5 évvel később..

1826. levél

Szia Ty!
5 éve, hogy itt fekszel és én mindennap reggeltől estig bent vagyok nálad. Nagyon hiányzol. Képzeld el karácsony van. Hoztam neked egy kis fát és feldíszitettem neked! A kedvenc szaloncukrod van rajta. Szörnyen hiányzol.. Képzeld már 6.os vagyok. Viszont a suliba járás nélküled nem jó. Gyere vissza közénk Tyler. Szeretlek..
Jess

Letettem a levelet a többi közé, majd lefeküdtem Tyler mellé és átöleltem. Lehunytam a szemem és pár perc múlva már az álmok világában jártam.

- Macik! - sikitottam boldogan és megfogtam a fiú kezét és elkezdtem húzni.
- Ennyire szereted őket? - kérdezte nevetve mire én csak hevesen bólogattam.
- Maradj itt, mindjárt jövök. - vigyorgott rám, majd egy puszit nyomott a homlokomra és elment. Pár perc múlva egy plüss macival tért vissza.
- Jézusom! Köszönöm! - ujjongtam, majd ölelésbe vontam a fiút aki a világon a legfontosabb ember az életemben.

"Volt néhány pillanatunk, ami csak a miénk marad."