J I M I N

Szorgosan jegyzeteltem és minden áron azon voltam, hogy semmit ne hagyjak ki, azok közül, amiket eddig Jungkook felsorolt. Túl gyorsan beszélt, én pedig alig bírtam tartani vele a tempót, de szerencsére mindent letudtam írni. Hogy őszinte legyek, a megbeszélés utolsó tíz percében nem igazán tudtam, hogy miről is van szó. Láttam, ahogy Jungkooknak mozog a szája, de egyetlen egy hangot sem hallottam, ami ilyenkor elkéne hagynia dús és őrülten kívánatos ajkait.

Akaratlanul is eszembe jutott a legelső csókunk a melegbárban, amire nem emlékeztem teljesen, mégis nagy nyomot hagyott bennem. Aztán ott volt a második csókunk a lépcsőházban, amire jobban emlékszem és minden perce felért egy álommal. Alsó ajkamat beharapva elevenítettem fel az összes képkockát, ami a szemeim előtt vetítetődtek le. Külső szemlélőként láttam magunkat, ami még izgatóbb volt. Ismét Jungkookra pillantottam, különösebben az ajkaira, amiket nyelvével nedvesített meg pár másodperccel ezelőtt, de szerencsém volt, hiszen nyelvét ismét kidugta ajkai közül, ahogy a munkára koncentrált. Szemöldökeit ráncolta és ajkait szántotta végig nyelvével még négyszer, amitől gyorsabban kezdett el dobogni a szívem.

Jungkook egy pillanatra rám nézett, majd vissza a Kao cég elnökére. Szemöldökét ráncolva pillantott vissza rám szinte azonnal, mintha roszul látta volna azt, hogy per pillanat miatta nyáladzom. Torkát megköszörülve húzta ki magát, majd biccentete oldalra a fejét, ezzel megropogtatva nyakát, ami az egyik legszsexisebb mozdulatai köze tartozott szerény véleményem szerint. Az utolsó pár percben folyton mozgolódott és láthatóan nem bírt egy helyben maradni azok után, hogy rám nézett.

Elegem volt már abból, hogy várnom kellett. Nekem nem volt elég két csók és egy szopás, nekem a főnököm kellett teljes egészében és nem csak egyetlen egy körre. Türelmetlen voltam és kiéhezett, Jungkook pedig megadhatja nekem azt, amire vágyom és ezzel ő is jól járna. De persze ezt a szemébe nem mertem volna elmondani, ahhoz már gyáva voltam. Bár saját magam sem értettem, hogy miért futamodom meg, amikor itt lenne a lehetőség arra, hogy leteperjem.

- Akkor holnap ugyanitt, viszlát! - szakíttot ki gondolataimból Jungkook mély hangja.

Párszor pislogva tértem vissza a fellegekből, majd feljebb csúsztam a széken, miközben Jungkookra néztem. Már nem néztem rá kihívóan és csillogó tekintettel, azon morfondírozva, hogy várjak, míg hazaérünk vagy itt és most leteperjem. Ahogy állkapcsát befeszítve előrebb dőlt, pontosabban felém, nagyot nyeltem és minden áron azon voltam, hogy csakis a szemeibe nézzek.

- Hol is jártál pár perccel ezelőtt? - tette fel a kérdést, mire elpillantottam róla, de ő szinte azonnal megragadta az arcom, hogy ismét ránézzek. - Hm?

Majdnem azt mondtam neki, hogy gondolataimban az ágyában jártam, de ajkamat beharapva meredtem szemeibe. Jungkook egy féloldalas mosollyal reagált szótlanságomra, majd a cuccait elpakolva felállt a székről. Így tettem én is, majd szemüvegemet megigazítva indultam el Jungkook után, aki már az ajtónal várt engem.

- Azért remélem, mindent leírtál! - mondta egy pillanatra rám nézve, majd az ajtót kinyitva előre engedett.

Elhúztam a számat, ugyanis nem tudtam mindent leírni. Fenébe is! Minek kellett elkalandoznom?  Alsó ajkamat beharapva pillantottam főnökömre, aki állkapcsát befeszítve nézett rám, miközbe felvonta az egyik szemöldökét. Szívem nagyot dobbant és éreztem, hogy vérem nem csak az arcomba szökik fel, de déli tájakra is vándorolni kezdett. Hogy lehet az, hogy félek tőlek, ugyanakkor felizgulok rá? A válaszon már nem volt időm gondolkodni, hiszen megérkezett a lift. Jungkook előre engedett, de ahogy fellélegezhettem volna, főnököm hirtelen elém állt, mindkét kezével a liftben lévő korlátra fogva. Közelebb hajolt hozzám, úgy nézett egyenesen a szemeimbe azzal az átható tekintetével, amivel szinte a lelkemig illetve a legmélyebben meglapuló gondolataimba is ellátothatott volna.

Jungkook félrebiccentette a fejét, majd ajkaimra tévedt tekintete, amitől reszketegen fújtam ki a levegőt. Jungkook megnyalta alsó ajkát, aztán gyengéden a fogai közé csípte a hatás kedvéért, csak hogy engem húzzon. Erősen rámarkoltam a korlátra, hogy ezzel is kordában tartsam  magam és ne másszak rá.

- Nem írtál le mindent, igaz? - kérdezte, karcos hangjától pedig jóleső borzongás futott végig gerincem mentén. - Én érdekesebb látványt nyújtottam? - kérdése hallatán nyeltem egy aprót. - Mi jót csináltam a gondolataidban, hogy nem tudtad leírni a legfontosabb dolgot, amit a tárgyaláson beszéltünk meg?

- S-semmit - válaszoltam alig hallhatóan és bizonytalanul. Túl közel volt hozzám, az ajkaink szinte már súrolták egymást, ő hogyan tud ilyen visszafogott lenni?

- A semmiért nem néznél rám olyan kiéhezetten - mondta egy félmosoly kíséretében. - A tolladat nyalogattad, Jimin.

Egy nagy levegőt vettem, majd szólásra nyitottam a szám, de képtelen voltam megszólalni.

- Gyerünk, Jiminie, mire gondoltál? - unszolt továbbra is.

- Az előző csókunkra - böktem ki végig a szemeibe nézve.

- Hm.. - orrával megbökte az enyémet. - Szeretnéd, hogy ismét megcsókoljalak? - ajkait szándékosan nyomta az enyéimnek, ám alig éreztem valamit. Szinte remegtem és, ha nem fogtam volna a korlátot, már rég összeestem volna. Annyira akartam érezni a csókját, szinte fizikai fájdalmas okozott az, hogy csak szemeztem vele, de nem értem hozzá. - Szeretnéd, Jimin?

- Igen - nyögtem tehetetlenül.

Jungkooknak több sem kellett, ajkaimra tapadt és vadul falni kezdte párnáimat. A korlátot szorongató kezeimre csúsztatta az övéit, majd tenyere átvándorolt derekamra, amit karjával ölelt körbe, ezzel közelebb húzva magához. Bátran toltam át nyelvem az övéhez, hogy ne csak ajkaink járjanak vad táncot egymással. Jungkook száját elhagyta egy halk nyögés, amikor a hajába túrtam. Ám egyszer minden jó véget ér, így volt ez most is, hiszen a lift leért, mi pedig sajnos el kellett válnunk egymástól.

- Ne aggódj, mindent leírtam a biztonság kedvéért. - kacsintott egy pimasz mosoly kíseretében, én pedig hitetlenül néztem rá. Képes volt így átejteni?

J U N G K O O K

Megmagyarázhatatlan boldogság töltött el a tudattól, miszerint Jimin ennyire oda van értem. Nem elég, hogy a megbeszelésén úgy nézett rám, mintha menten felfalna, de az a csók a liftben...
Sosem tudok betelni vele és az a baj, hogy eszem ágában sincs, hiszen az ajkai a legtökéletesebbek, mintha csakis kizárólag az enyéimnek lettek teremtve.

Nyelvemet végighúztam az ajkamon, amikor észrevettem Jimint a medencében. Lehunyt szemekkel és kitárt karokkal lebegett a vízen, ez pedig a legalkalmasabb pillanat volt arra, hogy csatlakozzak hozzá. Óvatosan lelépcsőztem és lassan Jiminhez úsztam, majd kezemet a hátára csúsztattam. Jimint rögtön kinyitotta a szemeit, de csak enyhén elpirulva nézett fel rám egy elfojtott mosoly kíséretében.

- Mit csinálsz? - kérdezte bizonytalanul, mire muszáj volt visszafognom magam, ugyanis nehéz volt abban a pillanatban nem leteperni és a víz alatt megdugni.

- Semmit? - válaszom inkább hangzott kérdésnek. - Nem állhatok melletted?

Jimin nem válaszoltt, ehelyett két lábra állt és a medence széléhez úszott. Kezeivel megtámaszkodott, majd kecsesen felemelkedett, hogy leüljön a medence peremére. Kissé hátradőlt, majd könyökeivel megtámaszkodott, s fejét a nap felé fordítva hunyta le szemeit. Fehér bőrén megcsillantak a vízcseppek, volt amelyik a nyakától folyt le végig a felsőtestén, egészen addig, amíg a fürdőnadrágja engedte.

Teljesen megbabonázva álltam ott egy helyben és bámultam Jimin testét és a rajta versenyt futó vízcseppeket. Jimin ebből mit sem sejtett, legalább is úgy tűnt, hogy nem figyel, hiszen mindvégig csukva voltak a szemei. Próbáltam minél óvatosabban lépdelni, hogy ne fodrozódjon annyira a víz és Jimin se vegye észe, mit is próbálok csinálni. Ahogy elé értem, mindkét kezem a térdére tettem, hüvelykujjammal cirógatva bőrét. Jimin meglepetten nézett le rám, tekintetében az értetlenség és a zavartság keveredett egymással.

Még én se tudtam, hogy mit teszek, a testem magától mozgott, mintha nagyon jól tudta volna, hogy mit is kell csináljon. Kissé feljebb csúsztattam kezeimet, majd rámarkoltam mindkét combjára, figyelve a reakcióját. Egy apró sóhaj szökött ki ajkai közül, kezeit ökölbe szorította. Hirtelen ötlettől vezérelve a combjai alá nyúltam és leemeltem a medence széléről, csak hogy visszajöjjön a vízbe, ezzel pedig felvehettem az ölembe. Jimin mindvégig engem nézett azokkal a nagy és páratlanul gyönyörű szemeivel, ami nem csak megolvasztotta a szívem, de ártatlan arckifejezése láttán délre toldult a vérem.

Egy apró puszit leheltem az ajkaira, majd az orra hegyére, aztán ismét az ajkaira. Nem tudtam vele betelni, egymást után adtam neki a puszikat, amiket csendben és elpirulva fogadott. Miután váltottunk egy igazán érzéki csókot, a nyakára tapadtam, akár egy pióca. Nem szerettem volna még nyomot hagyni, ezért is bántam gyengéden a bőrével. Csókjaim mellé nyelvemmel is besegítettem, ami miatt Jimin libabőrös lett, én pedig imádtam ezt nézni. Elváltam nyakától és ujjaimmal gyengéden végig simítottam a kis dudorokon, majd egy hosszabb és nyálas csókkal hintettem be vállát.

Ajkaimmal a kulcsontjára vándoroltam, kissé megszívva a vékony bőrt, de még se annyira, hogy nyomot hagyjak. Igaz, kissé piros lett a helye, de szinte alig lehetett látni. Csípője mindkét oldalára rámarkoltam, körmeimet kissé a bőrébe vájva, ahogy eluralkodott rajtam a vágy és minden porcikáját magamnak akartam tudni. Egy pillanatra Jiminre néztem, de bár ne tedtem volna. Arca vörös volt, szemei csillogtak, ajkai pedig vöröslően hívogatták tekintetem, hogy minél jobban megkívánjam ezt a gyönyörűséget a karjaimban.

Nem bírtam tovább magammal, vadul ajkaira tapadtam, hogy ajkait falva fojtsam el egyelőre a vágyam által életre kelt fantáziám.

- Kapaszkodj! - figyelmeztettem, majd elindultam a medence lépcsőjéhez.

Ahogy elértem a szobámat, lábammal kirúgtam az ajtót és szintén azzal be is zártam. Jimint óvatosan letettem az ágyra, de ő nem engedte el a derekamat, továbbra is kapszkodott belém, ami igazán tetszett. Egy mosolyt villantva csókoltam meg újra, aztán egyre lejebb haladtam csókjaimmal, ezzel jóleső nyögéseket kicsalva a szösziből. Hangja zene volt füleimnek, ha lehetne, a csengőhangom lenne. A számomat odaadnám az összes zaklatómnak, hogy akárhányszor felhívnak, Jimin nyögését hallhassam.

Hasán több percig is elidőztem, míg nadrágja korcát piszkáltam, néha benyúlva alá az ujjaimmal, de semmiképpen se húztam le róla. Jimin tehetetlenül fellökte derekát, amit visszanyomtam a matracra.

- Jungkook.. - nyüszögött , akár egy kiskutya és bár húzni akartam az agyát, ám ahogy ránéztem, megsajnáltam és teljesítettem, amit némán kért. - Úristen! - emelte fel hangját, de kezével elfojtotta a kitörni készülő nyögését, miután tövig elnyeltem a nemiszervét.

Érezni a számban a forró és lüktető péniszét...egyszerűen a világ legjobb élménye volt számomra. Miközben makkjával játszadoztam, ujjaimat Jimin szájába helyeztem, amit engedelmesen szopogatni kezdett, kellően benyálazva őket. Jimin nagyokat sóhajtozva várta, hogy körözni kezdjek bejárata körül, miután kihúztam szájából az ujjaimat.

- Lazulj el, Jiminie - mondtam, meglepően mély hangon, amitől még én is begerjedtem. - Ne feszítsd be, mert nehéz lesz betolni!

- J-jó.. - motyogta dadogva, emiatt pedig egy halvány mosollyal pillantottam rá, csak hogy lássam a kipirosodott arcát és ártatlan tekintét.

Meg nem mondanám, hogy ő már nem szűz! Úgy fekszik alattam, mintha ez lenne az első alkalma és be kell vallanom, hogy kicsit sem bánom. Tudván, hogy nem szűz, mégis ártatlanul viselkedik az ágyban, csak még jobban begerjedek tőle és nem tudok betelni a látványával. Ha lehetne, egész nap csodálnám...

————————————————

Instagram : @powerfulprincess_

Találkozunk a következő részben💜

2020.08.28