Jisungot kaptad meg magyar tanárként. Néha szigorú, de bohókás is. Ma pont nem volt jó kedvében.

-...fontos, hogy közben körözzetek a nyelvetekkel, mert így tudtok jó hangot kiadni, amiből a partneretek tudni fogja, mire gondoltok. - nehezen fogtad vissza a nevetést. - mint például, így... - dugta ki a nyelvét, és apró köröket kezdett vele rajzolni. Hangosan nevetted el magad, amire kérdőn nézett rád. - valami gond van, T/N ?

- n-nem tanár úr ! - mondtad nevetve. - csak a fantáziámat is mosógépbe kéne dobni. - nevetted el magad még jobban.

- tanítás után várlak az irodámba ! - mondta bosszús hangnemben. A mosoly azonnal lefagyott az arcodról.

Egész nap az miatt etted az ideget, hogy mit akar tőled Jisung tanítás után. Talán jól leszedni a fejed, amiért megzavartad az óráját. Tanítás után az iroda felé lépkedtél. Az ajtaján bekopogva vártad az igent. Mikor elhalladszódott az igen, lassan léptél be az irodába. Jisung az asztala mögött ült és gépelt valamit.

- jó napot, tanár úr..! - hajoltál meg tisztelettudóan.

- áhh...T/N...- vette le a szemüvegjét. - már vártalak ! - állt fel és az asztala elé sétált, aminek neki támaszkodott.

- miért hívott ide ? - kérdezted halkan, de kíváncsian is.

- nos lássuk...utaltál rá, hogy piszkos fantáziád van, nemde ? - rakta le a szemüveget az asztalra, s feltűrte ingjének at ujját.

- meg tudom magyarázni ! Csa-

- nem szükséges ! - nevette el magát halkan. - értem, én...- mosolygott, miközben az ingje ujját nézte.

- akkor...meg tudhatnám, miért hívott ide ?

- mond el, mire gondoltál óra közben ! - nézett rád.

- tessék ?

- mond el, amire abban a pillanatban gondoltál, mikor elnevetted magad. - tett előre egy lépést. - mond el nekem, mire gondoltál ! - még egy lépést, majd még egy lépést előre tett. Addig ismételte ezt, amíg teljesen eléd nem ért. - na ? - hajolt le hozzád. - mire gondoltál ? Ígérem, ha elmondod...megvalósítom. - húzta végig hüvelykujját ajkaidon.

Mit tennél ?