Megint egy új nap nélküle. Kinyomtam az ébresztőmet és felültem, majd nyújtozkodtam egyet. Lassan kimásztam az ágyból és besétáltam a fürdőbe. Mikor a tükör elé értem szomorúan vizslattam magam. Az egykori boldog, életkedvvel teli lánynak nyoma veszett. Mára a mindig szomorú lány és a jól bevált kamu mosoly van jelen. Sóhajtottam egy nagyot, majd belefogtam a reggeli rutinomba. A hajamat kivasaltam és hagytam, hogy a vállamra omoljon. Feltettem egy kis halvány sminket, majd felöltöztem, felvettem a táskám és lementem a konyhába.
- Itt a reggelid drágám. - mosolygott rám anya és folytatta a mosogatást. Gyorsan megettem a reggelim, adtam egy puszit anyunak és elindultam a motoromhoz. Szokáshoz hivően megint hatalmas dugóba keveredtem szóval elkezdtem nézelődni. Előttem egy kicsivel úgyszint egy motoros volt és feltűnően bámult. Az arcát nem láthattam mert ő is bukósisakot viselt. Vajon ki lehet és miért néz ennyire?