-A szobájában...-mondja Jimin.
-Lehet visszaaludt?-felsétálok a szobába és észreveszem ahogyan Suga egy csajjal üldögél az ágyban szorosan egymáshoz simulva. De ez semmi. Éppen csókolóznak és simogatják egymást.
Majdnem ott hejben elájultam. Gyorsan elrohantam a fürdőbe átvettem a mai napra kikészített ruháimat (ekkor már javában bőgtem). Kirohantam a fürdőből le a nappaliba ahol a fiúk ültek, gyorsan felkaptam a telefonom meg a táskámat és rohantam is ki a házból.

Hogy tehette ezt? Miért pont velem? Mit tettem ellene? Ha Chanyeol miatt van közölném vele, hogy csak a barátom! Utálom Min Yoongit!
Leültem egy padra valahol a város szélén ahol még soha nem jártam. Nem láttam itt egy embert sem... Csöndes, itt tudok gondolkodni.
Már dél is elmúlhatott mert éreztem, hogy egyre éhesebb leszek... Teljesen elment az idő a fejemből való kibambulásal és a depis számaim hallgatásaval.

Elindultam a főút irányába reménykedtem abba, hogy találok ott valami kis éttermet. Ez így is lett. Beültem egy hangulatks kis kajáldába ahol rendeltem ennivalót amit jó ízűen el is fogyasztottam.
Mikor végeztem kifizettem és a városban bojongtam még egy kicsit. Már éppen azon voltam, hogy visszaindulok, de megszólalt a telefonom. Na vajon ki hívott? Ő. A nevét közben megváltoztattam a névjegyzékbe erre:
"FASZFEJ YOONGI💔😡"
Gyorsan kinyomtam és visszatettem a táskámba.
A ház előtt álltam már vagy 10 perce, de nem volt erőm bemenni. Nem tudtam lenyomni a kilincset, valamiért képtelen voltam rá.
Majd pár lercel késöbb összegyüjtöttem minden erőmet és beléptem a házba. Mindenki rám szegezte a tekintetét, mondanom sem kell nagyon kellemetlen volt. És ott ült ő is az a hülye kretén is és ő is engem nézett de direkt nem néztem rá.
-Mi van?-kérdezem unottan és elindulok a nappaliba ahol J-hope és V között foglalok helet. (ez Sugát nagyon meglepte de ki nem szarja le?!)
-Hát az van, hogy reggel sírva kirohantál a házból és senki sem tudta mi történt. Felváltva hivogattunk de nem reagáltál semmit. Azt hittük elraboltak vagy még rosszabb. Aztán 17 órakkor betoppansz és úgy teszel mintha semmi sem történt volna.-üvöltik felváltva a tagok és a testvérem. Majdnem elsírtam megam de előtte, előttük nem mutathatom magam gyengének. Már így is épp eleget láttak...
-Figyelj Hi nekünk elmondhatod!-mondja inmáron sokkal kedvesebben Rap Monster.
-Tudom-mosolygok rá.
-Akkor?-kérdezi Suga
A lehető legmérgesebben néztem rá és nagyon vissza kellett fognom magam, hogy ne keverjek le neki egyett vagy hogy ne oltsam be annyira, hogy élni se legyen kedve.
-Te ne szoljál hozzám ÉRTETTED?!-förmedek rá majd felállok és elindulok a szobába. A faszkalap szobájába. Az ágyra dőlök, bekapcsolom a kedvenc zenémet amit max hangerőre tekerek és így hallgatom. Pár perc mulva valaki leszedte a fejemről a fejhallgatót és az ágyra hejezte. Felnézek rá és nagyon megörülök annak, hogy nem Suga ül itt hanem a testvérem.
-Hi? Mi a baj? Aggódunk érted! De legfőképpen én!-néz rám ijedten.
-Sajnálom csak... Én...-érzem ahogy a szemembe könnyek gyülnek.
-Mond már!
-Én láttam ahogyan Suga egy másik csajjal van.-hadarom el.
-Oh.-csak ennyit mondott utánna átölelt!-Sajnálom, de ha lemegyünk tuti kiherélem azt a barmot!
-Ne... Hagyjad...-mostmár kicsit megnyugodtam.
-De most te mesélj!-erőltetek mosolyt az arcomra.-Mi van veled meg Jinnel?-a kérdésemre teljesen elpirult.-Úristen... Ti lefeküdtetek?! Ugye? Tudtam!-elkezdtem nevetni és lökdösni.
-Ahha. Mi...-húzta széles mosolyra a a szályát.-Lefeküdtünk.-mostmár ő is velem eggyütt nevet.
-Na mesélj!-szembe fordulok vele.
-Hát ugye azon a napon mikor mi ketten beszéltünk... Jin szobájába feküdtem az ágyon és a plafont bámultam, beszélni akartam vele... Aztán belépett a szobába és lefeküdt mellém. Egymást néztük percekig aztán megszólalt.
*haragszol?*
*nem.*
*komolyan?*
*komolyan... Csak félek*
Aztán szorosan magához húztt és ölelgetett, aztán puszilgatott, aztám csókolgatott. És... Megkérdezte, hogy akarom-e én meg igent mondtam és megtörtént.-kezdett el ugrálni az ágyon.
-Jaj te!!! Ennek örülök!-öleltem meg. Jin nagyon jó hatással van rá!
-Figyiiii, lemegyünk a fiúkhoz?-néz rám boci szemekkel.-Kérleeeek!
-Jó...-nem akarom látni Sugat...
-Köszönöm.-megölel és magával ráncigál a nappaliba.
A fiúk eléggé furán néztek rám, de megértem... Hana Jin ölébe ült én... Én pedig Suga mellé kényszerültem. (Mert nem volt máshol hej. Könyörögve néztem végig a fiúkon, de vagy nem vették a lapot vagy direkt nem csúsztak arrébb.)Persze ő ezt egy hatalmas mosollyal díjazta. Erre inkább nem szóltam semmit csak távolabb csúsztam amennyire csak lehetett. A srácok ott röhögtek, beszélgettek Hana és Jin meg hát... Ott nyalták-falták egymást, én pedig csak ültem és néztem ki a fejemből, nem volt se kedvem se erőm nevetni, de még csak mosolyogni sem. Aztán egyszer csak Suga karját éreztem meg a nyakam körül nagyon felcseszett. Nekem ne nyúljon hozzám.
-Vedd. Le. Rólam. A. Kezedet.-tagolom neki mérgesen, de nem nézek rá.
Gyorsan vissza is húzódott. Felállt és magával rángatott ki a házból. A dormuktól nem messze volt egy játszótér. Oda mentünk és leültünk a hintákra. Senki sem volt ott így percekig csak csöndben ültünk egymás mellett.
-Figyelj...-kezd bele nagyon hallkan.
-Mi van?-kérdezem mérgesen.
-Nem tudom mi bajod van Hi. Miért hisztizel?-néz rám értetlenül.
-Hisztizek. Így gondolod?-állok fel a hintából-Tudod, nem tudom te mit szólnál ahoz ha én megcsalnálak téged a szemed láttára, miközben "együtt vagyunk". Lehet, hogy akkor te is "hisztiznél".-tettem idézőjelbe a két szót. Majd hátat fordítottam neki és elkezdtem sétálni, de nem jutottam messzire mivel Suga visszahúzott.
-Haggyál.-elkezdtem sírni.
-Nem.-mondja nyugodtan.
-Suga... Hagyjuk. Megcsaltál.-nézek a szemébe.
-Nem. Én nem csaltalak meg!-háborodik fel.-Elmondanám neked, hogy csak egy csók volt!-mondja mérgesen.
-Most sokkal jobban érzem magamat... Tényleg köszi!-elfordítom a fejemet.
-Hi... Én nem akartalak megcsalni...-mondja bűnbánóan.
-Pedig sikerült...Ki volt?-kérdezem nagyon hallkan.
-Kang Seul-gi.-kibökte végre...
-Honnan ismered?-kérdezem a szemébe nézve.
-Hi...-néz rám szomorúan.
-Akkor ne mond el...-letörlöm a könnyeimet és próbálok szabadulni, de nem engedi el a kezemet.
-Ő... Ő egy híres Idol a Red Velvetből. É...és a volt barátnőm.-Hát ez tényleg fantasztikus... A volt barátnője...
-De már nem érzek iránta semmit Hi.
-Láttam...-fordítom el a fejemet.
-Jajj ne csináld már... A csaj csak feljött a dormunkba, hogy beszélni akar velem, bementünk a szobába és dumáltunk úgy mindenről. Aztán egyszer csak megcsókolt.
-Ahha. Te meg vissza csókoltad!
-Ja...-fordítja le a fejét
-Fantasztikus...-most mit kéne mondanom?
-Hi...
-Hüm?
-Haragszol?-kérdezi szomorúan.
Elfordítom a fejemet.-Szerinted?
-Akkor sétáljunk.-ajánlja fel.
-Jó... Miért?-kérdezem.
-Mi miért?-néz rám furán.
-Miért szakítottatok?-le hajtom a fejemet és a cipőmet nézem.
-Megcsalt. Lefeküdt az EXO-ból Chanyeol-lal.
Hirtelen megtorpantam és ránéztem. Az arcán szomorúság tükröződött.
-Igen az a Chanyeol.-fel nevet.
Annyira szégyeltem magamat.-Menjünk haza.
-Oké.-megfordultunk és indultunk is a dorm irányába.
Még mindig haragszom rá egy kicsit, de Chanyeol-lal még akarok beszélni...