Reggel arra ébredtem hogy valaki nagyon rá van tapadva a csengőnkre. Oldalra fordítottam a fejemet és mosolyogva nyugtáztam hogy Austin nem ébredt fel. Felhúztam a cicás papucsomat és sprinteltem le a lépcsőn. Amikor kinyitottam az ajtót akkor meglepődtem, mert egy fiatal körülbelül velem egyidős lány állt, akinek szőkés-barna haja és kékes-szürkés szemei vannak. Hasonlóan magas és vékony mint én vagyok. Mosolygott egyet, majd megszólalt. " Szerintem ő sem számított rám. " 

- Szia - húzta ismét mosolyra a száját

- Szia - követtem a példáját.

- Naomi Lawyer vagyok az új szomszéd - folytatta

- Örülök. Alexandra, de barátoknak csak Lexi - mosolyogtam

- Öhm... te a srácokkal laksz? - láttam hogy kicsit zavarba jön a kérdéstől.

- Igen, de hosszú történet - jelentettem ki, majd behívtam a nappaliba.

- Szívesen meghallgatlak. Nate úgyis alszik egy darabig - ült le mellém a kanapéra.

Elkezdtem mesélni neki az elejétől a történetet. Amire a végére értem addigra nevettünk és majdnem sírtunk is, de ami ezután jött talán a legrosszabb. Egy köhintésre kaptuk fel a fejünket és megláttuk a lépcsőn Drew-t. " Remélem nem hallotta. "

- Tudtam hogy titkolsz valamit, de végre kiderült - nevetett

- Elakartam mondani mindent... - magyarázkodtam, de félbeszakított.

- Csak? - továbbra is nevetett. - Nevetséges vagy - folytatta unottan.

- Drew legalább hadd magyarázza meg - szólt közbe az újdonsült barátnőm is. " Ha hívhatom így. "

- Austin-nak mit adtál be hogy beléd szeressen? - kérdezte Drew, majd elindult a konyha felé.

Sírva szaladtam a szobáig ahol olyan lendülettel vágtam be az ajtót hogy Austin le is esett az ágyról. Felkaptam a mobilomat, a fülhallgatómat és el is hagytam a házat. A legelső padig futottam ahol leültem és bámultam az embereket és az autókat. 

***

Órák óta kint vagyok és már a nap is megy le az égről így lassan, de biztosan elindultam visszafelé. Megálltam az ajtóba, de megfordultam és átmentem Naomi-hoz, aki hála istennek otthon is volt. Jól is jött ez az este, mert így jobban megtudtam ismerni őt. Éjfélig beszélgettünk és aztán mind a kettőnket elnyomott az álom. 

*Másnap*

Elkezdtem nyújtózkodni amikor az erős napfény a szemembe sütött. Naomi aki éppen ruhák pakolt a szekrénybe mosolyogva nézte ahogy ébredezem. Beszélgettünk volna még, de berontott Austin a szobába. 

- Úgy aggódtunk érted - ugrott rám

- Nem kellett volna, ha már Drew így megtud bántani - flegmáztam. 

- Meg lehet engem is érteni - mosolygott Drew az ajtóban

- TE... miért vagy itt? - másztam ki Corini alól.

- Bocsánat amiért megbántottalak - vakargatta a tarkóját. 

- Azt hiszed ennyivel elintézed? - bokszoltam a mellkasában amire ő magához húzott és megcsókolt. 

Helló Bae-k! 

Íme, itt a következő rész! Jó olvasást mindenkinek! 💗 

A kérdésem: Hogy telik a nyaratok? Voltatok nyaralni?

Szavazzatok, komizzatok és legyetek jók! 💗

Puszi,

E,