Hyunjin és te egy kollégiumban laktok, és egy suliba jártok. Nem sokat beszéltek egymással, mivel nem vagytok olyan kapcsolatban. Még barátiban sem. Ám neked nagyon is tetszik a srác. Fogalmad sincs, hogy tudja-e, hogy bejön neked. Találkozott nem egyszer a tekintetetek, de ennél komolyabb nem történt.

Este a városban sétáltál, közben régi barátoddal, Felixszel beszéltél telefonon keresztül, mikor a túloldalon egy ismerős alakot pillantottál meg.

- Felix..? - álltál meg egy pillanatra.

- igen ?

- azt hiszem Hyunjin sétál a túloldalon.

- hagyd már azt a pasit ! Úgy sem fog összejönni. Rá írtál, és nem is válaszolt ! Keress valaki mást.

- én követem ! - indultál meg, s követted az alakot. - szerintem ő az ! A magasság, a haja színe, és a kabátja megegyezik.

- most komolyan utána mész ?

- aha. - mentél át a zebrén, hogy tényleg követni tudd. - basszus ! Elvesztettem ! - fordultál körbe, de sehol nem láttad. - lehet bement valamelyik boltba. - vontál vállat. - megvárom itt a buszmegállóban.

- te annyira hülye vagy ! - csak kuncogni tudtál.

- nagyon hideg van !

- akkor menj vissza a kollégiumba !

- de Hyunjin....!

- le sem szar !

- jó...visszamegyek. - sértődötten kullogtál a hideg órákban a kollégium felé. Rosszul esett, hogy azt mondta Felix, hogy le sem szar, de tudtad, igaza van. - tudod, mit bírnék ? - kérdezted egy kis idő múlva.

- na mit ?

- én itt követtem őt, ő meg valójában a kollégiumban ül. - Felix csak nevetni kezdett. Mire visszaértél a kollégiumba az ujjaidat nem érezted a hideg miatt. Beléptél a meleg koliba, köszöntél mindenkinek. - Felix...

- mi az ?

- igazam volt. - Hyunjin ott ült egész végig a kollégiumban, a barátaival.

- egy tök idegen srácot követtél ! - tört ki hangos nevetésben.

- pedig, mintha őt láttam volna ! - rohantál fel a szobádba.

- de nem ő volt ! - nevetett tovább.