Luke valóban ott volt a szobában, de nem egyedül. Egy lány volt vele, inkább rajta. Elkapott a hányinger és egyből becsaptam az ajtót.
Elfutottam a folyosó végén lévő wc-ig . Miután kihánytam magam visszamentem a szobába. A csaj még mindig ott ugrándozott Lukeon, aki csak akkor vett észre, mikor nagy lendülettel becsaptam az ajtót.

-Baszki!-mindössze ennyi jött ki a száján.

-Sziaa! Arzi vagyok!-üdvözölt a szőke kis picsa. A lehető leg lenézőbb arcommal tekintettem rá, mire vette az adást és leszállt Lukeról. Leültem egy székre, de ő is követte a példámat.

-Ohm... izé -kezdett el magyarázkodni Luke.

-Ne, kérlek, inkább hagyjuk. Nem akarom hallani, csak jöttem elbúcsúzni.

-Mi?- döbbent le szavaim hallatán.

-Én elmegyek Luke. El kell menekülnöm a sok gond elöl.

-De akkor menjünk együtt.-csillantak fel szemei.

-Úgy látszik nem érted. Te vagy a gond Luke.-megpaskoltam a vállát, majd kimentem a szobából, ezzel elhagyva őt. Örökre.

A kórház előtti parkolóban kerestem az autóm kulcsát, miközben valamin megakadt a kezem. Egy képen. Azon a képen amin együtt vagyok Lukeval. Csak néztem és próbáltam érzelemmentes maradni.
Sikerült kihalásznom a kulcsot a táskámból és egyből be is szálltam a járműbe.
Alig ültem be, egyből megcsapott valami kellemetlen érzés. Mintha valami eltört volna bennem. Egy darab eltűnt belőlem. Csak üvegesen bámultam ki a fejemből, majd egyszer csak eltört a mécses és sírni kezdtem. Könnyeimtől alig láttam, de beindítottam a motort és elindultam a régi "otthonomhoz". A gyilkostanyához.

Heyy☺

Ez most rövid rész lett, de gondolom már észrevehető volt, hogy közeledünk a történet végéhez :/

Ezt most csak azért írtam le, mert már régen írtam így rész alá és akkor most írtam☺