(Lili szemszöge)

Ma reggel az ébresztőm csipogására keltem. Izgatottan pattantam ki az ágyból. Felvettem ezt:

Fogtam a táskám és lementem reggelizni. Anyuval még beszélgettünk, kicsit el is szaladt az idő, és eszembe jutott, hogy a naplómat elfelejtettem eltenni, úgyhogy rohannom kellett. 7:55-kor értem a suli a elé, de a nagy lendület miatt a lépcsőn majdnem elestem. Csak majdnem, mert valaki elkapta a kezem és megtartott.
-Jól vagy? - kérdezte, mire felnéztem. Egy sötétbarna hajú, mélykék szemű, irtó helyes srác állt előttem.
-I... Igen... Köszi -mondtam és közben egy hajtincsemet csavargattam. Rám mosolygott majd vissza állt ahhoz az négyes fiútársasághoz ahol valószínűleg előtte is állt.
-Szia, Rentai Liliána? - kérdezte tőlem egy olyan ötvenes éveiben járó férfi.
-Jó napot, igen. - feleltem
-Rendben, az ott az osztályod. Érezd jól magad!-mutatott egy kissé zajos társaságra, majd elment. A társaságnál állt az a fiú is aki az előbb elkapott.
-Sziasztok!- köszöntem amikor odaértem.
-Szia! Felmayer Laura -nyújtotta a kezét ezek szerint Laura.
-Őőő... Rentai Liliána -fogtam vele esetlenül kezét.
-Szia, ne törődj a tesómmal, ő mindig ilyen... - jött oda hozzám egy fiú. -Amúgy Krisztoffer vagyok, de a barátaimnak csak Criss.
-Lili.-mondtam neki mosolyogva.- Amúgy ti...
-Igen Szatmáry Kinga és Felmayer Dave ikrei vagyunk.
-Hú, egyben válaszoltál két kérdésemre is. -nevettem.
-Sziamia! - pattant mellém egy hippi kinézetű lány.
-Szia -mosolyogtam rá kedvesen.
-Mesi vagyok, és ííí annnnnyira vááárom mááár! -ugrált körülöttem. Mosolyogva néztem.
-Ajj Emese, hagyd már abba! -szólt neki egy fiú. Nagyon hasonlóan nézték ki...
-Ti is...
-Igen mi is ikrek vagyunk. Méghozzá Virág és Ricsi ikrei. Én pedig Roli vagyok. - mosolygott a srác.
-Lili -válaszoltam mosolyogva ma már sokadszorra.
-Cortez -jött oda az a srác is aki elkapott. Értetlenül nézhettem rá, mert rögtön elmagyarázta.-Antai-Kelemen Áron, de apától öröklött becenevem Cortez. -mosolygott.
-Ja, értem. - mosolyogtam rá.
-Hé, Dani ti nem jöttök ide? -kiáltott két távolabb álló fiúnak Roli.
-Most inkább nem. -válaszolt az egyikük, asszem Dani...- Ne értsd félre, nem miattad. -mondta nekem. Roli Cortezre nézett, majd ketten Crissre, és visszamentek a két fiúhoz. Én a lányokkal maradtam. A buszon is így ültünk, sőt a szálláson is így voltunk egy szobában.
Lepakoltunk, majd pár perc múlva bejött szólni Roli, hogy kezdődik az ismerkedős játék. Az a-sok kezdtek arra nem igazán figyeltünk. Nem is értem miért együtt volt az ismerkedés... Na mindegy. Utánuk jöttünk mi. Névsor szerint.
-Sziasztok, Antai-Kelemen Áron vagyok, de mindenki csak Corteznek hív. Szeretek gitározni, gördeszkázni, szörfözni, de ugye azt itt nem lehet, kosarazni, focizni, és rajzolni. A nagyszüleim Amerikában élnek. Kiskoromban laktunk Los Angelesben ezért jól tudok angolul. Ezenkívül beszélek franciául, németül, spanyolul és portugálul hála apukám nyelvtudásának. Ha valamit még tudni akarsz kérdezz bátran. -rám kacsintott, majd leült. Ettől kicsit elpirultam.
-Sziasztok! Bernáth Viktor vagyok, és olyan vagyok, mint apukám. Legalábbis anya és a nagyi mindig ezt mondja. Kíváncsi leszek a tanárokra. -ült le vigyorogva Viktor.
-Sziasztok! Chloe Chentalin vagyok. Apukám francia és van egy cukrászdánk. Szeretek sütni, és imádom Párizst. Engem is kérdezhettek ha valami még érdekel. -mosolygott.
-Jár kedvezmény a sütikre osztálytársaknak? -kérdezte azt hiszem Dani. Ezen mindenki felnevetett.
-Majd átgondolom. -nevetett Chloe is.
-Oké, most én jövök. -mondta Criss. -Felmayer Krisztofer vagyok, de senki se hívjon így! Apához hasonlóan angolosítottam a nevem, úgyhogy csak Criss vagyok. Legjobb barátom az iphonom, és a húgom szerint, "kütyümániás" vagyok.
-Felmayer Laura vagyok, és nem Criss húga, hanem a nővére. -nézett szúrósan a tesójára Laura. -Fontos számomra a környezetvédelem, lovagolok és önkénteskedek. Én írtam a második legjobb felvételit.
-Haraszti Dominik vagyok és Laura erre senki sem volt kíváncsi... A legjobb barátom Viktor és szinte egyformák vagyunk. Célom, hogy mi legyünk a szüleink után a balhésabb 12/b!
-Csoki! Nagy Dániel vagyok és én is szeretnék  apa utódja lenni. Ha tudni akarsz valamit kérdezz!
-Neményi Erik vagyok és nem szándékozok alacsonyabb intelligencia szintű emberekkel jóban lenni. Véleményem szerint attól, mert egy osztályba járunk....
-Hááá! -ásított Roli majd horkolást imitált. Erre mindenki nevetni kezdett kivéve Eriket, aki sértetten leült.
-Ííííííí, én jövök, én jövök! -ugrált Mesi.
-Oké, kezd már... -sóhajtott a tesója.
-Oki, Pósa Emese vagyok, de csak Mesi. Szeretem a cuki kisállatokat, szeretek rajzolni és van egy ikertesóm, Roli.
-Pósa Roland vagyok, Roli. Hasonlítok apára, szeretek deszkázni, kosarazni és gitározok.
-Rentai Liliána vagyok, de hívjatok nyugodtan Lilinek. Szeretek olvasni, rajzolni és énekelni, imádom a kutyákat és én is szeretnék egyet. Ha valamit szeretnétek tudni, nyugodtan kérdezzetek. -ültem le mosolyogva.
-Én jövök... -mondta kedvetlenül egy szőke hajú, barna szemű fiú. -Zsidák Alexander vagyok, Alex. Nem hasonlítok apámra. Deszkázok, szintetizátorizok, és van egy kutyám, Max. Van egy húgom, aki most lesz hetedikes. Ha valamit még tudni akartok, tőlem is kérdezhettek. -ült le Alex. Látszólag nem volt túl jó kedve...
-Na akkor ennyi lenne gyerekek. Vacsoráig szabad foglalkozás. -Tapsolt egyet Haller és otthagyott bennünket.
-Szóval szereted a kutyákat? -ült mellém a fűbe Alex.
-Igen, imádom őket. Csak sajnos nekem nincs. -válaszoltam neki mosolyogva.
-De volt már? -kérdezte, mire megráztam a fejem.
-Nem, miért?
-Csak kérdeztem. Akkor te se tudsz segíteni... -sóhajtott.
-Miben? Hátha mégis...
-A szüleim szerint Max "kezelhetetlen" és elakarják adni. -mondta szomorúan.
-Miért nem viszitek kutyaiskolába?
-Ez még eszembe sem jutott... Köszönöm! -mondta és megölelt. Esetlenül visszaöleltem, majd elment. Ekkor odajött hozzám Emese és Laura.
-Mi történt? -kérdezte izgatottan Mesi.
-Semmi csak beszélgettünk, miért. -néztem rájuk értetlenül.
-Semmiért. Szólok Rolinak. -majd elugrált.
-Őőő... Mi baja? -kérdeztem Laurát.
-Ajj, semmi... -legyintett majd ő is elment. Éppen azon gondolkoztam, hogy ez milyen fura volt, amikor Dani elordította magát:
-Lehet fürdeniiiiiiiiiii! -és eljezdett a ház felé rohanni. Őt követte mindenki. Negyed óra múlva a lányokkal a ruhánk alatt a fürdőruhánkban mentünk ki a partra. Rajtam ilyen volt:
(ez nem én vagyok, de az enyém is pont ugyan ilyen)

Ahogy levetkőztünk, mindannyiunkat elkapott egy-egy fiú és a vízbe rohant velünk. Mesit Cortez, Laurát Roli, Chloet Criss, engem pedig Alex kapott fel. A vízbe érve Alex beledobott. Ezzel csak az volt a gond, hogy egy mélyebb részen voltunk, és elmerültem a vízben. Tudok úszni, de hirtelen nem tudtam feljönni. Kapálóztam, próbáltam feljönni, aztán egyszer csak két erős kar felhúzott, ölbe vett és ki vitt a vízből. Közben folyamatosan köhögtem. Letett parton, majd megkérdezte:
-Jól vagy? -csak erre a kérdésre nyitottam ki szemem, ugyanis meglepett, hogy nem Alex hangját hallom. Aki ki vitt a vízből nem más volt, mint... Cortez.
-Ih...geh...hen -kapkodtam a levegőt. Cortez megsimította a hajam, majd Alexhez fordult.
-Te meg mi a francot csináltál?! Bedobod a vízbe, aztán állsz és nézed, ahogy fuldoklik?! És ha nagyobb baja lett volna?! -üvöltötte.
-Én... Nem... Nem akartam... Bo... Bocsánat... -dadogta Alex és látszott rajta, hogy nem kapcsolt időben, még mindig a történtek hatása alatt állt. Cortez hátat fordított neki, és felemelte a kezét olyan hagyjuk stílusban, majd vissza gugolt hozzám.
-Biztos jól vagy? -kérdezte, és látszott rajta, hogy tényleg aggódik, még a kezét is végig simította az arcomon.
-Igen, biztos. -engedtem felé egy halvány mosolyt- De szerintem visszamegyek a házba.
-Rendben -mosolyodott el ő is. Visszamentem, letusoltam, felöltöztem ugyanabba, amibe voltam, majd a könyvemmel kimentem a partra, ahol a többiek még mind fürödtek, kivéve Alexet. Odaültem mellé.
-Szia
-Szia -mondta nagyon halkan.
-Minden rendben?
-Még te kérdezed? Kis híján megfulladtál miattam...
-Jaj, ezen ne emészd magad...
-És ha valami bajod esett volna?
-De nem történt semmi -mosolyogtam rá. Ekkor Cortez odaszaladt hozzánk.
-Minden oké? -kérdezte.
-Igen -válaszoltam mosolyogva.
-Alex gyere már be a vízbe! -üvöltötte Dani. Alex rám nézett.
-Menj -mosolyogtam rá. Erre ő egy puszit nyomott az arcomra, majd berohant a vízbe. Meglepetten néztem utána. Pont ki akartam nyitni a könyvem, amikor a lányok lehuppantak mellém.
-Na milyen érzés? -kérdezte vigyorogva Chloe.
-Mi? -néztem rá értetlenül.
-Hát az, hogy az 5 legmenőbb fiúból 2 körülötted forog. -mosolygott.
-Nem értem. Ki az 5 srác? És ki az a 2?
-Ajj, te annyira naiv vagy! -mondta Laura.
-Az 5 legmenőbb fiú Dani, Criss, Roli, Alex és Cortez. -mondta Mesi.
-A 2 pedig Alex és Cortez. -tette hozzá Chloe.
-De hogy értitek, hogy körülöttem forognak?
-Liliána az agyamra mész! Alex veled beszélt először a 4 fiút leszámítva, bevitt a vízbe, és az előbb adott egy puszit. Cortez pedig elkapott a lépcsőn, kimintett a vízből és rád kacsintott. -magyarázta Laura.
-Ez attól még nem jelent semmit. -tártam szét a kezemiet. De mintha nem mondtam volna semmit folytatták.
-Úúú, neked melyikük tetszik? -kérdezte Mesi.