Na most akkor kirakom eztet es...
Nem valami tartalmas rész, de valahogy fel is kell vezetni a történetet, nemde?

Szaladt az idő, mint Cson Dzsongguki az idololimpián, Csimin és Jungi pedig...hát, szórakoztak, és annyira el voltak foglalva egymással, hogy mint mondtam, minden mást kizártak.
Közben persze esteledni kezdett, és Csim gonosz mostohájának is eszébe jutott, hogy annak a mihaszna csibész kölöknek már régen otthon kéne sikálnia a padlót.
Utána is eredt, hogy meglesse, miben ténykedik az a naplopó, és mit nem lát! Annak a pimasz juhászbojtár Min gyereknek az ajkán csüng félmeztelenül, na szép!
-Te szégyentelen mocskos disznó! Miket képzelsz magadról? Ahelyett, hogy mosnál, itt henteregsz ezzel a semmirekellővel...
Jungi védelmezően kedvese elé lépett, és fenyegetően nézett a nyanyára. Megropogtatta nyakát, és felvette kíméletlen arckifejezését.
-Ha egyetlen szóval bántani meri Csimint, ez az ököl veri ki az összes fogát (ha ugyan magának még van olyanja), a háza pedig holnapra por és hamu lesz, értve vagyunk? Te pedig Csim-fordult a kétségbesetten reszkető fiú felé-mindent elmondasz nekem, mindent, rendben?-a válasz egy megszeppent kis bólintás volt.
Jungi még utoljára megcsókolta a Csimin dús ajkait, majd elindult megkeresni a nyáját.
Csak hát egy volt a probléma. A mezőn összvissz három birka legelészett, a többi pedig a juhász figyelmetlenségét kihasználva elindult világot látni, mert az akkoriban divatos volt, vagy éppen végzett vele az ordas farkas.
Jungi kínosan megvakarta a feje búbját, abban reménykedve, hogy senki sem látja tökéletesen szvegtelen helyzetét.

Még WP bácsi is aszongya, hogy egy percbe telik elolvasni ezt a részt...
WoW