borrel rámpillantott.
-Igaz amit mondtál Kardos tanárúrnak, hogy neked meg Márknak mik vannak a telefonotokban?-kérdezte.
-Nem nem igaz.-hajtottam le a fejem.
-Adjátok ide a telefonotokat mind ketten. És nyissátok fel nézzem meg, hogy hazudtok-e. Mert Stella amiket mondtál az nem játék.-nyújtotta ki a kezét. Felnyitottuk és odaadtuk neki. Ő megnézte és így szólt.
-Rendben. Nincs benne semmi olyan de gyerekek órán telefonozni nem lehet. Ez a szabály. Igazgatóit most nem adok. De Kardos maga adjon nekik szaktanárit.-mondta. Kardos bólintott. Borrel elengedett minket.
👑
Hazafele sétálva Flórának panaszkodtam.
-Jajjj anyu letépi a fejem.-mondtam.
-Az biztos!-monda Flóra. Otthon benyitottunk anyu a konyhában főzött. Apu pedig az asztalnàl dolgozott.
-Sziasztok!-köszöntünk.
-Sziasztok milyen volt a suli?-nézett fel apu a laptopjából.
-Elment.-mondta Flóra.
-Borzalmas.-mondtam én.
-Miért?-kérdezte anyu. Elmeséltem nekik az egészet. Flóra gyors felszaladt a szobába. Anyu kiabálni kezdett velem, hogy hogy merek így beszélni meg, hogy miért telefonoztam órán. Vagy 15 percig ordított mire elhallgatott.
-Stella telefonoztál órán jó megértem én is ilyen voltam.-mondta apu mire anyu gyilkos pillantásokat vetett rá.
-Jó nem szabad telefonozni. De kislányom mostmár vegyél vissza ne feleselj soha!-monda szigorúan.
-Rendben.-mondtam halkan és felmentem a szobánkba. Flóra rámnézett.
-Jéjj még élsz!-mondta vidáman.
-Utállak!-mondtam halvány mosollyal.
                                   👑
A Starbucksban ültem és vártam Petrát. Mikor belépett végigmértem. Hosszú egyenes barna haj, kék szem, vgy 165 centi. Fekete szövetkabátban, farmerben és barna csízmában volt. Mikor meglátott odasétált.
-Szia!-álltam fel és megöleltem.
-Szia!-mondta mosolyogva.

*December 9.(kedd)*
*Stella szemszöge*
Reggel felkeltem, elvégeztem a reggeli rutinomat és elindultunk a suliba. A lépcsőn ott ültek a fiúk. Köszöntünk nekik és Flóra megkérdezte.
-Nem fáztok?
-Dehogy hidegvérű vagyok!-ütögette meg a mellkasát Gergő.
-Persze azért pisiltél be télen mikor bújócskáztunk.-mondtam és mindenki nevetni kezdett. Flórával bementünk kint még mindig nevettek Gergőn. Odamentünk a szekrényeinkhez ahol ott állt Lina és Julie.
-Sziasztok!-mondtuk kórusban mind négyen mire elnevettük magunkat. Beszélgetve mentünk be az osztályba. Ráültem Flóra padjára és néztem a többieket. Albert és Leó nagyban olvasgattak, Lina Julie és Flóra valami tesztett töltögettek ki, Peti és Pali valami filmet néztek és megállították mikor valami ,jó csajt' láttak, Kornél Gergő és Ábel nagyban nevettek Márk pedig erőltetett mosollyal figyelte őket. Már most láttam, hogy valami baja van. Pont álltam fel megszólítani őt de becsengettek és bejött Barka. Egész órán maratonit diktált én pedig feladtam. Majd lemásolom Flóráról. Mikor kicsengettek odamentem Márkhoz és félre hívtam.
-Mi a baj?-kérdeztem.
-Miből gondolod?-vonta fel a szemöldökét.
-Nem nevetsz semmin. Órán szidtad az életet. Ez pedig nem rád vall.-mondtam.
-Az embernek nem lehet rossz napja?!-förmedt rám flegmán.
-Márk most komolyan mi bajod van és miért velem flegmázol?
-Hagyjál már Stella semmi bajom nincs. Baj az veled van! Mindig feltűnősködni akarsz és azt hiszed, hogy Felmayer Stella mindent kézbe vehet mert ő valaki közben kurvára senki vagy!-emelte fel a hangját. Flóra most sírva elszaladt volna de én nem Flóra vagyok.
-Én vagyok senki? Azért mert megkérdeztem mi van veled? Látom ma hülye vagy talán holnap beszélhetünk te [email protected] fordultam hátra drámaian és elviharoztam. Mindenki minket nézett. Ránéztem Flórára aki eltátogta ,,Mi van?!''.

Na helló helló itt lenne a kövi rész remélem tetszik. Hát a Krisztiánosat Flóra csak álmodta. De vajon mi a baja Márknak?? Tippeljétek meg kommentben akik eltalálják tehetnek fel 5 kérdést.