6.
Maeve szemszöge
Vártam,hogy felvegye a telefont.Sokat vártam.Pont ki akartam nyomni,amikor hirtelen megszűnt a sípolás.
-Miért nem reagálsz a képeimre?
-Ki vagy?
Meglepődtem,amikor egy lány szólt vissza.Mással van?Nem esett rosszul,mivel nincs köztünk semmi,csak...Meglepett.
-Vak vagy?Ott a nevem a képernyőn.
-Normálisan nem tudsz válaszolni?
Beharaptam az alsó ajkam.
-Oh,várjunk...Te vagy a négyes számú,nem?
-Miről beszélsz?
-El is felejtettem...Pedig Devin mondta,hogy ma a négyes megy.
-Milyen négyes?-értetlenkedett.
Hallottam a hangján,hogy egyre frusztráltabb.
-Te nem is tudod?A barátnői,minden nap mást választ,hogy ki menjen hozzá.Én vagyok kettes,és korábban megkért,hogy küldjek neki képeket,de el is felejtettem,hogy ma mész hozzá.
-Barátnői?Hányan vagytok?
-Hát,most vagyunk hatan,és van plusz két fő,akik néha beugranak helyettesíteni,amikor valaki beteg vagy közbejön valami.Örülök,hogy megismerhetlek négyes!
Megszakadt a vonal.Kár,pedig kíváncsi lettem volna a dolgok kimenetelére...
Devin szemszöge
Quinn nemrég jött meg,és azonnal rám vetette magát.Néhány csók után eltoltam magamtól,és kijöttem a konyhába önteni két pohár bort.
Úgy éreztem,beszélnünk kell,hogy miért tűnt el.Régen az életem egy fontos része volt,és az első olyan nő,aki mellett nem volt szükségem másra,de egyszer csak eltűnt,minden jel nélkül.Most meg felbukkan,és azt hiszi,minden mehet tovább a régi kerékvágásban?
Amikor visszaértem a nappaliba,mérgesen nézett rám.
-Mi az,hogy én vagyok a négyes?Komolyan addig süllyedtél,hogy ilyet mondj rólam?
-Milyen négyes?-értetlenkedtem.
-Ne játszd a hülyét!Most beszéltem a kettes számúval,és elmondott mindent.
-Tényleg nem értem,miről van szó.Kivel beszéltél?
Idegesen elnevettem magam.Vagy be van állva, vagy megbolondult.
Aztán beugrott.Kivel is beszélt volna.
-Add ide a telefont.-mondtam.
-Akkora egy seggfej vagy...Azt hittem,meg tudlak változtatni.Csak én kellettem,és most visszatértél ebbe az életmódba?
-Quinn,ez nem így van.És különben is,csak úgy eltűntél,azt hitted,várni fogok rád tétlenül?
-Nem,de azt sem hittem,hogy ki tudja hány barátnőd lesz megint!
Mit mondott neki Maeve?
-A lány,akivel beszéltél nem mondott igazat...
-Tartsd meg a hazugságaid magadnak!-mondta,majd zokogva elszaladt és becsapta az ajtót.
Ideges lettem,sőt...
Tudtam,hogy Maeve érzéketlen tud lenni,de hogy ennyire...Muszáj volt így megbántania egy embert?Ő ezt tényleg élvezi?Mert ha igen,akkor nagyon nagy baj van...
Megfogtam a poharat, és a földhöz vágtam.Ezt nem ússza meg.
-Szia négyes.
-Mit mondtál neki?
-Csak annyit,hogy van kábé 8 barátnőd,és hogy kedved szerinted váltogatod őket.Ő a négyes.
-Gyere át.Most.
-De ma négyessel kell lenned.
Idegesen rátettem a telefont.
Maeve szemszöge
Fáradt vagyok,és holnap mennem kell az egyetemre.
Maeve:Nem tudnád ma este a másikkal csinálni?Fáradt vagyok.
Devin:Nem kérés volt,hogy ide gyere.
Maeve:Tetszik,amikor ilyen vagy :)
Halkan leosontam a lépcsőn,ki a kocsimig.
Nem kellett sok idő,és újra ott voltam a hatalmas panel előtt.
A kódot megjegyeztem,így könnyen feltaláltam az ajtóig,ahol kettőt kopogtam,majd benyitottam.
-Négyes?-mondtam,miközben próbáltam nem elnevetni magam.
Erre Devin is előkerült.Mérgesnek látszott,nagyon mérgesnek.
-Miért hívtál át?-huppantam le a kanapéra.
-Miért csináltad ezt?-foglalt helyet mellettem.
-Nem tudom,viccesnek gondoltam magam.Négyes nem értékelte?
-Quinn a neve.-fogta a fejét.
-Oh értem.Na és itt van?-pattantam fel,hogy körbenézzek.
-Nem.Elrohant és a legnagyobb seggfejnek hisz.
Megálltam a kanapé mögött,és rá néztem.
-Miért,nem így van?
Felállt,majd megkerülte a minket elválasztó garnitúrát.
-Élvezed?
-Mit?Hogy elrontottam az estéd?Igen.-mosolyogtam.
A falhoz nyomott,kezét finoman a nyakam köré tette.
-Akkor meg kell,hogy tanítsalak viselkedni.Ilyet nem
illik csinálni.
-Kérem,Doktor Úr...mióta csináljuk mi azt,amit illik?
Megfogtam a kezét,majd magammal húztam a szobájába.
Ellöktem,hogy az ágyra puffanjon,majd a derekára ültem.
-Elrontottam az estéd,de mi lenne,ha szebbé is tenném?-simítottam végig a felső testén.
-Ezért nagyon sokat várok tőled.-válaszolta.
Devin szemszöge
Megígértem Naominak,hogy távol tartom magam Maevetől,és ezt az ígéretem pontosan két óráig sikerült betartanom.Most meg újra itt van,és tudom,addig amúgy sem megy el,ameddig meg nem kapja,amit akar.
Azt kellene mondanom,hogy nem,de az az igazság,hogy nem akarok és nem is tudok neki nemet mondani.
-Mondd,mit szeretnél csinálni?-kérdezte mosolyogva.
Nagyon sok mindent csinálnék vele,szívem szerint az egész estémet rá áldoznám.
Aztán észbe kaptam...Mit csinálok?
Felültem és megdörzsöltem a szemem.
-Beszélnünk kell...
Maeve szemszöge
-Nem tudom,ki négyes de ha ennyire fontos neked,akkor hívd vissza.-forgattam a szemem.
-Quinn.
-Leszarom.
-A barátnőm volt.Az első komoly, aki mellett nem volt szükségem másra.
-Most a terapeutádat kell játszanom?-értetlenkedtem.
-Nem tudnál leülni és meghallgatni,amit mondani akarok?-kérdezte idegesen.
Unottan helyet foglaltam mellette.
-Itt hagyott.Sosem mondta,miért.Ma meg felhívott és meg akarta beszélni a dolgokat,ameddig el nem basztál nekem mindent.
A körmömet kapartam.
-Sajnálom hercegnő.Mit vársz tőlem?
A hajába túrt.Vett egy mély levegőt,majd felém fordult.
Devin szemszöge
Nem tudtam,mit érzek.Jó lett volna Quinnel megbeszélni a dolgokat,de valahol élveztem Maeve társaságát.
Élveztem,hogy rettenetesen féltékeny.Sosem vallaná be,de le lehet olvasni az arcáról.
Ha Quinn marad,biztos megbeszéljük a történteket, és együtt töltjük az éjszakát.Jó lett volna,hiszen a Naominak tett ígéretemen segített volna.Hogy távol maradjak tőle.
Ehelyett itt van az ágyamon,és biztos vagyok benne,hogy nem megy el üres kézzel.
Maeve szemszöge
Normális esetben rég rávetettem volna magam,de kicsit rosszul éreztem magam.Nem is igazán a lány miatt,inkább azért,hogy ennyire mérges rám.
-Ha már így alakult az este,főzök teát.Kérsz?-állt fel.
-Hazamegyek.Ha már így elbasztam az estéd.
Sértődötten az ajtó felé indultam,de elkapta a derekam és visszarántott.
Erősen fogott.Lehajtottam a fejem,de ő megfogta az állam és felemelte,kényszerítve,hogy rá nézzek.
Végigsimított az ajkaimon,amitől kissé szétnyíltak.
Megcsókolt miközben gyengéden a hajamba túrt,másik kezével a derekamat tartva.
A pillanatot hangos dörömbölés zavarta meg.
-Visszatért négyes.-forgattam a szemem.
Devin szemszöge
Egy nap sem telt el,de megszegtem az ígéretem.Már most úgy vagyok vele,hogy amiről Naomi nem tud,nem fáj neki.
Pontosan tudom,hogy nem leszek képes lemondani róla.Sokkal könnyebb lenne,ha csak úgy eltűnne,mint Quinn tette.De ő nem fog.
A szemébe néztem.Éreztem,hogy zavarja Quinn.
-Megnézem,ki az.Maradj itt.
Idegesen az ajtó felé vettem az irányt.Mit csinálok,ha tényleg Quinn az?
Nagy levegőt vettem,majd elfordítottam a kulcsot.
Pufi,vörös szemekkel bámult rám.
-Visszajöttem.-motyogta.
Lefagytam.Fogalmam sem volt,mit tegyek.
-Devin...Tudod,miért jöttem.Nem gondoltam,hogy várni fogsz rám,tudtam,hogy éled tovább az életed.Csak fájt így megtudni.
-Sajnálom.-sóhajtottam.
-Itt maradhatok estére?-szipogta.
-Tessék?
Tágra nyílt szemekkel néztem végig rajta, és a fiatal szépségre gondoltam a hátam mögött.
-Nem akarok semmit, csak szeretném, ha hozzámbújnál ma este...
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro