Linett

Reggel mikor felébredek, nem tudom, hol vagyok.
Valami vizes van a fejemen.
Egy kéztörlő?!
Körbenézek a szobában, hátha beugrik valami, de semmi sem ismerős.
Viszont a két alak itt mellettem igen.
A földön ülve, ágyra borulva alvó srác Hyunjin, mellettem pedig a székben szunnyadó Félix van.
Akkor nem álmodtam! Ez mind megtörtént. Elvesztem, s találkoztam a Stray Kids-zel. De, arra nem emlékszem, hogy kerültem ide... És miért van egy vizes törülköző a fejemen?
Megpróbálok felkelni, de...

-Ha..ha..hapciiiii! - kell egy zsepi.

Sikeresen felkeltem a fiúkat is a mutatványommal. Mondanak valamit, amit nem értek. Megnézik a homlokom. Ó, akkor ezért a borogatás! Viszont az orrom mindjárt elcsöppen, így megpróbálom szipogva elmutogatni, mire lenne most szükségem.

Élő activity, jeeee!

Félix nyer, neki esik le hamarabb, mit akarok, és odanyújt nekem egy doboz zsepit. Mosolyogva megköszönöm, persze magyarul, amiből egy kukkot sem értenek, na de a szándék a fontos.

Megint kérdeznek valamit, majd elkezdenek mutogatni, ami irtó muris, de a végére rájövök, mit szeretnének megtudni, s bólintok.

Hyunjin

Arra ébredek, hogy mozog a fejem alatt az ágy, majd egy hangos "hapci" rázza meg a szoba ablakait. Félix a székben ülve néz ijedten, gondolom ő is most ébredt.

- Felébredtél? Jobban vagy? - kérdezem, bár úgysem érti.

Lix megfogja a homlokát.

- Már jobban van - mosolyog.

Viszont feltűnően szipog, és próbál valamit elmutogatni....áá folyik az orra!
De a szeplős beelőzött, s már oda is adta neki a zsepisdobozt.

Linett mond valamit mosolyogva. Nem értjük, de mosolyog, ez a lényeg.

- Éhes vagy? Kérsz enni? - közben próbáljuk Félixxel elmutogatni, mit is akarunk... Vicces... Mint egy játék.

De megérti, és bólint egy nagyot. Éljen küldetés teljesítve!

Na, akkor szerezzünk reggelit. De Lix megint beelőz.

- Maradj vele, nehogy megijedjen, ha kimész. Hozok neki valamit.
- Okay... Kását! Szerintem azt kellene neki adni, gyümölcsöset, abban sok a vitamin.

- Rendben, meglátom mit tehetek.

- Menni fog, elvégre "5 csillagos séf" vagy nem? - húzom az agyát.

- "Cookin' like a chef I'm a 5 star Michelin..." - hajol meg majd kimegy.

Egy jó 10 perc múlva meleg, illatos, gyümölcsös zabkásával jön vissza, és viccesen meghajol Lini előtt.

- A reggelije Hercegnő! - azzal a kislány ölébe teszi a tálcát - Jó étvágyat! Egyél! - közben mutatja a kezével is.

Linett óvatosan belekóstól az ételbe, majd hatalmas mosollyal lapátolni kezdi befelé, de túl gyorsan, így egy falatot félre is nyel.

- Hé, óvatosan, meg ne fulladj! - szólok rá, megfeledkezve arról, hogy egy szavamat se érti. Közben óvatosan hátbaveregetem, hátha segít....

Kisvártatva már nyugodtabban eszik tovább, míg teljesen ki nem ürül a tányér. Félix odahajol, hogy elvigye, erre ő a nyakába csimpaszkodva megöleli, még meg is simogatja kis kezével, majd elengedi, és boldogan mond valamit a saját nyelvén. Azt hiszem, ez egy köszönöm akart lenni.

- Szívesen tökmag - érti meg Félix is, majd kiviszi az immár üres tányért.

- Na most mit csináljunk - gondolkodom hangosan - jó lenne ha tudnánk kommunikálni. Elgondolkozva néz rám, ő sem érti, én mit mondok neki. Körbenéz a szobámban, meglátja a mobilom az asztalon, rámutat.

- Ezt szeretnéd? Végülis játszhatsz vele - kapcsolom be neki - Mivel akarsz játszani? - lépnék be a Playbe, de ő rázza a fejét.
- Google! - mondja.
Belépek és átállítom neki a billentyűzetet latin betűkre, majd odaadom neki a készüléket.
Ő elkezd bepötyögni valamit a kis ujjaival, és megjelenik a képernyőn a Google fordító programja. Nem a legpontosabb, de a semminél jobb. Ez a gyerek egy zseni! Ez nekem miért nem jutott eszembe! Benyomja a hangfelvétel gombot, és odatartja a szám elé, mutatja, hogy mondjam újra.

- Okos vagy - mosolygok rá. Ő pedig elolvassa a fordítást, ami valószínűleg pontos volt, mert elmosolyodik ő is.

- Honnan jöttél? - kérdezem tőle.

- Magyarországról. Európa. - válaszol.

- Hány éves vagy?

- Már 10 vagyok! - feleli büszkén, amin én felnevetek. Megsimogatom a fejét.

- Aranyos vagy! - erre úgy elpirul, hogy a paradicsom elbújhatna mellette. Ezen megint nevetnem kell.

- Jobban érzed magad?

- Igen, már sokkal. Hol vannak a többiek?

- Itt vannak valahol a házban. Szeretnél találkozni velük?

Erre lelkesen bólogatni kezd.

- Na akkor gyere! - fogom meg, hogy kiemeljem az ágyból, ám a ruhája nagyon nedves, valószínűleg a láztól.

- De előtte, azt hiszem, fürödhetnél egyet, mit gondolsz? Kapsz egy pólót, míg kimossuk a ruhád.

Keresek egy tiszta törülközőt és elviszem a fürdőbe, engedek neki vizet, nyomok bele habfürdőt.

- Tudsz egyedül fürdeni? -kérdezem tőle a mobil segítségével.

Ő bólogat, így kimegyek, de még mielőtt becsuknám az ajtót, hallom, ahogy vidáman pacsálni kezd.

Félix jön velem szemben a folyosón.

- Linett?

- Fürdik. Amúgy beszélgettünk.

- Azt hogyan?

- Google fordító - vigyorgok.

- Tényleg! Zseni vagy!

- Tudom, bár ez most nem az én ötletem volt, hanem Linetté.

- Okos kislány.

- Igen. Na megyek keresek neki valami ruhát, ezeket odaadnád Minhonak, nekem fogalmam sincs, hogy kell kimosni őket! - azzal a kezébe nyomom Linnie ruháit.

- Persze.

- Kösz. Na megyek, mielőtt teljesen kiázik.

- Oké.

Bemegyek a szobába, feltúrom a szekrényem, találok egy Stray Kids-es promós pólót. Ez jó lesz. Találok egy térdnadrágot is, amiben meglehet húzni a madzagot. Megfogom őket, odamegyek a fürdőhöz, bekopogok, és benyújtom a ruhákat. Hallom, ahogy kiszáll a kádból, és elveszi a kezemből a ruhákat.

Jó ötperc múlva nyílik az ajtó, és kijön, a nadrágom szinte a bokájáig ér, a pólóm pedig a térdéig. Kezével kapaszkodik a nadrág derekába. Vicces látvány.

Mutatja a mobilt. Bekapcsolom a fordítót.

- Segítenél megkötni, légyszives? Nem megy. Lecsúszik.

Leguggolok, begyűröm a póló alját a nadrágba, majd meghúzom a zsinórt, úgy, hogy fent maradjon, de ne legyen túl szoros, és kötök rá egy csinos masnit. Pördül egyet, majd nevetve felemeli hüvelykujját.

- Na gyere, keressük meg a többieket!

Lemegyünk a nappaliba, ahol a többiek épp UNO-znak. Mikor meglátják, hogy lejöttünk, vidáman köszöntik a kislányt. Bekapcsolom a fordítót, hogy értse mit mondanak a többiek.

- Örülünk, hogy jobban vagy! - mondja neki Bangchan.

- Csini a ruhád - viccelődik vele Han.

Erre ő pördül egyet, majd pukedlizik, amin mindenki jót nevet.
Ő pedig meghajol.

- Micsoda tehetség - tapsolja meg Changbin.

- Köszönöm, köszönöm! - hajol meg újra.
- Mit csináltok? Oh, UNO! Játszhatok? - tapsikol izgatottan.

Én tolmácsolom a fiúknak, ők pedig helyet csinálnak neki, és kiosztják a kártyákat. Minhon, Seungminon és rajtam kívül mindenki játszik. Az előző kettő elmegy ebédet csinálni, én pedig Lini mellé ülök le, hátha segítenem kell neki. De meglepően ügyesen játsza ki a lapjait. Nem egyszer sikerül keresztbe tennie a többieknek, amin nagyon jót mulat. Még az egyedi táncolós lap sem ijeszti meg, profin mutat be egy-egy részt valamelyik számunkból. Egy igazi STAY-jel van dolgunk.

- UNO! - kiáltja boldogan. Megy a kör tovább, míg Jeongin le nem rak egy +2 lapot Linettnek, ám Lini okos volt, ugyanis üti egy +4 lappal, és zöldet kér. Changbin is rádob egy +2, Chan is, Han ijedt fejet vág, de egy pillanattal később ő is üti egy +4 lappal és sárgát kér. Félixnek torkán akad a nevetés.
12 lapot kell felhúznia!

Mi meg hasunkat fogjuk a nevetéstől, de közülünk Lini nevet a legjóízűbben. Még a könnye is kicsordul.
Arról nem is beszélve, hogy így ő nyerte a kört. Ezt a boldog arcot muszáj volt megörökíteni.

- Kész az ebéd! - jön be Minho, és csodálkozva nézi a díszes társaságot. Majd mikor elmeséljük a nagy vidámság okát, ő is kacag egy sort.

- Na jó, de mostmár gyertek enni!

Leülünk az asztal köré. Lini mellém ül egy székre, viszont az asztal az orráig ér, így fogom, és a térdemre ültetem. Csodálkozva rámnéz, én eléhúzom a tányérját, és kezébe adom a pálcikát.
Viszont rá kell jönnöm, hogy még soha nem evett pálcikával.
I.N. megsajnálja, és hoz neki egy villát. A kislány hálásan rámosolyog, majd jóízűen enni kezdi a spagettit.

- Akkor jó étvágyat - nevet Channie.

Ebéd után megbeszéljük, hogy nézünk egy rajzfilmet. Linettre bízzuk a választást. Így a délutánt Gru és a Minyonok társaságában töltjük. A vicc az, hogy a szöveget nem sokan értjük, mert angol. De Lini lelkesen kommentálja a történetet. Azt hiszem, látta már párszor.

Vacsorára rament eszünk.

Chan közben beszél a haverjával, de eddig nincs hír a gyerek szüleiről. De azt mondja az segít, hogy már tudják, hogy magyarok. Azt mondja, majd jelentkezik.

Így Lini megint nálam alszik. Befektetjük az ágyba, én átölelem, de ő azt kéri énekeljünk neki egy altató dalt.
Seungmin siet a segítségünkre:

Majd én éneklem el neki IU Lullaby című dalát.

Eléneklem neki még párszor, mire a kislány szemei becsukódnak, s hamarosan elalszik.
Mosolyogva nézzük pár percig, majd mindenki elmegy aludni.