18+ részt is tartalmazó fejezet!

☆☆☆

Ana dermedten állt, jobban zavarban érezte magát most, mint az előbb, mikor csak egy melltartóban állt a férfi előtt. Sirius meleg lehelete az arcát cirógatta, keze pedig gyengéden szorította derekát magához. Egy pillanatra lehunyta szemét, és mélyet lélegzett, orra megtelt a férfi illatával. Az illattal, ami teljesen elbódította. Felnézett Sirius szürke szemeibe, és a saját vágyát látta benne visszatükröződni. A férfi kezei a derekáról az arcára siklottak, és a lány fáradtan bújt a varázsló tenyerének megnyugtató melegébe.

- Nem viszolyogsz tőlem?

- Ana, ne nevettess - mosolygott, és egészen a lány füléhez hajolt. Ajkai finoman súrolták Ana arcát. - A legszebb nő vagy, akit valaha láttam. Csodálatos. Úgy látom, mégsem barátkoztál meg annyira a sérülésekkel.

- Talán nem - suttogta Ana. - Még mindig gyűlölöm, ha látom őket a tükörbe nézve.

- Nem kell. Nem ettől leszel több vagy kevesebb.

- Az eszemmel tudom én is nagyon jól. Csak...

- De megértem az érzéseid ezzel kapcsolatban - vágott Sirius a boszorkány szavába. - Hasonlóan érzek én is a tükrökkel kapcsolatban, és azt gondolom, neked lenne okod viszolyogni tőlem.

- Nem, dehogy. - Ana a varázsló szemébe nézett. - A kezdetektől vonzódom hozzád.

- Valóban? - Ana bólintott. - Ne tégy elhamarkodott kijelentéseket. Mutatok valamit, ami valóban viszolyogtató.

Sirius hátrált, és a bizalom éjszakája folytatódott, és ő vetkőzött le felülről. A férfi vékony testalkata eddig sem volt újdonság Ana számára, de hogy valójában mennyire az, csak most látszódott igazán. Szegycsontjába kapaszkodó bordái minden egyes levegővételnél jól számlálhatóak voltak. Csípőcsontja majd' átszúrta vékony bőrét, ami fakón világított a holdfényben, öregebbnek tűnt, mint egy harmincöt éves emberé. A mellkasára és hasára rajzolt tetoválások itt-ott megkoptak, és testét egyéb hegek is csúfították. Lehet, hogy elméjét nem törte meg az élet és az Azkaban, de a testét mindenképp.

Ana közelebb lépett a férfihoz, mutatóujját az egyik vágásszerű heghez érintette, mire egy szaggatott sóhaj tört fel Siriusból. Nem is olyan rég, egy hasonló férfitest egészen biztosan taszította volna, de most a szerelme állt vele szemben, és lehetett volna a bőre akár sellőpikkelyes is, ő akkor is imádná.

- Én nem látok semmi visszataszítót. - Önkéntelenül nyálazta meg nyelvével alsó ajkát, és arra a hegre, amin az előbb simított végig, egy gyengéd csókot nyomott.

- Ana - hallotta meg a varázsló reszelős hangját, aki az érintésre megborzongott. Ana felnézett rá.

- Nem esett jól? - kérdezte kissé megijedve.

- De, de igen. Túlságosan is jól esett - suttogta.

Mielőtt Ana újra megszólalhatott volna, Sirius végigsimított az ajkain, amik megremegtek az érintéstől. Tudta, mi fog következni, és nagyon vágyta már a pillanatot. Eddigi szürke felhői, amik szerelmi életét árnyékolták kezdtek rózsaszínre váltani. Lehunyta elnehezedő szemhéjait, és hagyta, hogy a férfi szája lustán térképezze fel az övét. Sirius gyengéden ízlelgette ajkait, mint a szomjazó, aki hosszú idő után végre inni kap. Lassan élvezte ki minden cseppjét. Ana ugyanolyan finoman viszonozta a csókot, ahogyan kapta. Ő volt a kút Sirius számára, mely inni adott neki, a férfi pedig az ő, Ana kútja, hisz régóta szomjazott már ő is. A varázsló fokozatosan mélyítette el csókjukat, Ana érezte a gin aromáját keveredni kettejük szájában. Sirius nyelve utat tört magának, és mikor rátalált a lányéra, lassú, őrjítő táncba keztek.

Ana testéből tovaszállt minden fáradság, és most, szerelme karjaiban érezte csak igazán, hogy él. Minden porcikája bizsergett, fejében nem maradtak már gondolatok, alhasában érzett izgalom egyre inkább feszítette. Térdei remegtek, kezét a varázsló tarkóján nyugtatta, aki pedig derekát vonta egészen magához. Olyan szorosan simult a varázsló mellkasának, hogy szívével érezte a másik szívének heves dobogását. Sirius egyre vadabbul csókolta, de a lány könnyedén felvette az ő ritmusát. A percek repültek a csókkal, és a hiányérzet elviselhetetlen volt, mikor ajkaik mégis elváltak egymástól.

- Mondd, hogy nem csak álmodom - suttogta Ana.

- Akarod, hogy megbökjelek, hogy tudd, ez a valóság? - Sirius szája széles mosolyra húzódott.

- Inkább ne beszélj. Mindent elrontasz. - A megjegyzésre Sirius nevetett, és a boldogság, ami hangjából áradt, megmelengette Ana szívét, és mosolyt csalt az ő arcára is.

- Akkor csak figyelj, Ana Drops. Mindjárt visszavonod, amit ez előbb mondtál.

Olyan szenvedéllyel csókolta meg újra a boszorkányt, hogy mindketten tudták, itt nem fognak megállni. Sirius  Ana nyakát kezdte imádni, aki fejét hátravetve élvezte a finom kényeztetést, miközben kezével a férfi hajába túrt. Sirius nyelvének nyoma perzselte a bőrét, és minden csók után egy újabbért imádkozott magában.

- Tudtam, hogy ez lesz, ha egyszer újra közel engedlek magamhoz - mormolta két csók között. - Ellenállhatatlan vagy. Vagy most leállítasz, vagy...

- Nem akarok leállni. Nem akarom, hogy leállj. - Ana nem csak szavaival adta meg maguknak az engedélyt a folytatásra. Szemei könyörögtek a férfinak, hogy szeresse még őt, és Siriusnak nem is kellett több.

Fél karjával hátulról átölelte a lányt, pálcás kezével pedig a tűz mellé egy puha pokrócot varázsolt, majd nagyobb köröket leírva biztosította a helyet, hogy senki ne láthassa, vagy hallhassa őket. Csikócsőr pedig valahol a távolban kapirgált.

- Nem fog elmenni? - kérdezte Ana.

- Nem, Ana. Ő határozottan nem fog elmenni. - Ana érezte Sirius mosolyát a hajában.

- Én viszont határozottan szeretnék elmenni - suttogta, és felnézett a férfira.

- Remélem, nem felejtettem el, mit kell ezügyben tenni - mondta egy cinkos félmosoly kíséretében, és a karjaiba kapta a lányt, hogy a párnázóbűbájjal bélelt pokrócra telepedjen vele.

- Ha csak annyira emlékszel rá, mint a tánclépésekre, akkor nem aggódom.

Sirius letolta a lány válláról a talárját, és kibújtatta belőle. Ujjai Ana pólója alá tévedtek, majd lassan kúsztak fel oldalán, hogy megszabadítsák ettől a ruhadarabjától is. Ana mindene libabőrös lett a férfi érintésétől, és egy hangos sóhaj szaladt fel a torkán. Szíve vadul kalapált, légzése egyre szaporább lett. A varázsló a ruhadarabok helyén, amit levett, csókjaival öltöztette fel a boszorkányt.

- Ne, nem kell eltakarnod. - Sirius elhúzta a boszorkány kezét, amivel önkéntelenül is hegeit próbálta eltakarni. - Annyira gyönyörű vagy. Tökéletes. - Ana sírni tudott volna örömében, hogy a varázsló szépnek találja égési sérülései ellenére is. Magához húzta, és egy puha csókot hintett a férfi szájára mielőtt az újra útnak indult. Mint egy felfedező hajó, úgy járta be minden porcikáját. Rövidebb időre kikötött melleinél, hogy gyengéden ízlelgesse őket, majd végleg lehorgonyzott a köldöke alatt két arasznyival. Ezt a forró helyet nyelvével fedezte fel, és hogy Anának még jobb legyen, ujjait is segítségül hívta.

- Sirius... - Ana fél kezével görcsösen szorította a plédet, amin feküdt, ujjaiból még a vér is kiszökött, és teljesen elfehéredtek, míg másik kezével a varázsló imádott, puha haját markolta. A férfi olyan elszántan dolgozott, mintha bizonyítani akarná, nem esett ki a gyakorlatból a másfél évtizedes kihagyás ellenére sem. Ana pedig olyan erővel harapott ajkaira, hogy csoda volt, hogy nem sercent ki a vére. Ő volt a hangszer, amin a férfi játszott, és az egyre gyorsuló ritmusra úgy pattan el, mint a gitár húrja. Pár pillanatra mindene lángra lobbant, mint mikor megfújják az izzó parázst, hogy lobogó tüzet varázsoljanak belőle. Szája elnyílt, ahogy kifújta eddig bentrekedt levegőjét, teste ívben megfeszült, majd egy másodperccel később elernyedt. Sirius a lány combjának támasztott fejjel várta, hogy zihálása alább hagyjon. Ana lenézett az elégedett képű férfire, mosolygós ajkai tőle csillogtak. Egy utolsó csók a lány combja belsejére, és máris fölötte termett újra.

- Jól esett, szépségem? - kérdezte Sirius vágytól elfúló hangon. Hang még nem jött ki a lány torkán, csak bólintani tudott. - Elképesztően finom vagy - suttogta tovább, és csípőjét Anáéhoz nyomta, aki ugyanabban a pillanatban billentette felefelé az övét. - Már nagyon feszít a nadrágom.

Ana vére újra pezsegni kezdett, alsó fele ismét vágytól izzott, mikor megérezte a férfi vágyát. Finoman, de mégis határozottan gyűrte maga alá a varázslót, csípőjére ült, mire a férfi elégedett morgás kíséretében megvonaglott. Ana ujjával átrajzolta és nyelvével kóstolgatta a varázslót borító tetoválásokat. Ő akart lenni a tinta, ami a férfi bőrébe égett, amit semmi nem tud kiszakítani belőle többé. Kitapogatta az előző háború hegeit, puha csókkal hintette azokat, reménykedve, hogy akkor talán eltűnnek. Be akart gyógyítani minden sérülést, amit a férfi teste, vagy lelke valaha elszenvedett. Végigjárta őt, közben érezte, a férfi hogy lüktet alatta. Ahogy megismerte a varázsló minden négyzetcentiméterét, felnézett az őt vizslató, vágytól izzó szürke szempárba. Sirius haja szétterült feje alatt, mellkasa szaporán hullámzott, és Ana egészen egyszerűen gyönyörűnek találta őt. Örökké tudta volna nézni.

- Nem kell sokáig várnod, mindjárt odaérek - hajolt hozzá, Sirius pedig magához szorította.

- Nem tudsz olyan lassú lenni, hogy megunjam, amit csinálsz. Ki akarom élvezni minden pillanatát. Az érintéseid, Ana. Csak a tiédet. Mindig.

Ana megsimította a férfi arcát. Annyira szerette őt! Még mindig alig hitte el, hogy majd' egy hónapnyi szótlanság után, most újra együtt voltak és szeretkeztek. Még egyszer végigjárta a férfi mellkasát, lentebb csúszott rajta, végül nadrágját kezdte bontogatni.

- Csak óvatosan azzal a kis tüzes kezeddel - tréfált vele a varázsló, mikor Ana megszabadította az utolsó ruhadarabjától is, hangjából kiérződött az édes kín, ami gyötörte.

- Vigyázni fogok. - Sirius megvonaglott a lány tenyerének és ajkainak puha érintésétől.

- Ne gyorsíts, Ana. Nem akarok még... Így... Csodálatos!

Ana hosszú percekig kényeztette Siriust, és élvezettel töltötte el, ahogy a férfi fogai közt szűrve a levegőt a nevét ismételgeti. Miután eleget gyötörte ajkai és nyelve összehangolt játékával, újra ráült a férfi csípőjére. Pár másodpercig gyönyörködött szerelme most oly kisimult arcában, és szinte beleveszett annak kissé fátyolos, mégis vágyakozó tekintetébe. Előrehajolt, és ujjaival a varázsló hajába szántott. Imádta a haját.

- Sirius - kezdte, de a férfi a szájára tette mutatóujját.

- Shhh, Ana. Hagyjuk a nagy szavakat. Érezni akarom. - Ülő pozícióba tornázta magát, ujjait felvezette a lány gerincének vonalán, és elégedetten nyugtázta, hogy a boszorkány beleremeg az érintésbe.

Ana egy lassú csókot nyomott a férfi szájára, és teljesen mellkasának simult. A lehető legnagyobb felületen akarta érezni őt. Nem tudott betelni a csókkal, de végül duzzadt ajkaik elváltak egymástól, és Ana lassan Siriusra ereszkedett. A varázsló saját ajkába harapott, élesen szívta be a levegőt, és pár pillanatra erősebben szorította meg a lány lábát. Hangos sóhaj tört ki belőle, ahogy a boszorkány a mozdulat végére ért. Ana imádta, hogy Sirius fejét hátrvetve élvezte mozdulatait, s mikor végül ránézett, tekintete őszinte csodálatról árulkodott. Könyörgött magában mindenféle istenhez, hogy ez a pillanat soha ne múljon el. A férfi felfuttatta kezeit a combján, és egy fél másodpercre megállapodtak a csípőjén, majd szorosan magához húzta a boszorkányt. Ana Sirius nyakába fűzte kezét, és újra megcsókolta. Ahogy a férfi karja finoman fonódott dereka köré, és ahogy hátát simítva húzta őt olyan közel magához, hogy annál közelebb már nem is volt lehetséges, a boszorkány érezte, nem csak a testük olvadt szinte eggyé, valahol a lelkük és a sorsuk is végérvényesen összefonódott.

- Csak lassan, Ana - kérte a varázsló, és fél kezével megtámaszkodott háta mögött. - Csak lassan.

Ana eleget tett Sirius kérésének, közben minden érzékszervével a varázslóra kapcsolódott. Az apró mozdulatok, Sirius sóhajai, folyamatos érintései, kettejük összekeveredett illata, a férfi ködös, mégis csodálattal átitatott tekintete rohamtempóban űzték őt egyre magasabbra.

- Elképesztő látvány vagy! - Sirius ajkába harapva nézte Anát, s látszott arcán az igyekezet, hogy türtőztesse magát. Még nem jött el az ideje, hogy ő is a boszorkánnyal tartson. - Látni akarom az arcod, mikor elélvezel.

Anának nem is kellett több, körmét Sirius vállába vájva kapaszkodott belé, a férfi pedig az ő remegő testét ölelte, amikor végre megérkezett a felhők közé.

- Ana - nyögte a varázsló. - Ana... Sosem volt még ilyen gyönyörű látványban részem. A világ legszebb nője vagy - suttogta a fülébe, ujjait a lány kissé izzadt tarkójára futatta.

Ana óráknak tűnő másodpercekig, ernyedten pihegett szerelme ölében. Sirius szavai simogatták lelkét, sokadjára is megnyugtatta a tudat, hogy a varázsló meztelenül is szépnek találja őt. Igazán nőnek érezte magát vele.

- Vagy csak sokat ittál - szólalt meg némi fáziskéséssel.

- Elég mámoros állapotban vagyok, az biztos. De gyere. Folytatni akarom. - Azzal maga alá gördítette a lányt, és átvette az irányítást.

Ana teljesen magán kívül volt a gyönyörtől, teste felvette a férfi ritmusát és együtt tökéletes összhangban mozogtak. Magához húzta a férfit és megcsókolta.

- Veled akarok elmenni. Én már közel vagyok - suttogta.

- Jövök, szépségem. - Sirius testével Anáéra nehezedett. Homlokát a lányénak támasztotta, és gyorsabb tempóra váltott. Verejtéktől nedves, vadul táncoló mellkasuk szinte egymásnak simult. A varázsló érezte, mikor a lány harmadjára is elélvezett, annak körmei most a lapockájába vájtak vörös csíkokat. A gyönyör pillanatában pedig, ahogy Ana összehúzódott és teste megremegett, úgy vitte magával a férfit is.

- Ana - nyögte utoljára, arcát a boszorkány nyakába temetve, szorosan fogva őt. Ahogy zihálásuk alábbhagyott úgy talált vissza a férfi ajka Anáéra. Csak csókolta, csókolta, addig, míg szinte már fájt. - Hogy érzed magad? - kérdezte, mikor már képes volt elszakítani száját a boszorkányétól.

- Fantasztikusan. - Ana még sosem érezte magát ilyen elevennek, ennyire nőnek, ennyire szerelmesnek.

- És akkor még kutyapózban nem is csináltuk.

Ana nevetett.
- Micsoda hangulatromboló vagy már megint!

Ana befészkelte magát Sirius ölelésébe, amint az legördült róla. Az ölelésbe, amire már oly régóta várt, és olyan hirtelen kapott meg, hogy felfogni is alig merte, és valóban remélte, nem csak álmodik. Sirius olyan finoman futtatta ujjait a testén, mintha csak egy tollpihe lenne.

- Maradjunk még így egy kicsit - kérte Siriust, aki hátulról átölelte őt. Már majdnem elaludtak a másik karjainak megnyugtató ölelésében, amikor Sirius érezte, hogy fázik. Kitapogatta pálcáját, és újra fellobbantotta a kihunyni készülő tüzet. A lángok fényében jól látszódtak Ana égési sérülései. Finoman a hasára gördítette a lányt, és ujjaival simogatni kezdte ráncos bőrét. Percekig csak nézte és cirógatta a meztelen testet.

- Ez itt a kedvencem - szólalt meg végül, az Ana derekán lévő ráncos bőrre mutatva. - Ez Roxmorts falu térképére hasonlít. De ez q másik itt... erre rá sem birok nézni. Úgy néz ki, mint Sipor - mondta bujkáló mosollyal a hangjában.

- Hé - gördült a hátára a lány, és beleboxolt Sirius mellkasába, de ő is mosolygott. Örült, hogy a férfit nem riasztotta el megégett teste, és ilyen könnyed stílusban érte el, hogy ő se szégyellje többé előtte. Csak még jobban szerette őt ezáltal.

Sirius magához vonta a lányt, aki fejét mellkasán pihentette. Magába szívta a boszorkány illatát és olyan érzések kezdtek rátörni, ami eddig ismeretlen, de határozottan kellemes volt számára. Ana feljebb nyomakodta magát, és a férfi haját kezdte simogatni, Sirius pedig behunyt szemmel élvezte azt.

- Szeretem a hajad - suttogta neki a lány.

- Észrevettem már - mosolygott. - Ez megmaradt olyannak, amilyen régen volt. Akkor ne vágassam rövidre?

- Semmiképp.

- Én pedig a csodás kis szádat imádom. Imádom csókolni. - Azzal egy újabb csókra újra birtokba vette Ana száját. - És, amit ma műveltél vele... Hmm... Legközelebb hagyom, hogy végigcsináld.

Legközelebb - zúgott a szó Ana fejében, és gyomrában pihenő cikeszek nyomban szárnyra keltek.

- Lassan mennünk kéne. Még sötétben kéne visszaérni. - Sirius felnyögött, de most kínjában. - Nekem sincs kedvem. De sajnos muszáj lesz.

Sirius is tudomásul vette, hogy a lánynak igaza van. Felöltöztek, összeszedték holmijukat, és kéz a kézben sétáltak Csikócsőr után, aki igencsak messzire elkóborolt. Mikor megtalálták, felültek a hátára, és kiábrándították magukat. Ana most is behunyt szemmel, Siriust melegítve utazott, és nagyon várta, hogy megérkezzenek. Szerencsére úgy tűnt, senki nem vette észre eltűnésüket.

- Itt maradsz? - kérte a lányt.

- Ha szeretnéd, itt maradok

- Igen, azt szeretném. És szeretnék veled zuhanyozni - vonta magához.

- Rendben. Ránk fér a zuhany.

Felsiettek Sirius szobájába, és birtokba vették a fürdőt. A kád helyett a zuhanyt részesítették előnyben, így az alá álltak be mindketten.

Ana érezte Sirius testét a hátához simulni. Félresöpörve vállához tapadt haját, a nyakát és tarkóját kezdte becézni, és Ana érezte, hogy ismét forróság költözik két lába közé. Hátravetett feje a varázsló vállán pihent, benne összekuszálódtak a gondolatok, csak a férfi szavai jutottak el tudatáig.

- Vajon kívánhatnálak ennél is jobban? - suttogta reszelős hangon.

Ana tudta, miről beszél a férfi, pontosan érezte, mennyire vágyik rá, ahogy ágyékával fenekéhez simult. Két kezével szorosan ölelte át a boszorkányt, ajkai megállíthatatlanul kényeztették tovább.

- Csak nézd meg, én mennyire kívánlak - lehelte Ana, alig hallhatóan.

Siriusnak nem kellett kétszer mondani. Fél keze máris lejebb vándorolt, és mikor megtapasztalta, a lány igazat beszélt, elégedetten somolygott a nyakába. Két oldalt megragadva csípőjét, finoman húzta magára, Ana elégedetten nyögött fel.

- Olyan finom vagy. Olyan nagyon finom vagy - sóhajtotta Sirius. Ana olvadozni kezdett a szavak hatására, szíve megtelt a férfival. Az apró csókokat kettejük egyre szaporább lélegzetvétele kísérte, ami másodpercek alatt párásította el a zuhany üvegfalát.

A férfi keze lomhán térképezte fel újra mindenét, érintései nyomán izzott a bőre, elégedett nyögéseik belevesztek a víz csobogásába. A lány csípője olyan ütemben ringott, ahogyan a férfi diktálta, egyre gyorsabban, egyre vadabbul, szájából újra és újra törtek elő az igenek.

- Ne aggódj, foglak, szépségem - súgta a boszorkány fülébe, ahogy érezte, Ana hamarosan a csúcsra jut.

Sirius fél kezével a zuhany falának támaszkodott, a másikkal pedig Anát tartotta. Szükség is volt rá, mert ahogy a gyönyör hullámai végigszántották a lány testét, annak minden porcikájából kiszállt az erő. Hiába kapaszkodott a férfi karjába, lábai is teljesen elgyengültek, de Siriusnak köszönhetően nem csuklottak össze. A varázsló gyengéden csókolva a lányt hagyta, hogy az újra ura legyen testének, majd ismét őrjítő tempót diktálva pár percen belül követte a boszorkányt, hangosan adva tudtára élvezetét. Teste utolsó rándulásával finoman Ana vállába harapott.

Ana lába még egy perc elteltével is reszketett, csakúgy, mint a szíve. Szája könyörgött a csókért, ahogy szembefordult Siriusszal, keze a varázsló imádott, nedves hajába markolt.

Sirius nem törte meg a csókot, míg fél kezével kitapogatta a törülközőt, és a lány köré tekerte, majd saját csípője köré is csavart egyet. Mindketten teljesen kifáradtak az este és éjszaka folyamán. Mikor kiléptek a fürdőből, a nap első sugarai már bevilágítottak az ablakon. Sirius elhúzta a sötétítő függönyt, és együtt bújtak be az ágyba.

- Köszönöm ezt az estét. Meg kell hagyni, nem kopott meg a tudásod - bókolt nevetve Ana, és bekuckózta magát a férfi ölelésébe. - Sosem volt még jobb.

Sirius felnevetett.

- Jól esik az elismerés. Sok kalandod volt?

- Nem, nem mondhatnám. Összesen négy különböző pasival jutottam el az ágyig. Téged is beleértve. És neked?

- Egy kicsit több. Jó éjszakát, Ana - mondta, és a lány nyakába csókolt.

- Mennyi? - kérdezte újfent.

- Nem emlékszem pontosan. Régen volt már. Különben sem számít. Az a lényeg, hogy most te vagy itt. Örülök, hogy veled élhettem át újra az együttlét örömét. - Ana gyomra bukfencet vetett, szívverése felgyorsult a férfi szavaira. - Volt idő, hogy azt gondoltam, sosem leszek képes újra nővel együtt lenni.

- Komolyan?

- Az Azkaban sok mindent kivesz az emberből, Ana. Igyekszik porrá zúzni a lelkét és a testét is. Miután megszöktem, szinte újra kellett tanulnom mozogni, beszélni. A szex nem érdekelt akkor, egyáltalán eszembe sem jutott, csak Féregfarkot akartam megtalálni, és Harryt biztonságban tudni. De mikor a következő nyáron délen bujkáltam, a tengerparton szép számmal akadtak bikinis lányok...Nyugi, egyik sem volt olyan gyönyörű, mint te - nevetett, mikor látta Ana fintorgó arcát. - Szóval, bár tetszettek, és akadtak piszkos gondolataim, de egyszerűen ott lent nem történt semmi. Hosszú idő, kitartás, és jó pár kikukázott mugli erotikus magazin kellett hozzá, hogy helyreálljon a dolog.

- Miért mondtad ezt el? - Anát valóban meglepte a férfi újabb bizalmas vallomása. Ujjai újra és újra fekete haját szántották.

- Ma este elég sok bizalmas információt osztottunk meg egymással, nem igaz? Ez a bónusz. - Homlokon csókolta a lányt, és a fülébe suttogta. - És mert egy ideje csak rólad fantáziálok.

- Ezt úgy értsem, hogy miközben magaddal...

- Igen. Pontosan úgy.

Ana az ajkába harapott. Szexi volt a tudat, hogy a férfi őrá gondol, miközben magát kényezteti.

- Most már aludjunk, szépségem. - Sirius átölelte őt, és szorosan hozzábújt. A kimerültség mindkettőjük szemére gyorsan hozta az álmot.