31.
-Azt hittük veled van... - mondta Zayn a homlokát ráncolva. Idegesen néztem körbe, mikor Niall köhögve, erősen csapta az asztalra a poharát.
-Zayn...Van medencétek? - kérdezte félve. Egy emberként pillantottunk a kert felé, vagyis valójában a falra, mert előbb még az állt az utunkba. Nem is kellett több, arra vettem az irányt és felgyorsítottam a lépteimet Niall kétségbeesett kiáltására. -Nem tud úszni!
A feszültségtől és félelemtől kapkodva a levegőt rántottam félre az ajtót, majd a medencére nézve szorítottam a kezem a mellkasomra.
-Bassza meg, én ezt nem bírom! - a szemeim könnybe lábadtak. A mai nap kikészít engem, először a reggeli búcsúzás, majd a kétségek, hogy itt maradok vagy sem, most pedig a rettegés utáni megkönnyebbülés kihozta belőlem a sírást, pedig esküszöm, nagyon nehezen tudom elbőgni magam. Harry és Mrs. Malik a medencébe lógatva lábukat itták az isteni turmixot és élvezték a napsütést.
-Hé... - Liam aggódva simított végig a hátamon, de kitértem előle és a halántékomon tartva az ujjaimat dőltem enyhén előre.
-Louis, szerintem le kéne egy kicsit hűlnöd - mondta Zayn, visszatartva a nevetést és nagy lendülettel ugrott nekem, így mindketten a hideg vízbe borultunk.
---
It's everything about you, you, you
Everything that you do, do, do
From the way that we touch, baby
To the way that you kiss on me
-Állj! - Darren a kameráshoz lépett és valamit motyogott a fülébe.
Nagyot sóhajtva ültem le a földre, a lábaim már alig tartottak meg. Komolyan, mi olyan bonyolult egy videó klip felvételében, hogy órákig kelljen rajta dolgozni? Ja igen, ha Darren nem szólna bele mindenbe, már rég az Empizzázóban ülhetnénk. Sajnos megpróbáltam a menedzserünkre fogni az egészet, de közben tudtam -hiszen láttam-, hogy valami megint nincs rendben Edwarddal. Nem lehet forgatni úgy, hogy közben olyan képet vág, mintha tegnap halt volna meg a macskája...
-Szeretnétek egy kis pihenőt, srácok? - kérdezte. Egyszerre bólintottunk, majd Harryhez másztam, mivel nem volt kedvem felkelni, és hálásan fogadtam el a vizes palackot.
"Sokáig tart még?" kérdezte türelmetlenül.
"Szerintem kiveszik belőle Edwardot, hogy minimális szerepe legyen." jeleltem, mivel nem akartam, hogy az említett is hallja amit beszélünk.
"Mi baja van?" értetlenkedett. Jó kérdés...
"Nem tudjuk. Az a terv, hogy az Empizzázóban kifaggatjuk. Már, ha eljön." grimaszoltam.
"Egyébként, nagyon szexi vagy ebben a ruhában." kacsintott rám. Lenéztem magamra, egy fehér alapon kék csíkos felsőt viseltem farmerral, ami olyan anyagú volt, hogy néha meg kellett állnom egy percre és megnéznem, hogy még mindig rajtam van-e. És lehet akármilyen szűk, nekem kényelmes. Mintha nem lenne rajtam semmi.
"Bírod ezt a gatyát, mi?" felvontam a szemöldököm és kihívóan meredtem Harryre. Beharapta a száját és bólogatni kezdett.
"Kiemeli, amit kell." a combom belső oldalára csúsztatta a kezét. A szívem kihagyott egy ütemet, ahogy arra kaptam a tekintetem és elképzeltem, hogy egy picit feljebb halad az ujjaival, de sajnos ez tényleg csak a fejemben játszódott le.
"Szóval tetszik a seggem?" kérdésemre visszavonulót fújt, elvörösödve dörzsölte össze a tenyereit.
"Mit akarsz, mit mondjak? Tegnap is visszautasítottál..." a szemei csalódottságot bizonygattak felém. "Louis, már több, mint egy hónapja együtt vagyunk. Nem kívánsz engem?"
"Ne beszélj ostobaságokat!" szóltam rá, majd egy kis szünet után folytattam. "Én csak...Tudom, hogy te még nem.."
"Na és? Épp itt az ideje, hogy megtörténjen!" hajolt felém uralkodón. "Neked szívesen odaadom." nem hiszem el, hogy komolyan a szüzességéről beszélgetünk, miközben a többiek itt vannak körülöttünk és a dalunk videóját elemzik.
"Kérlek, Harry." könyörgőn néztem rá, de nem engedett a szigorú, számon kérő arckifejezésből.
"Tudod, Zayn azt mondta, hogy előttem sosem volt megállás. Akkor most hogy vagy meg a szex nélkül?"
Döbbenten, teljesen ledermedve tartottam fogva a pillantását. Azt gondolja, hogy megcsalom őt? Tényleg jól értettem?
-Te nem vagy eszednél! - mordultam fel hitetlenül, magamra vonva a többiek tekintetét. Harry meglepődve nézett fel rám, miután lábra álltam. Hatalmas önuralomra volt szükségem, hogy ne ordibálva, hanem jelelve adjam tudtára a gondolataimat.
"Időt kértem! Tudod miért? Mert féltelek! Meg kell barátkoznom a tudattal, hogy fájdalmat fogok neked okozni, és basszus, Harry! Én nem szexelni akarok veled! Szeretkezni! Mert szeretlek!" fel sem fogtam igazán, hogy éppen most vallottam neki először szerelmet, pontosabban, most mondtam neki először, hogy szeretem. Nem így akartam, de felidegesített és egyszerűen csak kijött.
-Elmentem! - vetettem oda Darrennek és a ledöbbent fiúknak, majd dühösen trappoltam ki az ajtón, nem foglalkozva azzal, hogy tulajdonképpen a forgatás közepén hagytam ott őket. Nem baj, majd felvesszük máskor a klipet.
Magamban morogva rugdaltam a levegőt, furcsa tekinteteket kiérdemelve az erre járó emberektől. Régen voltam ennyire ideges és még bosszantóbb, hogy most Harry váltotta ki belőlem. Valahol igazat kell neki adnom, hiszen hamarosan itt lesz a második hónapfordulónk (nem ünnepeljük, de azért illik észben tartani). Az az igazság, hogy fogalmam sincs mit hogyan csináljak. Akikkel összejöttem, már a második nap lefeküdtünk egymással, de mint már mondtam, Harry más. Vele nem akarom elsietni, vagyis ezzel áltatom magam. Félek, hogy megsebzem őt, hogy majd kiábrándul ebből az egészből és mégsem akarja.
Közben pedig észre sem veszem, hogy neki milyen érzés lehet, mikor elutasítom őt. Joggal gondolhatja azt, hogy valahol máshol élem ki a szükségleteimet, de... Akkor sem tudom egykönnyen megemészteni, hogy nem bízik bennem száz százalékosan.
Leültem egy buszmegállóban, könyökömmel a térdemre támaszkodva temettem az arcom a tenyereimbe. Akkora idióta vagyok.
Lehet, hogy csak elhanyagolva érzi magát?
Az utóbbi két hétben berendezkedtem Zaynhez és gőzerővel írjuk a dalokat, Edward kiszámíthatatlan, szóval még miatta is aggódnunk kell. Ettől függetlenül majdnem minden nap átmentem Harryhez, vagy ő jött hozzám, és való igaz; többször próbálkozott.
Kezdem azt hinni, hogy velem van a baj. Elvégre, együtt járunk, az előbb bevallottam neki, hogy szeretem, most már csak a válaszra várok. Akkora égés lenne, ha ő nem érezne így irántam...
Hol vagy? Gyere az Empizzázóba! -Zayn
Nagyot sóhajtva pötyögtem vissza Z-nek, hogy mindjárt indulok. Át kell gondolnom a dolgokat és tiszta fejjel előre nézni. Nincs semmi ördöngösség a szeretkezésben, sőt, talán még jobbá is tehetném valahogy. Nem kell feltétlenül fájdalmasnak lennie, igaz?
A pizzázó elé érve, az üvegfalon keresztül láttam, hogy Harry nincs a fiúkkal. Valószínűleg a kitörésem után hazament, remélem nem haragszik annyira.
-Mi történt a forgatáson? - kérdezte Zayn rögtön, és magamon éreztem Liam és Edward kíváncsi pillantását is. -Miután elrohantál, Harry mondott valamit, de...nem értettük és elsírta magát.
-Sírt? - letaglózva meredtem rá, majd miután bólintott egyet, rögtön fel is keltem a székemről.
-Várj már! - nyúlt utánam Liam, miközben komoly arckifejezéssel nézett fel rám. -Szerintem jobb lenne, ha hagynád egy kicsit.
-De hát sírt! - nyögtem elkeseredetten. Még mindig szokatlan számomra, hogy Harry extra érzékeny, és sosem túlzok.
-Niall felhívott, otthon van - nyugtatott Zayn, mire kelletlenül sóhajtva helyezkedtem vissza közéjük. Biccentettem, mikor Edward felé bökött, jelezve, hogy igazán a témára térhetnénk.
-Mi az? - kérdezte Ed, mikor észrevette, hogy mind őt bámuljuk.
-Nem akarsz beavatni minket néhány dologba? - köszörülte meg a torkát Liam. A srác zavartan kezdett forgolódni, láttam rajta, hogy valami kibúvót keres, de nem engedtem belőle.
-A barátaid vagyunk - mondtam komolyan. Az asztalra könyökölt és fejét lehajtva kezdett beszélni.
-Én...Szóval...Felvettek az egyetemre...A..
-Ami Los Angeles-ben van? Az király! - tapsoltam egyet a levegőben, azonban Zayn figyelmeztető tekintete lejjebb vett a gratulációmból.
-De a banda... - motyogta Z, miközben hátrébb csúszott az asztaltól.
-Nem tudom, mit tegyek - suttogta Edward kétségbeesetten.
-Mérlegelj - tanácsolta Liam, és csak bólintani tudtam egyetértésem jeléül. Edward a kézfejével törölte meg a feszültségtől izzadt homlokát. Van egy olyan sejtésem, hogy ő már rég mérlegelt, sőt, el is döntötte, mihez kezd az életével.
-Sajnálom, fiúk... - szomorúan félrenéztem. Tudtam. Éreztem, hogy valami ilyesmi áll a háttérben, hogy ezért volt annyira ideges mostanában.
-Hát, remélem azért nem várod el, hogy mi is abbahagyjuk - vetette oda Zayn nemtörődöm stílusban, miközben összefonta a mellkasa előtt a karjait.
-Nem, persze, hogy nem! - hitetlenkedett Edward.
-Akkor jó - érkezett a rövid, hideg felelet.
Remek, hogy romolhat el minden egy nap alatt? A videó klip esélytelen, Harryvel összevesztem, Edward kilép a bandából, Zayn megsértődött (bár szerintem jogosan), és a jövő kilátástalanná vált számunkra.
Holnap, gyere gyorsabban!
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro