12.
A kezeim mintha izzadni kezdtek volna, és türelmetlenül doboltam a lábammal.
-Naomi, ne húzd az időt...
-Beteg. Policisztás ovárium szindróma.
Lefagytam. Bámultam magam elé, ahogyan az agyamban végigfutott minden, amit az egyetemen, nőgyógyászati szakon tanultam.
Alapból egy hormonális betegségről van szó, ami általában a petefészek elváltozásait hangsúlyozza, de egy elég összetett és komoly betegség.
-Szóval...
-Igen. És tudtam, hogyha hallasz róla, megsajnálod majd. De Devin, gondolj bele... Szinte biztos, hogy nem lehet terhes. Neked minden álmod családot alapítani. Nem hiszem, hogy nagy jövő várna rátok.
-Nem 100%, hogy...
-Te meg az az orvos agyad...-kopogtatta meg a fejem.-Nem 100%, de 95!
-Van más mód is...
-Dev! Beteg. Neked nincs erre szükséged, amikor ott van Quinn. Jól mondom?
Összezavarodtam, ezer meg ezer más gondolat futkározott az agyamban. Maeve beteg? Naomi ezért akarta a távolságot? Valamit titkol, ez közel sem akkora probléma...
Vagy mégis? Mi van, ha tényleg lehetetlen, hogy családunk legyen? Nem élném túl.
Azonban rosszul éreztem magam. Megsajnáltam. Sosem mondta, hogy ilyen dolgokkal küzd. Biztos a gyógyszerekre is rengeteget fizet, és néhány kezelés elég kellemetlen is tud lenni.
Maeve szemszöge
A nap kellemesen melengette a bőrömet, én pedig a napszemüveg mögé bújva olvastam.
Itt kezdődött a lejtő, bár még nem is tudtam róla.
Már egy ideje a könyvemet bámultam, amikor két, nagy darab pasas helyet foglaltak a mellettem elhelyezett napágyakon.
Körbenéztek, a szemük elidőzött rajtam.
Közel hajoltak egymáshoz, és halkan csevegni kezdtek.
Kihúztam a fülhallgatót a fülemből. Ha rólam beszélnek, nagyon begurulok.
-Biztos vagy benne?-suttogta az egyik.
-Itt van valahol. Tudod mit mondott Capo.
-Honnan biztos benne, hogy itt van, ebben a hotelben, pont most?
-Hidd el, az elmúlt 4 évben minden lépését figyelte. Barone itt van valahol.
A szívem, mintha kihagyott volna egy ütemet. Nem lehet...Devin? Róla van szó?
-Safia jobbat érdemelt volna ennél.
-Barone azt hiszi, hogy ennyi volt, de nem tudja, mi vár rá. Már csak meg kell találnunk.
A betűket szugeráltam, de semmi nem maradt meg a fejemben. A két pasas egy keveset beszéltek még, majd felálltak, és a minibárba mentek.
Nem tudom, miről lehetett szó, de nem tetszik, amit hallottam.
A telefonomhoz kaptam, és Devint tárcsáztam.
-Maeve?
Hangja nyugodtnak tűnt, mint aki épp nagyon élvezi a nyaralást.
-Hol vagy?
-Hát...A wellness részlegen vagyunk.-mondta meglepve.
-Gyere az akvárium elé. Kérdeznem kell tőled valamit...
Kinyomtam a telefonom, és az étterem felé siettem.
A hatalmas strandtáskába dobott könyvem szúrta az oldalam, de ennek ellenére is gyorsan mentem az épület felé.
Devin fel-alá járkált, és nagyot sóhajtott, amikor meglátott.
-Baj van?-kérdezte azonnal.
-Nem...Nem tudom.
-Maeve...Beszélj hozzám.
Furcsának tűnt, mintha az összes eddigi pimasz gondolata elhagyta volna az agyát, és tényleg megváltozott volna Quinn kedvéért.
Belenéztem a szemébe, és lefagytam. Ide rohantam, de lehet, hogy a feltételezett Barone, akiről szó esett, az nem is ő...Most mit mondjak neki?
-Maeve...
-Ismersz bármilyen Safiat?-kérdeztem hirtelen.
És akkor...Akkor ott, mintha összetört volna benne valami.
Devin szemszöge
A szívemet mintha megállították volna, az agyam teljesen funkcióképtelenné vált, és csak bambán bámultam az előttem álló lányra.
A testem összes porcikája remegni kezdett, és azt akartam, hogy vége legyen azoknak a pillanatoknak. Visszajöttek az emlékek, visszajött minden, amire sosem akarok emlékezni.
-Honnan...Te...Hogy...-dadogtam, mint valami visszamaradott.
Nem szólt semmit, csak meglepetten várta, mit válaszolok.
-Maeve...Honnan jött neked ez a kérdés?
-Válaszolj. Ismersz ilyen lányt?
Maeve szemszöge
Ennyire zaklatottnak talán még sosem láttam. Mintha azt mondtam volna, hogy halálra ítélték őt. Arca azonnal elkomorodott, és alig bírta tartani a szemkontaktust.
-Ismerek. Ismertem...
-Mi az, hogy ismerted?
-Miért számít ez? Maeve, miért kérdezel ilyeneket?
Kezdett komolyan eluralkodni rajta a düh.
-Mindegy, nem fontos, csak...Hallottam egy ilyen nevet, és gondoltam rákérdezek.
Válaszra sem méltatott, csak egyszerűen ott hagyott. Micsoda? Ennyi?
Puffogva indultam kifelé, amikor eszembe jutott, ki adhatna választ. Ha ő nem, akkor elkezdek nyomozósat játszani.
Nem sokkal később a gyerekmedencénél találtam magamat, Maya társaságában, ahol Zion folyamatosan egy kis vízi pisztollyal fröcskölt minket.
-Minden okés Maeve? Olyan szomorúnak tűnsz. Azt akarom, hogy a keresztlányom jól érezze magát.-mosolygott, amikor leültem.
-Igen, minden...Te hogy érzed magad?
-Nagyon jól, nagyon boldog vagyok, hogy itt lehetünk. Ez a kis kikapcsolódás már kellett.
Csend következett. Mindketten az önfeledten lubickoló gyerekeket figyeltük pár hosszú percen keresztül.
-Na de tudom, hogy nem csak azért jöttél ide, hogy a kedvemről beszélgess...-nevetett.
-Igaz...
-Ki vele, mi törént?
-Hát, Devinről lenne szó...Ismersz te valamilyen Safiat?
Lefagyott. Láttam rajta, ahogy a mosoly eltűnik az arcáról, és riadt tekintettel fordul vissza felém.
-Hát...Azt hiszem, tudom kire gondolsz. Te honnan tudsz róla?
-Az mindegy. El tudsz nekem mondani róla néhány dolgot? Vagyis...Ki az a lány?
-Maeve...-vette komolyra a szót.-Azt hiszem, ez nem az én dolgom, hogy elmondjam. Ha Devin nem osztotta meg, annak hidd el, oka van. Nem beszél róla, és ez jobb is így.
Ezután visszafordult, és Ziont kereste.
Gondoltam, akkor belőle sem facsarok ki több dolgot a titokzatos Safiaval kapcsolatban. Ki lehetsz, te lány?
Egy jó ideig még velük maradtam, nem is tudom, mennyi idő telhetett el, amikor pittyent a telefonunk.
-A családi csoport az?-kérdezte Maya.
-Igen.
-Olvasd fel.
Alex: Kedves mindenki!
Azt hiszem, itt az ideje, hogy elkezdődjön a buli. És nem olyan módon, ahogy apuék elképzelték. Ma este közös iszogatás a hotel melletti szórakozóhelyen, a gyerekekre meg anyuék vigyáznak. Mindenkit várunk a hotel előcsarnokában este nyolckor. Addig is élvezzétek ezt a szép időt!
-Ez totálisan az, amire szükségem van. Egy este, gyerek nélkül, amikor ihatok és felvehetem a legszexibb ruhám!-csillant fel Maya szeme.
-Ki tudja, talán összeszedsz magadnak egy helyes dubai orvost.-nevettem.
-Igazad van! A legjobb formámat kell nyújtanom ma este.
A nap hátralevő részében továbbra is ott volt bennem a kérdés, hogy ki lehet Safia.
Időben felmentem elkészülni. Andyt egésznap nem láttam, viszont amikor az ajtón beléptem, éppen az ingjét igazgatta.
-Csak nem csajozni készül valaki?-mosolyogtam.
-Minek akarnék csajozni, ha itt vagy nekem te?-kacsintott pimaszul.
Ez a csávó egy igazi player. Annyira lejön róla.
Felvettem egy testhezálló, fekete ruhát, a hajamat kiegyenesítettem, és lazán kisminkeltem magam.
-Azt hiszem, mehetünk.-léptem ki a fürdőből.
-Ez igeen...-nézett rajtam végig, majd a derekamat átkarolva elindultunk le.
Devin: Gyere a szobámhoz.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro