Maeve szemszöge:

Na erre nem számítottam.Azt hittem,élvezi.
-Nem akarok ennyitől elmenni.-suttogta a fülembe.
Beletúrtam a hajába és visszahúztam a számra.
Nyelveink újabb játszmát folytattak egymással,ameddig ő kezeivel közelebbről is felfedezte a testem.
Amikor a nemi szervemhez ért,egy apró nyögéssel jeleztem,hogy megtalálta a pontot.
Lassan simogatni kezdte,körkörös mozdulatokkal,én pedig egyre erősebben húztam magamhoz.

Aztán elengedett,kicsit hátralépett és a szemembe nézett.
-Fogamzásgátlón vagyok.-válaszoltam meg,mielőtt feltette volna a kérdést.
Vissza talált hozzám.Teljesen a pult szélére ültem,és hagytam,hogy átvegye az irányítást.
Teljes extázisba estem,amikor mozogni kezdett bennem.Pedig nem ez volt az első alkalmam,de kitűnt a többi közül.Eleinte lassan,majd egyre gyorsabban mozgott,én pedig a nyakába lihegtem.Tökéletesek voltunk együtt.Néhány percen belül pedig átéltem életem leggyönyörűbb orgazmusát.És ő is.

Szavakat nem találtam,csak gyorsan lihegtem,miközben kimerülten hajtottam fejemet a vállára.Nagyon jó volt,kimondhatatlanul jól csinálta,amit csinált.
Megcsókolta a kulcscsontom,majd menyasszony pózban az ágyához vitt.
Lefektetett,majd az ajtó felé vette az irányt.
-Nem maradsz?
-Nem szoktam az első alkalommal egy ágyba bújni egy lánnyal.
Hangosan felnevettem.
-Nem muszáj a kanapén aludnod,láttam,hogy ott ágyaztál meg.
-Elszívok egy cigit.

Én pedig erre az egy mondatra emlékszem.Aztán kidőltem.
Másnap reggel egyedül keltem,és nem volt mellettem ágynemű,szóval hamar kitaláltam,hogy nem aludt velem.
A szememet dörzsölve mentem ki a nappaliba.A kanapén szuszogott.
A telefonját a kávézóasztalon hagyta.Felkaptam,és visszasiettem az ágyra.Lassan elkezdtem odaérintgetni az ujjait,ő pedig riadtan ugrott fel.
-Mi a szar?Ki akarsz rabolni?
-Úgy nézek ki,mint egy rabló?-értetlenkedtem.

-Akkor mire kell?
-Csak oldd fel.Az enyém lemerült.
Kivette kezemből a készüléket,majd feloldotta.
-Ennyi az idő?Készülnöm kell.-pattant fel,nálam hagyva a telefonját.
De persze nem akartam,hogy ennek,ami köztünk van,csak úgy vége legyen.Ezért kellett a telefonja.
Bepötyögtem a számomat,és elmentettem.
Amikor képet kért,kicsit szétgomboltam az inget,és készítettem egy képet,amit sosem felejt el.
Beírtam magam,mint "Baby", majd belenéztem a kontaktjaiba.
-Maya,Eva,Quinn...Ezekre nem lesz szüksége.
Kitöröltem az összes női kontaktját,ezen kívül pedig beállítottam magamról egy képet háttérnek.

-Kész vagy?-jött vissza.
-Igen.Felveszem a ruháim.-tettem le a telefonját.
-Beállítottál magadról egy képet?-nevetett.
-Nem akarom,hogy csak úgy elfelejts.-vontam meg a vállam.
Magamra rángattam a ruháimat,majd mielőtt elmentem,teleparfümöztem az inget,amiben aludtam.
Visszaértem a nappaliba.Igen csúnyán nézett rám.
-Kitörölted a kontaktjaim?
-Csak párat.

[...]

Hamar hazaértünk,én pedig nem voltam biztos benne,mikor látom megint.A háztól egy utcára állt meg.Lehet,hogy lefeküdtem vele,de nem kell egyből tudnia,hol lakok.

-Köszönök mindent.-szálltam ki.
Nem válaszolt.Mérges volt a kontaktok miatt.
-Bármikor kereshetsz.-húztam az agyát.
-Biztos vagyok benne,hogy még találkozunk.-bólintott,majd azzal a lendülettel elhajtott.
Kissé másnaposan léptem be a házba.
-Maeve!Végre itthon vagy!-ugrott felém a bátyám,Cameron.
-Mi történt?
-Kicsit őrület van,ma jön a keresztanyád,és ez csak egy dolgot jelenthet.-nevetett,én pedig elszörnyülve néztem rá.
-Hozza azt a kis ördögöt?
-Persze hogy hozza,a fia.

A szobám felé vettem az irányt.
-Maeve?Hallottad,hogy...
-Ne is mondd.-csitítottam el Axelt.
-Szóval találkoztál a másik testvéreddel?
-Na te ne mondd,neked az ikred.-forgattam a szemem.
Szeretem a keresztanyukámat,és persze a fiát is (néha).De nagyon rossz gyerek.
És ha ők jönnek,akkor családi összejövetel lesz itt,amire nagyon nem állok készen másnaposan...

Devin szemszöge

A kontaktjaimat nem tudtam visszaállítani,így meg kellett várnom,ameddig a kórházba érek.Ez a lány...
Bolond,ehhez kétség sem fér.Az estémet feldobta,az biztos...
Ma nem dolgozok,de Maya igen,és megkért,hogy jöjjek be,mert beszélnie kell velem.
Maya-t akkor ismertem meg,amikor az egyetem után itt lettem medikus.Nővér az intenzív osztályon.Az első naptól kijöttünk,és ma már olyan nekem,mint egy legjobb barát.

-Segítened kell!-rohant felém,amikor meglátott.
-Mi történt?Megint meglátott a fiad egy ismeretlennel éjszaka?
-Nem vicces!Egyszeri alkalom volt.-fogta a fejét.-Ma Zionnal át kell mennünk a keresztlányomékhoz,hatalmas családi ebéd lesz.
-Értem.És ehhez nekem mi közöm?
-El kell jönnöd velem!Tudod milyen Zion,amikor gyerekekkel van,és...Amúgy is azt szeretném,ha te lennél a keresztapja.
-Tudom.De...Akkor sem értem,minek menjek.Tudod,hogy nem vagyok jó a gyerekekkel.
-Lelki támogatásnak gyere!-szorította meg a karom.-Nemsokára a család része leszel,ideje megismerned őket...

Maeve szemszöge

Nem vártam a délutánt,de hamarabb eljött,mint gondoltam.
Felvettem az egyik félig hálós,fehér pólómat és egy kényelmes szoknyát.A hajamat kifésültem,a sminket pedig nem toltam túl.Ez csak egy családi összejövetel,kb 400 gyerekkel.
Nem szeretem a gyerekeket.Gonoszak és hangosak.De persze Maya miatt megtanultam elviselni őket.

-Maeve.-ölelt át apu a nappaliban.
-Hogyhogy nem mondtad,hogy jön az ördög?
-Zion nem olyan rossz...
-A sátán fia!-mutogattam ördögszarvakat a fejem fölé,ő pedig nevetett.
-Szeret téged.
-Kicsit érdekesen mutatja ki.-értetlenkedtem.
-Gyere,anyád testvére már itt van.-húzott magával a kertbe.

Mindenkinek köszöntem,majd előrementem,hogy egy kicsit egyedül legyek.Nem szeretem ezeket a nagy tömegeket.
Elővettem egy cigit,és rágyújtottam. Az agyam újrajátszotta a tegnap este eseményeit,és visszagondolva nem bántam,hogy a barátnőmnek el kellett mennie.
Sokat jártunk bulizni,és nyilván nem ez volt az első eset,hogy felmentem egy számomra ismeretlen emberhez,de ez volt az első olyan,amikor nem akartam azt,hogy a kalandom elfelejtsen.

Lilly:Na?Minden rendben ment?
Lilly:Válaszolj!
Lilly:Ugye milyen aranyos ez a Devin?És orvos!Pont az eseted,nem?
Álljunk csak meg...orvos?
Tényleg az esetem.Ez a pasi egyre jobb és jobb...
Maeve:Holnap tali,majd elmesélem ;)
Lilly:Ne már!Volt valami?
Lilly:AZONNAL VÁLASZOLJ!!!!

Hallottam,hogy nyílik a kapu,így felnéztem a telefonomból,és teljesen meglepődtem.
-Maeve,baby!-ölelt át Maya.-Hogy vagy?Ma is nagyon gyönyörűen nézel ki kicsim.
Lefagytam.Nem tudtam válaszolni.Nem tudtam rá nézni.Elvesztem valaki más szemeiben.
Követte a tekintetem,majd a fejére csapott.
-El is felejtettem...Maeve,ő itt az egyik nagyon jó barátom,Devin.

Devin szemszöge

Teljesen lefagytam.Erre nem számítottam...
Csak álltam,és néztem,ahogyan meglepve figyeli minden mozdulatom.Ugyanannyira számított erre,mint én.Ő Maya keresztlánya?
Persze,Mayának igaza volt:eszméletlenül nézett ki ma is.Nem hittem volna,hogy ilyen hamar újra látom,így megszeppenve tettem meg az első lépést.
-Devin Barone.-nyújtottam a kezem.
Mosolyogva fogadta el.
-Maeve Amaya.

Maeve szemszöge

-Maeve!-ugrott rám Zion.
-Ördög.-rogytam össze.
-Ugye nem felejtetted el,mit csinálunk ma?Itt van már Paxton?
-Itt vannak a többiek,menjetek a hátsó kertbe.-mutattam,de nem szállt le rólam.
-Te is jössz!
-Mindjárt megyek,csal elszívom.-mutattam a kezemben füstölgő cigire.
-Gyere Zion,hagyd Maevet.Majd jön.Devin...Jössz?-pillantott hátra.
Egy utolsó pillantást vetett rám,mintha nem tudná eldönteni,hogy itt maradjon-e.
-Induljunk.-mondta ki végül.