J U N G K O O K

Hüvelyk- és mutatóujjam közé csíptem alsó ajkamat, miközben Jimint figyeltem. Ügyeltem arra, hogy ne legyek feltűnő, hiszen elég kínos lenne, ha meglátna. Elismerően bólogattam, ugyanis leendő titkárom nagyon jól végezte a dolgát. Bár volt még miben fejlődnie, de kellőképpen gyors volt és hamar végzett a rászabott feladatokkal. Úgy éreztem, végre találtam magam mellé egy megfelelő embert, aki mindig itt lesz nekem, hogy segítsen.

Ám a rohadt nagy, önző természetemnek köszönhetem azt, hogy szegény Jimint ugráltatom. Muszáj lesz megtudnom, hogy mennyit bír el és hogyan végzi a munkát nyomás alatt. Ártatlan, angyali arcát meglátva egy pillanatra kétségeim támadtak affelől, hogy jó ötlet lesz-e, ha egy hónapig tesztelni fogom.

Mit ne mondjak, eléggé nagy hatással volt rám a fiú. Már akkor tudtam, amikor először megláttam a képen, hogy ő kell nekem és amit a nagy Jungkook kitervel, azt meg is valósítja.

Nagyot ásítva pillantottam karórámra, ami már este nyolcat mutatott és egy elégedett mosolyt villantva néztem végig asztalomon, amin már az aláírt papírok voltak.

- Ideje hazamenni, Jimin! - álltam fel helyemről, zakómat kezembe véve. - Gyere, hazaviszlek - ajánlottam fel neki kedvesen, de meg sem lepett, amikor visszautasított. - Mégsem hagyhatom, hogy ilyenkor mászkálj egyedül az utcákon.

- Fogok egy taxit, ami majd hazavisz - vette fel a kabátját.

- Ez volt az első napod, hadd vigyelek haza! - próbálkoztam ismét, mire Jimin rám pillantott, majd rövid gondolkodás után bólintott egyet.

Villantottam egy széles mosolyt, még ha nem is volt szokásom ezt tenni, majd Jimint magam elé engedtem..

- Na és ezelőtt hol dolgoztál? - jól láthatóan ledermedt, amit nem igazán értettem. - Eléggé hiányos volt az életrajzod, ezért kérdezem.

- Oh.. - szólalt meg alig hallhatóan, majd megállt az autóm előtt. - Egy kávézóban.

- Hm - nyitottam ki közben az kocsi ajtaját. - Ott milyen volt dolgozni?

- Nem volt egyszerű, de nehéznek sem mondanám - nézett rám egy pillanatra, majd ismét a kezeire pillantott, amik az ölében pihentem. Az ujjait tördelte, mintha feszélyezve érezné magát a kőzelemben. - Nagyon sok vendéget kellett kiszolgáljak és később értem haza.

Az út további része csendesen telt, nem is igazán szerettem volna már beszélni, bár Jimin hangját egész nap hallgatnám. Volt benne valami különleges. Néha izgató volt, néha pedig lenyugtatott engem.

Egy kisebb lakótelepre értünk és a Jimin által kijelölt helyre parkoltam le a kocsival. Kkszálltam a helyemről, hiszen mégis udvariasnak neveltek és illetlennek tartottam azt, hogy a kocsiban maradjak.

- Akkor majd holnap, Jungkook! - integetett bizonytalanul, majd meghajolva fordított hátat nekem, hogy lábait gyorsan szedve érjen minél hamarabb haza.

Megvártam, amíg belép az épületbe, majd csak aztán indultam el. Útközben vegyes érzelmek fogtak el hirtelen és mintha mindkét vállamon lett volna egy-egy kisember, engem búzdítva jóra és rosszra. Mindig is egy bunkó szemetláda voltam, de ennek köszönhetően vált a cégem az ország második legjobbává. Mégis, valamiért az ösztön azt súgja, hogy nem szabadna Jiminnel így viselkednem, azaz ne teszteljem és hagyjam, hogy nyugodtan ledolgozza az egy hónapig tartó próbaidejét.

De amilyen makacs és erősködő vagyok, tudtam, hogy holnapra elfelejtem ezt a pár pillantnyni megingást és újult erővel kezdek neki a tervemnek, miszerint teszteljük Jimint, mennyit bír el folyamatos nyomás alatt tartva.

J I M I N

Nem tudom mi ütött Mr. Jeonba, de valmiért ugy éreztem, hogy ha nem bólintok rá arra, hogy hazavigyen, akkor nem szállt volna le a témáról. Valójában siettem, ugyanis ma hamarabb kezdek a bárban és alig pár órám maradt hátra felkészülni. Legalábbis lelkileg muszáj volt felkészülnöm egy újabb estére és arra, hogy ma is tapizni fognak, esetleg jó pénzért megdugni.

Egy halvány mosollyal fogadtam a bejárati ajtó előtti látványt, ami az új zár volt és a lábtörlőn fekvő kulcs. Akármennyire is idegesítő ez a gyerek, szót fogadó és sosem mond nekem nemet. Mivel teljes sötétség honolt a lakásban, így arra a kővetkeztetésre jutottam, hogy Vernon már elment. De ezt azonnal elvetettem, amikor a konyhába érve megláttam egy alakot a sötétben. Rögtön tudtam, hogy a kölyök az, ugyanis telefonja képernyőjének fénye megvilágította az arcát.

- Máskor írj egy cetlit az ajtóra, hogy itt vagy! - csaptam mellkasára, mire ő ajkát harapdálva pillantott rám, majd ismét a telefonra. - Mit nézel annyira? - kaptam ki hirtelen a kezéből a telefont.

- Hyung, ne!

- Mi ez?! - emeltem fel a hangom döbbenten, mire Vernon csitítani kezdett, de rohadtul nem tudtam csendben lenni. Egyáltalán nem értettem, hogy miért díszeleg a kölyök képe az interneten, körözött bűnözőként titulálva. - Már megint mit csináltál? Az Isten szerelmére, csak egyszer ülnél le a seggedre! Bár még akkor sem garantált, hogy nem csinálnál valami baromságot!

- Esküszöm, hogy semmit nem tettem! Csak elmentem megvenni az új zárt és ennyi! - vette el a telefont, majd a zsebébe csúsztatta.

Némán szemeztem vele a sötétben, csak az utcai lámpák adtak némi fényt a konyhába, ezzel rálátást nyerve Vernon kétségbesett arckifejezésére. Ez volt az az arc, amiről tudtam, hogy ártatlan. Most az egyszer tényleg nem csinált semmit, mégis körözött bűnöző lett. Nagyot sóhajtva dörzsöltem meg szemeimet, majd kezembe vettem a telefont.

- Azt ugye tudod, hogy nálam nem lakhatsz? - néztem ra szigorú tekintettel, miközben tarcsázni kezdtem a bár főnökét, Vernon pedig lehajtott fejjel bólogatott az előző válaszomra reagálva. - Namjoon, kérhétnék egy szívességet?

- Neked bármit, Jiminie! - hangjából ítélve elmosolyodott, mire én elhúztam a számat, ugyanis akármennyit köszönhettem neki, attól még nincs ínyemre, hogy vele beszéljek.

- Van egy barátom, aki elég nagy bajba keveredett és egyelőre még nincs hol laknia - vázoltam fel neki a helyzetet. - Nem tudnád kölcsön adni az egyik legeldugottabb lakásod?

Muszáj volt elmondandom Namjonnak, hogy mégis miféle bajba keveredett a gyerek, különben kénytelen volt visszautasítani a kérésemet. Végül elég hamar beleegyezett és biztosította, hogy senki nem fogja Vernont megtalálni.

Hát nagyon remélem, ugyanis nem volt kedvem ismét egy bírósági tárgyaláson tanúként részt venni.

——————
Egyik kedves barátom, aboywithamask visszatért az új, 'Elit' c. könyvével. Ha szeretitek a gimis történeteket, akkor ott a helyetek, hogy az ő könyvét is elolvassátok!💜

És persze ismét kaptam egy kihívást antisocialprincess06 -tól, amit nagyon szépen köszönök🥰

1. most legyen csak három xd
bettinakuksi
aboywithamask
kiweystyle
2. Bts ficiket kerestem a neten
3. Igen, egy öcsém
4. Láttam az előzetesét Yt-n
5. Oroszlán
6. 'The way you make me feel'

7. Igen, magamnak. Picsartot használok, de néha a Canva-t is.
8. Telefon
9. Régebben játszottam gitáron, most már nem
10. Mindkettő
11. Görögország és Málta

Találkozunk a
következő részben!💜

2020.05.20