Minho
Reggel az iskolába készülsz. Utálsz oda bejárni, van egy fiú, Minho, aki állandóan szivat téged. Lassan már 3 éve, és még mindig nem unta meg. Persze az egész iskola nevet a poénjain amit rajtad tesztel.
Elindultál az iskolába, amikor oda érsz kifújsz egy adag levegőt és vagy ezer imát elmondasz magadban hogy ezt az egy napot éld túl. Beléptél az osztályterembe és a helyedre mész. Átnézted alaposan a széket meg a padot is, hogy nehogy úgy járj, mint múltkor, amikor beleültél a ragasztóba és a hátsódhoz ragadt a szék . Az osztályban még nem volt ott Minho, így nyugodtan előszedted a könyveidet. Éppen a telefonodat némítottad le amikor hirtelen kivágódott az ajtó és Minho lépett be rajta. Most voltál életedben a legvallásosabb, több imát mondtál el magadban, mint a papok egész életükben. Minho oda ment hozzád angyali mosollyal az arcán. Megállt a padod előtt és csak mosolygott rád. Unottan néztél fel rá és már vártad a lisztet a hajadba vagy a kakóport. De nem történt semmi. Csak állt előtted mosolyogva. Furcsáltad ezt a viselkedését. Még sosem viselkedett így eddig. Lehet most akar végre hajtani egy nagyobb szivatást ? Kérdezted magadban.
- mit szeretnél ? - kérdezted.
- sok mindent. - mondta és rá ült az asztalodra.
- minek köszönhetem szívélyes látogatásod ? - kérdezted unott arccal.
- csak bocsánatot akartam kérni. - vonta meg a vállát.
- te ? Mégha bocsánatot is akarnál kérni elég lassan fog az agyad. De ez volt a legnagyobb szivatásod, majdnem bedőltem. - mosolyogtál gúnyosan.
- ez most nem szivatás. - mondta komoly arccal.
- most. - ismételted meg azt az egy szót. Minho csak lemondóan sóhajtott majd elment a helyére. Ő és a bocsánat kérés. Olyan kapcsolata van a bocsánat kéréssel, mint nekem meg Drakulának.
...
Már tartasz kifele az iskolából amikor valaki elkapja a csuklódat és a falnak szorít. Minho volt az. Nem mondott semmit, csak magához ölelt. Majd megszólalt.
- tudom hogy nem hiszel nekem, én se hinnék, de ez nem átverés, esküszöm ! Már rég nem szivatás. Annak indult, de már két éve hogy nem az. - mondta és óvatosan eltolt magától. A szemedbe nézett majd ajkaidra hajolt.
Mit tennél ?
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro