A fekete hajú vért hányva hanyatt vágódott, míg esés közben a harmadik találat leszakította a bal karját. Magatehetetlenül feküdt a földön, miközben a testén fekete tetoválás elhalványult. Percről percre hagyta el az ereje és hiába szándékozott, sehogyan se tudott talpra állni. A teste nem engedelmeskedett neki, és a vérveszteség miatt egyre homályosabban látott. Könnyes szemmel figyelte az égboltot, ahol sötét felhők kezdtek gyülekezni. Most tudatosult benne, hogy elvesztette ezt a harcot és ezzel együtt nemsokára neki is végleg befellegzett. Hiába adott bele mindent, nem tudott győzni. Szomorúan vette tudomásul, hogy nem sikerült betartania az ígéretét, és a megtorlás kísérlete is kudarcba fulladt. Hiszen nem tudta megbosszulnia Juvia halálát. Ismét kudarcot vallott, mondogatta magának Gray, amikor hirtelen eleredt az eső. A hideg víz egyre hevesebben hullt alá az égből.

– Gray-san! – kiabálta kétségbeesetten Wendy, és gyorsan a társához sietett. – Ne aggódj, megmentelek!

– Wen-dy...

– Ne erőlködj, Gray-san! Ígérem, mindjárt jobban leszel! – felelte könnybe lábadt szemekkel Wendy, miközben minden erőfeszítésének ellenére, sehogyan se tudta meggyógyítani a férfit. – A fenébe, gyerünk már!

– Wen-dy... Me-ne-külj...

– Nem értem, miért nem sikerül?! Miért!? – kiabálta elkeseredetten Wendy.

– Wen-dy... Saj-ná-lom...

– Miről beszélsz, Gray-san? Kérlek, ne mondj ilyet! – felelte sírdogálás közepette a kék hajú leányzó, miközben továbbra is minden tőle telhetőt megtett, hogy megmentse a földön fekvő embert. – Gray-san, kérlek, ne halj meg!

– Ég veled, Wendy...

– Natsu-nii! – kiabálta torkaszakadtából a férfi nevét Wendy, aki átküzdve magát az ellenségen, szaporán odasietett hozzájuk, miközben Wendy térden rogyva, keserves sírás közepette figyelte a fekete hajú férfit. – Gray-san meghalt...

– G-Gray... – Natsu arcán keserű könny hullt alá, hisz az imént vesztette el a legjobb barátját.

Nemrég a szerelmét vették el tőle, utána Erzát, akit nővéreként szeretett. Jellal próbálta ugyan megmenteni, ám végül ő se élte túl a harcot. Juvia és Gray pedig nemrég végérvényesen lehunyták szemeiket. A férfi szíve sajgott a fájdalomtól. Talán harc nélkül feladta volna a küzdelmet, amikor is tudatosult benne, hogy rajta kívül még itt van Wendy is, akire mindig is kishúgaként tekintett. A családjából már csak a lány volt életben. Wendy nem halhat meg itt. Túl kell élnie. Legalább őt meg akarja menteni.

– GRAY-SAN! GRAY-SAN!

– Figyelj ide, Wendy... – Natsu mielőtt megnyugtathatta volna a lányt, a távolban megpillantott egy illetőt, aki a társaival ellentétben, vörös színű köpenyben haladt az irányukba. – Tisztán érzem, hogy az a valami teljesen más erőszintet képvisel. Mégis, mi a franc lehet ő?

– Nat-su-nii? – kérdezte meghökkenve Wendy, amikor is Natsu váratlanul magához ölelte. – Nat-su?

– Az én kishúgom végül gyönyörű nővé cseperedett. Wendy, nagyon szeretlek téged! – kezdett bele a magyarázatba Natsu, és a testéből kiáramló vörös színű lángcsóvák távol tartották az ellenséget. – Wendy, gondolj arra, hogy én mindig melletted leszek. Még akkor is, ha a szemeddel már nem láthatsz. – Natsu szorosan ölelte magához a húgát, aki továbbra is keservesen sírt.

– Kérlek, ne tedd! Kérlek, gyere velem! Már csak te maradtál nekem, bátyus! – Wendy szorosan visszaölelte a férfit, aki ugyancsak a könnyeivel küszködött. – Mindenkit elveszítettem, aki közel állt hozzám! Kérlek, legalább te ne hagyj magamra! Kérlek...

– Nagyon szeretlek, Wendy!

– Kérlek, ne! Legalább engedd meg, hogy itt maradjak!

– Sajnálom, de nem lehet. A szeretteimet a saját szemem láttára ölték meg. Már így is az őrület határán vagyok... – felelte alig hallhatóan Natsu, Wendyt pedig még erősebben ölelte magához. – A gondolat, az érzés, hogy... Hogy te is karjaim közt halsz meg... Ezt idősebb testvérként nem engedhetem meg!

– Natsu-nii...

– Wendy, te nem halhatsz meg! Érted!? Még nem... Natsu megállás nélkül hullajtotta keserű könnyeit, remegő hangja többször is elcsuklott. – Wendy, látom a könnyeket a szemedben, és hidd el, most jobban féltelek, mint te engem. Még pediglen attól a fájdalomtól, amin tudom, hogy keresztül kell menned... És tudom... Tudom, hogy nagyon nehéz lesz, már-már elviselhetetlen lesz a fájdalom, de neked akkor is ki kell bírnod!

– Natsu-nii!

– Szeretlek, Wendy! Soha nem foglak elfeledni! – Natsu ezután elengedte a húgát, és felegyenesedett. – Most pedig indulj! Addig feltartom őket!

– NATSU-NII!

– Ég veled, Wendy...

xxx

„Már megint ez az álom." Gondolta magában Wendy, majd szép lassan kinyitotta sötét barna színű szemeit. A világos bőrű, derékig érő, sötétkék hajú lány nyújtózkodott egyet a kocsiban, majd egykedvűen körültekintett. Mellette ült Aizawa Shota, a U.A. tanára, aki egyben a 2-A osztályfőnöke is volt. A vezető ülésben maga All Might foglalt helyet, aki a visszapillantóból többször is figyelemmel kísérte a duót. A kollégája éppenséggel nem aludt, de látszott rajta, hogy egy hangyányit feszült. A szőke hajú nagyon is tisztában volt azzal, hogy Aizawa miért viselkedik így. Az új diákja Amerikában eléggé nagy hírnévre tett szert, ami miatt a fiatal lányt sokan elítélték. Sőt, az USA profi hősei és diákjai miatt már-már közutálatnak örvendett. Wendy Marvell kérdéses tettéről azonban az átlag polgároknak nem kívántak beszámolni, és erről az esetről minden hősnek tilos volt beszélni. Ám a kiszivárgott információknak hála a kék hajú leányzót egyetlen egy iskola sem szándékozta befogadni. Világszerte elutasították az átiratkozási kérelmét, hisz az iskola igazgatói attól tartottak, hogy az ő iskolájukban is megismétlődhet az a bizonyos „baleset." 

Azonban volt valaki, aki nem értett egyet a többiekkel, ez pedig maga volt Nezu, a U.A. igazgatója, aki All Might mellett foglalt helyet. Nezu úgy vélte, hogy Wendynek nagyon jó helye lesz Japánban, azon belül is a 2-A osztályban. Aizawa osztályában amúgy is sok a problémás kölyök, Wendy pedig szintén ebbe a kategóriába tartozott, így minden feltétel adott volt, hogy a lány az osztálytársai révén új barátokra leljen. Hisz Nezu látta azt, amit a többiek nem. Amikor mélyen belenézett a másik szemébe, egy magányos, szomorú fiatalt látott, aki valószínűleg a rövid élete során rengeteg nehézségen ment keresztül. Igaz, még Nezu is tisztában volt azzal a ténnyel, hogy Wendy beilleszkedése feltehetőleg nem lesz zökkenőmentes. Tudniillik a leányzó már a beiratkozása napján összetűzésbe került Todoroki Shotoval, akivel aztán később harcolt is. Sőt, néhány belső információ alapján Wendy nézeteltérésbe keveredett egy boltnál, ahol ugyancsak megütött néhány vele egykorú diákot. Aizawa főleg emiatt is volt roppant ideges. Nem elég neki az új Nagy Hármas, akik módfelett problémás kölykök, Nezu ráadásképp az ő osztályába tette Amerika legerősebb diákját.

– Marvell-lányom, várod már a találkozást az új osztályoddal? – törte meg a kínos csöndet All Might, miközben jókedvűen felnevetett. – Mert a 2-A-ból mindenki izgatottan várja az érkezésedet. Főleg Bakugo-fiam és Midoriya-fiam az, akik nagyon kíváncsiak rád.

– Ez igaz, All Might? Bakugo is? – puhatolózott kíváncsian Nezu. – Bár valószínűleg azért, mert Todoroki, a Nagy Hármas egyik tagja veszített Marvell kisasszony ellen.

– Todoroki? – kérdezett vissza csodálkozva Wendy. – Nagy Hármas?

– Nem emlékszel? Tegnapelőtt vele viaskodtál – reagált az imént elhangzottakra Aizawa. – A U.A. legerősebb diákjai, név szerint Todoroki Shoto, Midoriya Izuku és Bakugo Katsuki alkotja a Nagy Hármast.

– Valami rémlik... Szóval ez a Todoroki erősnek számít? – faggatózott kissé gúnyosan Wendy, Aizawa pedig összeráncolt homlokkal figyelte a mellette ülőt. – És hármuk közül melyikük a legerősebb?

– Hmm... Mindegyikük egyedi figura, miképp sok dologban jeleskednek. Ám ebben a pillanatban nagyjából szerintem azonos szinten állnak – válaszolt az elhangzott kérdésre All Might, aki szintúgy észrevette, hogy a lány nagyon alábecsüli a három fiút. – A jövőben viszont minden bizonnyal Midoriya-fiam lesz az első számú hős. Tőle szorgalmasabb embert még nem láttam. Ha egyszer elhatároz valamit, senki és semmi se tudja őt eltéríteni a céljától.

– Miből gondolod ezt, All Might? – érdeklődte kíváncsi tekintettel Wendy, akit meglepett, hogy egykoron a világ első számú hőse már most letette a voksot valaki mellé.

– Ez hosszú történet, de röviden a lényeg, hogy Midoriya-fiút már három éve ismerem. Persze, első találkozásunkkor még én se hittem abban, hogy ő egyszer valaha is hős lesz... – folytatta a téma kifejtését All Might, Wendy pedig kíváncsian várta a történet folytatását. – Azonban még aznap leküzdve a saját félelmét, szembe szállt egy gonosztevővel, aki foglyul ejtette a legjobb barátját. Rengeteg profi hős tartózkodott ott, de őket össze sem lehet hasonlítani Midoriya-fiammal. Ő valóban egy igazi hős. Abban a pillanatban már biztos voltam abban, hogy ő lesz az én méltó utódom...

– Khm-Khm... All Might! – szólt közbe két szimulált köhögés kíséretében Aizawa.

– Őőő... Szóval Midoriya-fiamban nagy potenciált látok! – zárta le röviden és gyorsan a témát All Might, miközben magában köszönetet mondott Aizawanak. Annyira belemerült a mesélésbe, hogy majdnem elkotyogta Midoriya valódi képességét. – Marvell-lányom...

– All Might, ha szépen megkérem önt, hívna inkább a keresztnevemen? Nemigazán szeretem, ha a vezetéknevemen szólítanak meg.

– Rendben van, Wendy-lány! – felelte magabiztosan All Might. – Azonban Midoriya-fiam mellett még ott van Bakugo-fiam is, aki szintén nagyon erős és tehetséges hős. Amellett, hogy ők ketten egymás riválisai, egyben legjobb barátok is. Bár Bakugo-fiamnak van egy alap természete, ami miatt sok ember szemében nemigazán közkedvelt. Sőt, a viselkedése miatt elsőnek sokan azt hiszik, hogy egy gonosztevővel van dolguk. Természetesen ez nem igaz, hisz ő ízig-vérig hős típus. A legnagyobb gond inkább abból adódik, hogy sokan hamar elkönyvelik rossz embernek. Pedig, ha hagynának egy kis időt arra, hogy jobban megismerjék az igazi személyiségét, bizonyára kellemeset csalódnának benne. Szerencsére az osztálytársai előtt már jobban megnyílt és kedvesebb hozzájuk, mint mondjuk teszem azt, egy éve. Bár az érzelmi megnyilvánulásai sokszor érdekes szituációkat szülnek, de ettől függetlenül, aki ismeri őt, az tisztában van azzal a ténnyel, hogy Bakugo-fiam valójában egy nagyon jó srác. Ám nézzenek oda, úgy elbeszélgettük az időt, hogy időközben meg is érkeztünk az edzőtáborba...

Míg a négy személy lassacskán kiszállt az autóból, addig a 2-A osztály tagjai hangos szóváltásba keveredtek.

– Mindenki! Aizawa-sensei visszatért! Viselkedjetek már! – kiabálta túl a csapatot Ida, ám a kérése süket fülekre lelt. – Srácok! Mineta-kun, nyugodj már meg! Azt hittem, legalább te örülni fogsz a hírnek, miszerint lesz egy új lány osztálytársunk.

– De az nem lány, hanem egy démon! – felelte rémülten Mineta, aki remegve bújt el Momo mögött, aki látva a rémült fiút, kivételesen nem rúgta fel az égbe, amiért az erősen a lábába kapaszkodott. – Todorokit is simán elverte!

– Ez igaz, tesó? – kérdezte döbbent arckifejezéssel Kirishima.

– Igen, igaz – felelte nyugodt hangnemben Ida, miközben megigazította a szemüvegét. – Tanúja voltam a párbajnak, ahol Marvell-san legyőzte Todoroki-sant.

– Mi a franc!? A tesó vesztett? – Sero szintúgy nem akart hinni a fülének. – Ilyen nincs!

– Hahó! Az a lány engem is megütött! – szólt közbe durcásan Kaminari. – Pedig én nem csináltam semmit!

– Persze-persze... – mondta közömbösen Jiro, miként karba tett kézzel figyelte a meglepődött fiút. – Különös, mert nekem úgy rémlik, a minap azt mondtad, idézem: annak a csajnak tényleg jó segge volt!

– Oké, de ez csak egy ártatlan megjegyzés volt! – Kaminari kézzel-lábbal kapálózva mentegetőzni kezdett. – Egyedül Mineta fogta meg a fenekét! Ezért se értem, hogy engem miért vertek meg? Semmi rossz szándék nem vezérelt!

– Tesó, nem kellett volna hangosan fütyülnöd utána... – vázolta fel az akkor történteket Sero.

– Miről beszélsz, tesó? – kérdezett vissza csodálkozva Kaminari. – Mina fütyült akkor és nem én! Különben is Mina, miért fütyülgetsz egy lány után, miközben valaki épp elveri a szerencsétlen Minetát?

– Hidd már el, hogy nem miattatok fütyültem! A távolban megpillantottam egy régi osztálytársamat és neki fütyültem, hogy észrevegyen engem! – felelte bosszúsan Mina, akit már nagyon bosszantott ez a téma. – Arról meg egyáltalán nem tehetek, hogy te és Mineta ekkora nagy perverzek vagytok!

– Mi van!? – Kaminari és Mina míg megvívták a saját kis szájkaratéjukat, addig az osztályban akadt még egy nézeteltérés vita.

– Miről beszélsz, félarc!? – kérdezte mély hangon Katsuki, miközben Todorokival egymással néztek farkasszemet. – Úgy rémlik, ezt két hányás közt egyszer már megbeszéltük!

– Hidd már el, hogy egyedül nem szabad kiállnod Wendy ellen! – felelte ugyancsak komoly hangnemben Todoroki és egy pillanatra sem fordította el a tekintetét. – Ismerem Wendy képességét, így biztosan tudom, hogy a robbantás most nem segít rajtad!

– Leszarom! Akkor is egyedül csinálom! – Katsuki ebben a témában hajthatatlannak bizonyult, akárcsak maga Todoroki is. – Neked megvolt a lehetőséged, de nem éltél vele! Így jártál, baszd meg!

– Srácok-srácok! Nyugalom! – Izuku minden tőle telhetőt megtett annak érdekében, hogy elválassza egymástól a feleket, eddig kevesebb sikerrel.

– Jól van, ha már ennyire kíváncsiak vagytok Wendy képességére, akkor az lenne a legjobb, ha Midoriya küzdene meg vele! – adott hangot a véleményének Todoroki, Katsuki ezt hallva pedig olyannyira mérges lett, hogy kis híján felrobbant. – Neki talán lenne némi esélye...

– MEG A LÓFASZT! – kiabálta ingerülten Katsuki. – DEKU A KISPADON FOGJA VÉGIGNÉZNI, AHOGY SZÉTRÚGOM AZ AMCSI CSAJ SEGGÉT! UGYE, DEKU!?

– Kacchan...

– MI VAN!?

– Én is harcolni akarok Wendy ellen! – Izukunak eleinte nem áll szándékába belekeveredni ebbe az igencsak kényes vitába, ám Todoroki története túl sok megválaszolatlan kérdést hagyott a fiúban, és erre a kérdésekre minél előbb válaszokat akart. – Sajnálom, Kacchan, de kíváncsi vagyok, hogy mire vagyok képes Wendy Marvell ellen!

– NEM ÉS NEM! EGYEDÜL ÉN FOGOK VELE MEGKÜZDENI! 

– Ne már, Kacchan! Akkor menjünk duóban!

– Legyen inkább trió! – kapcsolódott be ismét a vitába Todoroki. – Legutóbb nem adtam bele mindent. Visszavágót követelek!

– Rendben van, tudjátok mit? – Katsuki megunva a felesleges csevegést, elkezdte ropogtatni az ökleit. – Első körben rendezzük le egymás közt! A végső győztes pedig harcol az amcsi ellen!

– Oké, benne vagyok! – felelte határozottan Deku.

– Részemről mehet! – Todoroki teste az izgalomtól már-már lángolni kezdett.

– Ez a beszéd, ti rohadékok!

– Srácok, azonnal hagyjátok abba! – Ida meglátva a harci beállást felvevő triót, kétségbeesetten közéjük állt. – Nem kell senkinek sem harcolnia!

– Négyszemű, te ebbe ne szólj bele!

– POFA BE, KÖLYKÖK! – kiabálta túl a tömeget Aizawa, mialatt vörös színű szemeivel körbe tekintett, a diákjai pedig ezt látva azon nyomban elhallgattak. – Egek, mi a franc folyik itt? Viselkedjetek már!

– Elnézést kérünk, Aizawa-sensei! – kértek egyszerre bocsánatot, majd tisztelettudóan meghajoltak a férfi előtt.

– Mindegy... Térjünk a lényegre: minden bizonyára már tisztában vagytok azzal, hogy nemrég a 2-A létszáma új fővel gyarapodott. Sőt, néhányótok már személyesen is találkozhatott vele. – Aizawa kijelentése után Mineta és Kaminari remegve bújtak el a többiek mögé, míg Todoroki feszülten nézett a kék hajú irányába. – Osztály, hadd mutassam be nektek Wendy Marvellt, aki egyenesen Amerikából érkezett. Mindenkit megkérlek, hogy segítsétek őt a beilleszkedésben. Wendy képességét illetően...

– Hé, ti Nagy Hármas! – szólt a trióhoz a kék hajú leányzó, majd nyugodt, magabiztos léptekkel csökkentette a köztük lévő távolságot, miközben a 2-A többi tagja némán figyelte őt.

– Hé, te... – Aizawa a sáljával már éppen készült visszarántani Wendyt, amikor is All Might a jobb kezét a férfi vállára tette. – All Might?

– Hadd rendezzék le egymás közt...

– All Might, nem hiszem, hogy ez jó ötlet lenne... – Aizawa egyáltalán nem osztotta All Might furcsa ötletét. – Ha komolyan összecsapnak, még a végén valamelyikük akár meg is halhat!

– Ne aggódj, Aizawa! – kapcsolódott be a témába Nezu, aki All Might vállán figyelte az eseményeket. – Az új Nagy Hármas az utóbbi időkben kissé elbízták magukat. A Szövetség legyőzése óta nem akadt erős kihívójuk, emiatt pedig túl magabiztosak lettek. Úgy hiszik, hogy senki és semmi nem tudja őket legyőzni.

– De-de Nezu! Ez akkor is...

– A Nagy Hármas lesz a következő generáció Új Szimbóluma, ebben száz százalékig biztos vagyok. Ám az élettapasztalatom ugyanakkor azt mondatja velem: senkinek nem árt pár bukkanó az élet rögös útján, hogy csiszolódjon a személyisége... – magyarázta el a saját meglátását Nezu, míg Aizawa nem tehetett mást, kénytelen volt végighallgatni. – Azért, hogy a jövőben még nagyobb hőssé váljanak, meg kell érteniük, hogy a világon mindig lesz valaki, aki jobb valamiben, aki erősebb nála...

– Talán most nem ők a legerősebbek, de ez még nem jelenti azt, hogy később ne múlnák felül azt a lányt! – szólt közbe kissé feszülten Aizawa, majd sarkon fordult és tekintetét a négy emberre szegezte. – Az életben semmi se állandó. Lehet, hogy ebben a pillanatban a négy problémás kölyök közül Wendy a legerősebb, de egy perc múlva már ez közel sem biztos, hogy így lesz...

– Hallottam, hogy az imént miről diskuráltatok. – Wendy figyelmen kívül hagyva a felnőttek eszmecseréjét, a leányzó továbbra is magabiztos, lassú léptekkel csökkentette a távolságot, míg a fiúk egy pillanatra sem fordították el róla a tekintetüket. – Nagy Hármas vs. Wendy Marvell! Kiállok ellenetek, mélyen tisztelt U.A. legerősebb diákjai. Kérlek, azért ne legyetek velem annyira durvák... – tette hozzá még gúnyos vigyorgás közepette Wendy, aminek meg is lett az eredménye.

– Deku...

– Mi az, Kacchan?

– Jól látom, ez a csaj most gúnyolódik rajtunk? – puhatolózott összeráncolt homlok, tágra nyílt, véreres szemek kíséretében Katsuki, aki a lány láttán egyre idegesebb lett.

– Szemlátomást igen... – Izuku a barátjához hasonlóan, kivételesen ő is mérges volt Wendy megnyilvánulása miatt.

– Ahham... – Katsuki pontosan ezt a választ akarta hallani. – Félarc...

– Mit akarsz, Bakugo?

– Most ne fogd vissza magad!

– Ne aggódj, Bakugo! – Todoroki teste abban a pillanatban lángolni kezdett. – Most mindent beleadok!

– Nagyon helyes! – nyugtázta le egy rövid mosoly kíséretében Katsuki, majd Izukuhoz szólt. – Deku, te is adj bele mindent!

– OFA Full Cowl!

– Nézzenek oda, a kis Deku ma nagyon lelkes! – Kacchan ezután ördögi vigyorgás közepette indult meg Wendy felé. – Megverted a perverzt, a tökfilkót és a félarcot. Most meg játszod itt nagymenőt? A francba veled, most kurvára mérges vagyok!

– Hajrá, Nagy Hármas! Mutassátok meg nekem, hogy mit tudtok...