Jungi befejezte élete mesélését, és elégedetten szemlélte a körülötte lévők reakcióit. Dzsongguk királyfi nagyban itatta az egereket, édasapja is letörölt néhány könnycseppet.
-Nem kényszerítünk házasságra, ó, jó Sugar vitéz! Térj hát vissza szeretett mátkádhoz!
Minnyá hányok-gondolta Suga magában. De azért csak szépen végighallgatta Namdzsun király rizsázását.
-Hős vitéz, kisfiam megmentője, ez legyen tetted bére.
Akkora zsákot cipeltek be a cselédek, hogy olyat a zsiványoknál, de még álmában sem látott Suga.
Meggazdagodott, volt egy szveg neve, már csak Csiminkéje után fájt a szivecskéje. Elbúcsúzott az időközben fanjává avanzsált hercegfiúcskától, aki a hisztiroham szélén állt.
A boldog, rics bics Jungi, illetve Suga witéz hajóra szállt, és távozott Franciaország szépséges vidékéről.
Dzsongguk sokáig integetett még utána Kumamon-mintás zsebkendőjével, de nagy bánatára Suga rá se hederített.
Ő már csak a villáját látta a falu közepén, amit megbámulnak a kis kölkök, lesz egy hatalmas franciaágyuk, ott mégis kényelmesebb akciózni, mint a patakparton. Csimin és ő boldogan fognak élni-francba, milyen nyálas! Still I have romantic in my heart...

Igazából, most csupa csipi-csöpi rész jönne, amit nem szeretnék részletezni, mert lassan szétfolyna ez az igazából szvegnek indult sztorika.

Másnap a hajó viharba keveredett, a hullámok ide-oda dobálták, de Suga persze nem tojt be. Tisztában volt azzal, hogy jöjjön is bármilyen veszedelem, őt aztán nem nyírhatja ki az író. Elvégre ő a főszereplő. És ezt már nem először jelentem be.

Hullák úsztak a víz színén, művészi elrendezésben, köztük pedig a hős túlélő-Min Jungi.
Nem törődve azzal, hogy lehetetlent művel, két kézzel megragadott egy felhőt, és sodródott a kék égbolton, falatozva az égi vattacukorból.
Yoongi in the sky with diamonds

Elnézést kívánok a folyamatos idézgetés miatt, de nagyon élvezem. Ha valaki esetleg tudja, honnan, milyen számokból idéztem, az boldog lehet, hogy tudja.