Helena nyugodtan fetrengett az ágyán. Amikor ezt megunta, elkezdte bámulni a plafont, amibe nemsokára belealudt. Arra ébredt, hogy mellette besüpped az ágy és egy kar nehezedik a derekára. Nyomban kipattantak a szemei és azzal a lendülettel, amelyikkel megfordult, jól megcsapta az illetőt. Ez nem volt szerencsés dolog, mivel az az  illető nem volt más, mint Blake... Hát ki más...
- Jesszus! Te normális vagy??? És utólag bocsesz- húzta el a száját a lány.
- Basszus Hel! Tudod mennyire ég az arcom?-  kapta oda a kezét Blake nagy felháborodva.
- Gondolom eléggé- gondolkodik hangosan Hel, de a szája sarkán ott volt egy huncut mosoly- De várj csak- azzal puszit nyomott Blake arcára, aki erre teljesen elvörösödött.
- Na, most mennyire ég az arcod?- nevetett fel Lena. Blake csak gonoszul elvigyorodott és el akarta kapni a lány kezét, de Helena vékony csuklója simán kisiklott Blake markából és mire feleszmélt, arra a lány már messze járt. Gyorsan felpattant ő is és utána eredt. Látta, ahogy Hel lecsúszik a lépcső korlátján. Blake nagy ugrásokkal leszökdécselt a lépcsőfokokon. Helena épp kanyarodott el a konyha felé, de(meglepő modon)a fapadlón elcsúszva arccal a földnek csapódott. A lány egy ezt nem hiszem el-t morogva mérgesen nézett Blakere, aki eddig már a kezét szorította, most erősebben, hogy az áldozata véletlenül se tudjon elszabadulni. Helena erre elvigyorodott, mivel az ördögi terv már rég a fejében volt készen. Lábújj hegyre állt, szabad kezével átölelte Blake nyakát és közel hajolt az arcához. Blake már a szemét hunyta le, a szorítása elgyengült és mélyeket lélegzett. Helena a szívére tette a kezét és érezte, hogy mennyire hevesen dobog. De a lány ravasz volt, kirántotta a kezét a Blake kezéből és szaladni kezdett vissza a lépcsőre. Berontott a fürdőbe és kulcsra zárta azt. Nekidőlt az ajtónak és mélyeket lélegezve lecsúszott a földre a levegőszomj csillapításának érdekében. Lehunyta a szemeit és hallgatta, hogy Blake hogyan döröből felfele a lépcsőn, majd hallotta, hogy lépteit a fürdőajtó elé vezeti és azt is, hogy a feje felett "kopogtat", mivel még mindig az ajtónak dölve sziesztázott.
- Hel nyist ki- mondta nyugodt hangon, de a lány jól tudta, hogy csak színészkedik.
- Blake mi van pizzával?- kapott észhez Hel.
- Milyen pizzával?- kérdezte vissza Blake.
- Blake... Nem vagyok hülye annyira és te se álltasd, mert nem vagy jó színész.
- Nos az úgy volt.... Hogy izé.... Nos te aludtál, addig addig megjött a futár és... Nyugi én fizettem... A felét... És hát éhes voltam...- Helena azonban nem hagyta, hogy befejezze, majdnem kitépte az ajtót a helyéről, amit sikeresen a felkészületlen Blakenek vágott, a kilincs gyomorszájon kapta a szerencsétlent és az ajtó éle pedig jól fejbevágta. A homloka felhasatd és hátra esett, magzatpózba feküdt a földön és keservesen nyüszörgött.
- Blake...- kapott a szája elé Helena- Úr Isten... Ne haragudj, nem akartam- rogyott le a sebesült mellé könnyeit visszatartva Lena. Blake nem válaszolt.

Hello, it's me... Kexmorzsák!

Szóval itt egy rövid rész, de igyekeztem nem elhanyagolni az írást és úgy éreztem, hogy hoznom kell egy részt... Kommenteljetek ha tudtok. De a címért meg no comnent 😂

xoxo angel <3