Ha a családod által találkoznál velük.

♫︎ Chan ♫︎ :

A húgod iskolájában ácsorogsz várva, hogy kiengedjék a teremből kishúgod. Az egyik folyosón kiabálást hallottál meg. Érdeklődve mentél a hangforrás irányába. Pár fiú szorított sarokba egy kislányt, ki húgoddal lehetett egy idős.

- ti mit csináltok ? - álltál a kislány elé. - menjetek innen, mielőtt szólok az egyik tanárnak !- hesegetted el őket. - minden rendben ?- guggoltál le a lány elé.

- igen. - motyogta halkan.

- vissza kísérjelek az osztályba ?- mosolyogtál rá bátorítóan. Ekkor a kislány felnézett.

- nem kell. Ott jön a bátyám. - mutatott hátra.

- akkor menj. - álltál fel mosolyogva.

Pár nap múlva megint te mentél a húgodért. A testvéred osztályterme előtt állt az a srác, aki a kislánynak volt a bátyja.

- megszeretném köszönni. A húgom elmondott mindent. - állt eléd.

- igazán nincs mit. - mosolyogtál.

- lenne kedved beülni egy kávéra ? - próbált nem tolakodó lenni, mégis annak érezte, ezért kijavította magát. - persze, ha csak van kedved. - lépett egyet hátra.

- haza viszem a húgomat, utána mehetünk. - bólintottál mosolyogva.

♫︎ Minho ♫︎ :

A nővéred barátja. Magadnak sem vallanád be, de irtózatosan féltékeny voltál idősebb lány testvéredre. Tökéletes pasit fogott ki magának. Mikor bemutatta az egész családnak egyből felismerted a fiút. Az iskoládba jár. Mindig is szemeztél vele titkon, ám ezt senkinek nem említetted.

Viszont nem ment köztük olyan jól a dolog, mint ahogy te azt gondoltad. Nővéred észre vette, hogy Minho mostanság inkább rólad érdeklődik, mint róla. Természetesen ez idegesítette, hiszen az ő barátja.
Megelégelte Minho viselkedését, kimondta a szomorító mondatot.

" Szakítani szeretnék ! "

Ám Minhonak ez nem volt olyan szomorúságosan nagy dolog. Végre szabad utat kapott feléd, amit nem hagyott volna ki semmi pénzért. Tudta, hogy nem szép, pont az exe húgával összejönnie, de nem tudta irányítani érzelmeit. Amik csak gyarapodtak irántad. Egy találkozót kért tőled, amit furcsálva is, de elfogadtál.
Mielőtt elmentél volna, szóltál erről nővérednek. Nem volt olyan dolog köztetek, amit nem lehetett megbeszélni. Mégsem úgy reagált, mint ahogy te azt vártad. Magazinját lapozgatva mondott egy "sok sikert" mondatot.

A találkozó helyszínére érve néztél körbe a fiú nyomát keresve. Nem sok perc telt el, míg meg nem láttad teljes fekete szerelésben.

- szia, T/N..- állt meg előtted. Egy parkban voltatok, egy fa tövében.

- miért kellett találkoznunk ?- tértél egyből a lényegre.

- van amit el kell mondanom. - nézte kezeden díszelgő karkötődet.

- mi lenne az ?

- egy ideje már kedvellek. - hajolt közelebb hozzád. Mikor megbizonyosodott róla, hogy nem lököd el, ajkaidat vette célba.

♫︎ Changbin ♫︎ :

Az öcséd farsangján voltál szüleiddel egyaránt. Éppen a közönség közt ültél, mikor a melletted lévő fejét válladra helyezve aludt el. Ijedten fordultál oda. Megbökted anyukád kezét, aki érdeklődve fordult feléd. A válladra mutattál, amint meglátta, hogy valaki pihen rajtad apukád combját kezdte el bökdösni, viszont apukád felől nem érkezett válasz, mivel ő is elaludt. A műsornak vége lett, mindenki ment a gyerekéhez, vagy éppen a nasikhoz. Te nem mertél megmozdulni, a fiú nyakadba szuszogott. Szemed duplájára nőtt, mikor megérezted tenyeredben mancsát.

- T/N, nem is mondtad, hogy van barátod. - ült le melléd gyerekkori legjobb barátod.

- mert nem is az. - ráztad fejedet.

- de hát rajtad alszik, meg a kezetek is össze van kulcsolva. - nézett értetlenül.

- idegen a pasi..- az ismeretlen srác nyitogatni kezdte szemeit a hangokra és a kellemes illatodra. Illetődve nézte kezeteket. Mikor felemelte fejét válladról zavartan pillantott feléd. - umm..jó reggelt...- intettél kínosan. Changbin önbizalmát mutató óra kiakadt, akkora önbizalom szállta meg.

- kényelmes párna vagy, megtarthatlak ? - nézett rád beharapott ajkakkal.

- azt hiszem, mostmár nem lesz idegen. - suttogta füledbe barátnőd.

♫︎ Hyunjin ♫︎ :

Jelmezt kerestél a kistesódnak a farsangra. A kicsi kijelentette, hogy csak is ninja akar lenni. Ezzel fel is adta neked a leckét. Öt különböző jelmez boltban voltatok, de egyikben sem találtál ninja jelmezt. Fújtatva mentél be az utolsó jelmez boltba, a városban. Mielőtt beléptél volna lelkére kötötted, hogyha itt sincs ninja jelmez, akkor lesz valami más. Persze szomorúan ugyan, de belement. Mikor beléptetek üresen állt a helyiség. Nem volt túl nagy bolt, épp hogy elfértek öten.

- sajnálom, de itt sincs ninja jelmez. - nézted kisöcsédet.

- akkor mi legyek ? Én ninja akarok lenni ! - dobbantott egyet a lábával. Az eladó fia ezt meghallotta, csomószor találkozott már ilyen esettel, hogy nincs megfelelő jelmez és a kisgyerek hisztit csap. Előkapta az ilyenkor szokásos jelmezét, amivel vidámságot okoz, minden egyes évben. Elhúzta az öltöző függönyét, testvéred ijedve húzódott mögéd. A fiú csak ennyit mondott :

- I'm tree ! - nevetésed előbukkant, ahogy a fiú megjelent. Testvéred furcsálva nézte a fának öltözött fiút.

Végül sikerült rábeszélni tesódat, hogy legyen rendőr. Hyunjin elkérte a telefonszámodat, természetesen csak is azért, ha netán történne valami a jelmezzel.

Persze, hogy randira akart hívni, mind tudjuk.

♫︎ Jisung ♫︎ :

A játszótéren voltál húgaiddal. Szó szerint kikészítenek az aranyos kislányok. Mindennel játsszanak, csak azzal nem, amivel kéne. A mászóka helyett a kukát rámolják ki. Már erőd, pláne kedved nincs hozzá, hogy rájuk szólj, szóval csak nézed és a fejedet ingatod egy padon.

- én is ilyen voltam gyerekkoromban. - ült le melléd egy nálad pár évvel idősebb fiú.

- azt hiszem, ők ilyenek is maradnak. - néztél rá.

- az én öcsém is hasonló módon játszik. Csak ő a kutyagumit jobban kedveli, mint a kukát. Habár én a kukának jobban örülnék. - egy kisfiú rohant hozzátok.

- te vagy a barátnője ? Tessék. - nyújtotta a kezében lévő..csomagot...

-... köszönöm....- gyors vettél elő egy zsebkendőt.

- nála ez a tisztelet, vagy mi. - vette el tőled a "csomagot" és elhajította. - a barátnőm jobbat érdemel. - karolta át a vállad.

♫︎ Felix ♫︎ :

A bátyád legjobb barátjának az öccse. Sokat szoktatok négyesben lógni. Az iskolából tartasz haza felé, mikor haza értél bátyádat, és legjobb barátját láttad meg a nappaliban sakkozni.

- erőltetitek azt, ami nem megy ?- kérdezted nevetést visszatartva.

- hogy nevelt téged édesanyád ?- kérdezett vissza bátyád.

- úgy, ahogy téged. - indultál fel az emeletre. Mikor beértél szobádba Felixet pillantottad meg a fehérneműid közt. Arcod rögtön stop tábla lett és nagyot kiáltottál a fiúra. Ijedten csúsztatta zsebe mélyére egyik alsódat. Vigyorogva lépkedett feléd.

- naplót is találtam. - emelte fel a flitteres könyvet. Arcod még pirosabb lett. Állad alá nyúlva kényszerített, hogy szemébe nézz. - én is hasonlóan érzek. - suttogta ajkaidra. Idősebb testvéreitek az ajtón dugták be fejüket és nézték a jelenetet.

- a kistestvéreink összejöttek, tudod mit jelent ez ?- kérdezte bátyádtól Felix idősebb testvére.

- nem leszel a csajom! - zárta le bátyád.

- mi az, hogy a csajod ?? Férfiasabb vagyok, mint te ! - ment utána.

- mindent el tudnak rontani. - morogta Felix a csókba, amin jót mosolyogtál.

♫︎ Seungmin ♫︎ :

Anyukád újra rátalált a szerelemre, miután apukád eltávozott közületek. Örültél anyukád boldogságának, viszont mikor megtudtad, hogy a két család egy lesz, mintha bomba robbant volna benned.

Édesanyád lelkedre kötötte, hogy a férfinak, kit hűn szeretett, van egy fia, és ha lehet, ne vesd rá magad. Természetesen nem olyan voltál, mint azok a fajta lányok, akik meglátnak az utcán szembejönni egy helyes srácot és már zsip zsupsz szerelmesek lettek.

Viszont anyukád jól tudta, milyen pasik jönnek be neked, ezért is figyelmeztetett, mivel Seungmin az eseted.

Ma este fogtok találkozni először, épp ezért robotolsz és takarítasz ki minden kis zugot a lakásban.
Este felvetted kedvenc ruhádat, hajadat kifésülted, egy kicsi szempillaspirál, szájfény, és késznek érezted magad.

Anyukád a bejárati ajtó elé intézett. Ott vártátok, hogy belépjenek. Mikor nyitódott az ajtó megláttad a helyes srácot, és anyukád pasiját. Nem gondolkozva nyitottad ki szádat.

- de ez a srác, pont az esetem. - anyukád picit dühösen nézett rád. Seungmin vigyorogva, mégis pírbe borult arcal nézett rajtad végig.

♫︎Jeongin ♫︎ :

Nővéred legjobb barátja. Az első pillanattól fogva kedvelted. Élet vidám személyisége beszínezi mindennapjaidat. Nővérednek meséltél erről az érzésről. Vidáman fogadta a hírt, azonnal el is kezdte a kerítő szerepet. Az első ötlete befuccsolt, mikor áthívta magatokhoz, de a fiú nem ért rá.

Olyan lépésre vetemedett el, ami Jeonginra is hatással volt. Elhatározta, hogy, ha nem beszél Jeonginal akkor téged keres fel és érdeklődik.

Ám ez is rosszul sült el. A fiú nem keresett téged, és őt sem. Megelégelted, hogy nővéred és Jeongin nem beszél, így fogtad magad és elmentél a fiúhoz. Becsengetve a házukhoz gyomrodban valami furcsa érzés keletkezett. A fiú nyitott ajtót. Életedben nem láttad ilyen elhanyagolt állapotban. Kócos haj, karikás szemek, köntös, sápadt bőr.

- mit szeretnél, T/N ? - mért végig unottan.

- beszélni akarok veled. - vetted fel kemény arcodat.

- miről ?

- el szeretnék mondani neked valamit. Tulajdonképpen miattam nem beszéltek a nővéremmel. - fújtad ki levegődet.

- nem értelek. - rázta fejét.

- Jeongin én...sze-szeretlek..- nézted a földet. Még sosem vallottak szerelmet neki, ezért nem is tudja, hogyan kéne reagálnia. Viszont sejtette az érzelmeidet már régóta.

- tudom, T/N. - ölelt magához.