nyitvamaradt fügelekvár ásítozik az asztalon. hat nyikorgó széknek csak a felén ülnek, de a csend nem üres - a mikrón keresztül jön a posta az űrlényektől. hátradőlök, úgy érzem, soha többé nem akarok enni, vagy épp elengedni ezt a pillanatot. olyan érzés, mintha horvátországban lennénk, pedig ez csak vas megye. kicsit utánozhatatlan, de csak a lekvár miatt.