-Hallani akarok mindent!-dobolt izgatottan a lábával az ágy szélén Jeongin. 

Mindhárman Karina szobájában üldögéltek arcmaszkban, miközben Karina Hyunjin-t próbálta meggyőzni a körmei kifestéséről.

-Ugyan, nem történt semmi olyan! Csak adtak az arcomra egy puszit, semmi mást!

-Biztosan volt valami!-keresgélte a körömlakkok között a megfelelő színt Karina.

-Jó, mondtak néhány zavarba hozó dolgot, de más nem történt! Kari, muszáj kifesteni a körmöm?-váltott témát.

-Mit szólnál a feketéhez?-mutatta felé.

-Jól állna rajtad!-helyeselt Innie is.

-Rendben!-adta bele a derekát.-De neked is ki lesz festve akkor!-mutatott a kisebbik fiúra.

-Igen, de nem tudom milyen legyen...-töprengett.

-Találunk neked is valami szép színűt!-kezdett neki a munkának.-Hamár nálad járunk, mesélj csak; mi a helyzet Changbin-nel?

-Igazándiból még csak udvarol, de elhívott holnapra egy randira!-mesélte piros arccal.

-Merre mentek?

-Sétálni megyünk a folyó partján, meg mondta, hogy tervez valami meglepetést is! Úristen, mi van ha most fogja megkérdezni?!-visított fel boldogan. Hyunjin már nem örült ennek annyira, konkrétan megsüketült tőle.

-Akkor viszont a legtökéletesebb körömlakkot kell hogy válasszuk!-tekerte be a kupakját a feketének.-Kész van, most egy ideig ne nyúlj semmihez!

-Nem is olyan rossz!-nézett az ujjaira Hyunjin.

-Hát persze, hogy nem! Én csináltam, még szép, hogy tökéletes! Gyere Innie, nézzük a tiedet!-húzta közelebb a másik kezét.

-Addig te is mesélhetsz! Úgy tudjuk neked is van alakulód!-ült arrébb Hyun.

-Hát, még nagyon a kezdetiben vagyunk!-válogatott a táskájában.-De még várok egy kicsit, nem akarom rögtön megkérdezni tőle, ha nem érzi még úgy.

-Most már elárulod ki az? Napok óta titkolod, de nem bírok magammal!-mondta izgatottan Innie.

-Nos, Winter, az osztálytársad az.

-Úristen, annyira tudtam!-nevetett fel boldogan.-Nagyon összeilletek! Jaj, olyan édesek lennétek együtt!-áradozott.-Pláne te hyung Minho-ékkal!-szólt a magashoz.

-Az még odébb van!-mosolygott a fiatalabb gyermeki izgatottságán.

Közben Karina végzett Jeongin körmeivel is, aki elégedetten ült Hyunjin mellé.

-Innie, tökéletes randinak kell lennie a holnapi napodnak!-nyitotta ki a szekrényét.-Választok neked valami csinos dolgot a ruháim közül!

-Noona, nincs erre szükség!-szabadkozott.

-Nyugi, van egy szoknyám ami tetszene!-keresgélt a sok ruhadarab közt.-Meg is van!-emelte fel.

-Noona!-háborodott fel Innie.-Ez túl rövid lesz!-mérte magához.-Nem mehetek ebbe! Nincs egy hosszabb?

-Máris keresek egy másikat!-tért vissza a szekrényéhez.

Hyunjin érdeklődve pillantott át Karina válla felett.

-Nézd, az nem lenne jó?-mutatott egy fekete darabra.

Innie felé dobta aki eléngedetten végigmérte.

-Akkor megkaphatod holnapra!-csapta be az ajtót Kari.

-Köszönöm, igazán nem kellett volna!-ugrált örömében.

Másnap reggel Hyunjin a telefonja hangjára kelt fel.

-Huh, ki ez?-nézett értetlenül a képernyőre.-Hallo?

-Szia szépfiú! 

-Minho hyung? Honnan tudod a számom?-ült fel hirtelen.

-Nos, vannak ismerőseim akik elárulták. Most nem ez a lényeg, hanem az, hogy itt vagyunk Chan-nal a házatok előtt, szóval kapj fel valami csinos ruhát és gyere ki!

-Jó, megyek!-tette le izgatottan a telefont. A lehető leggyorsabban felöltözött és szinte feltépve az ajtót ment ki a házból.

-Sziasztok!-köszönt nekik kifulladva.

-Készen állsz egy randira?-fogta meg óvatosan a kezét Chan.

-Bármikor!-vallotta be, majd az idősek tekintetét kerülve vizsgálta a cipőjét.

Egy csendes kávézóba mentek. Kellemes hangulat volt, amit az idősebb fiúk jelenléte koronázott meg.

-Nagyon jó volt veletek lenni!-mondta ki őszintén.-Nem számítottam erre a meglepetésetekre!

-Mi is jól éreztük magunkat veled! Holnap akkor még egy randi?

-Minho hyung, nem lesz ez kicsit túl sok?-nézett rá kikerekedett szemmel.

-Veled soha!-mondta Chan.