Emma szemszöge:

Napokig nem tuttam másra gondolni, csak arra a tesi órára. Cserben hagyott a testem. Valahol a tiltakozásom alatt élveztem mindazt, amit az a perverz állatt tett velem. Talán csak emberi kapcsolatra vártam, vagy rá.

Bármilyen órán ültem, ez ment a fejemben. Nem figyeltem senkire. Nem beszéltem senkivel. Egyetlen Justin által tartott oran sem voltam hajlandó a szemébe, vagy ép csak felé nézni. Baromi szarul érzem magam, állandóan telefonoztam. Mindig amikor hazaértem a szobámba mentem és estig ott is maradtam. Gondolkodtam, es újra es újra lejátszottam a szertári jelenetet. Ahogy hozzám ért, ahogy parancsolt, es ahogy kényszerített a szemkontaktusra. Nem tudtam kiverni a fejemből azt, amikor kikötözött es a piszkos fülembe suttogott dolgokat tervezte megtenni. Vágytam arra hogy valaki ezt újra megtegye velem de nem ő. Tőle undorodtam.
Mielőtt megint túlgondoltam volna ezeket az eseményeket, elővettem a laptopom és elkezdtem nézni az első sorozatot ami az előzményeimben volt. Erről Rob jutott eszembe, de már nem variáltam. Most már az is a gondolataim között kavargott, amit Rob csinált velem mikor "filmeztünk". Már fél órája mehetett a sorozat, de én csak a piszkos dolgokra tudtam gondolni. Nem tudtam mit tegyek, egyszerűen ide lyukadtam ki mindig. Mikoe már nem bírtam, nyitottam egy új ablakot, és azt írtam be, amit még soha.

Gyorsan megkerestem a legszimpatikusabb videót a korhatáros filmek között, és elindítottam. Nem tartott sokáig, mert a telefonom rezgett. Sóhajtva nyúltam érte, ami egy új sms-t jelzett ki.

"Ismeretlen; Tudom mit csinálsz, és szerintem te nem akarod hogy mások is tudják."

Bepánikoltam. Ki ez? Es mire gondol?? A laptopom kikapcsoltam és válaszoltam az ismeretlentől kapott üzenetre.