Yoongi pov:

Az éjszaka közepén felébredtem. Oldalra néztem, hogy lássam Samet, de nem volt ott. Csak álmodtam volna hogy ide költöztettem? Szép álom. Meghallottam hogy valaki nyitja a szobám ajtaját, ezért felültem. Megláttam Samet, ahogy bejön, majd becsukja maga mögött az ajtót. Akkor mégsem egy álom. Felém fordult.

- Bocsi felébresztettelek? - kérdezte aggódva, miközben elindult az ágy felé. Szemem elé tárult teste, amit a hold fénye világított meg. Kócos vörös haján a hold fénye csillogott.

- Nem. - mondtam, miközben vissza dőltem a párnámra. Ő közben elkezdett visszamászni mellém és bemászott a takaró alá.

- Akkor jó. - mondta mosolyogva és letette a fejét a párnára.

- Hol voltál? - kérdeztem miközben teljes testel felé fordultam.

- Csak lementem a konyhába inni. - válaszolt álmosan.

- Rendben. - itt kicsit elnevettem magamat. - Már azt hittem hogy csak álmodtam azt hogy mostantól itt fogsz lakni velünk. - mondtam mosolyogva.

- Honnan veszed hogy most nem álmodsz? - kérdezte. Itt kicsit megijedtem és felültem.

- Ilyennel ne is viccelj. - mondtam kiakadva. Ő csak nevetve elkezdett felülni.

- Nyugi. Nem álmodsz. Itt vagyok veled. - mondta lágy hangon, amitől megnyugodtam. Térdei segítségével közelebb mászott hozzám és megfogta a vállamat. - Látod? - én csak igenlően hümmögtem. Megfogtam bekötözött kezét.

- Megnézhetem? - kérdeztem. Ő csak bólintott.

- Úgy is kötést kell majd cserélnem. - mondta. Én bólintottam, majd úgy helyeztem a kezét hogy a hold fénye megvilágítsa azt. Elkezdtem letekerni a kötést a kezéről, majd mikor leszedtem az összes kötést a kezéről, szemem elé tárult tenyere. Tele volt kisebb-nagyobb, vastag-vékony, keskeny-széles, felületi és mély vágásokkal. Belenéztem szemeibe, amit nem igazán láttam, mert kócos haja eltakarta.

- A szüleid voltak? - kérdeztem.

- Hát nem, inkább azt mondanám hogy miattuk. Túl erősen szorítottam a poharat és amikor megpróbáltak szülőként viselkedni, idegességemben levágtam a poharat ami darabjaira tört. - mondta, amivel kicsit megnyugtatott.

- Amúgy, miért csak fiús ruháid vannak? - kérdeztem.

- Tudod, említettem hogy amikor elkezdtek örülni hogy anyám várandós, akkor fiút akartak. - én csak bólintottam. - Amikor megszülettem, nem örültek neki hogy lány lettem. Soha nem engedték hogy megnövesszem a hajamat, vagy hogy lány ruhákba járjak. Mert ha bármelyiket is megszegtem akkor verés. - mondta. - És amikor elkezdtek nőni a - mondta miközben én levezettem tekintetemet melleire. - Igen pont azok amiket most nézel. Akkor le akarták kötni, de ezt már nem hagytam, mert még a végén kárt tesznek a testi épségemben.

- De így is kárt tettek benne. - mondtam. Ő csak bólintott.

- Igen. Egyébként ahogy idősebb lettem, már nem is akartam lányos ruhákat hordani házon kívül, és nem is akartam megnöveszteni a hajamat. - mondta vállat rántva.

- De ennek van oka azon kívül hogy a szüleid nem engedték. - mondtam. Átlátok rajta. Tuti nem csak a szülei miatt nem növesztette meg a haját.

- Hát, mikor középiskolába kerültem, akkor ugye elkezdtek bántani. Mint testileg, mint lelkileg. - mondta, itt elkezdtem magamat felhúzni. - Folyton levágták a hajamat és már úgy voltam vele hogy minek növesszem meg ha úgy is levágják. - mondta nevetve.

- Jól áll amúgy a rövid haj. - mondtam. Ő csak rám mosolygott.

- És vicces is szokott lenni, amikor megyek az utcán és látod az embereken a brutális gondolkozást. Mert nem tudják hogy most mi vagyok. - mondta, mind a ketten elnevettük magunkat.

- Majd hétvégén kipróbáljuk? Kíváncsi vagyok hogy hány ilyen emberrel fogunk találkozni. - kértem meg miután befejeztük a nevetést.

- Rendben. - mondta. - Na de aludjunk.

- Kéne. - mondtam miközben megfogtam a kötszert és letettem az éjjeli szekrényre. Mind a ketten lefeküdtünk, egymás felé fordulva. - Jó éjt Sam.

- Jó éjt Yoongi. - amint kiejtette a nevemet lágy hangját, egyből elkezdett kalapálni a szívem. Úgy, mintha megállás nélkül sprintelnék. Mindegy. Hagyom a faszba, mert biztos hogy túl fogom gondolni azt meg nem akarom. Becsuktam a szemeimet, majd elaludtam.

~Time Skip~

Reggel amikor felébredtem. Szembe találtam magam Sammel. Kócos haja arcába lógott. Közelebb csúsztam, majd arca felé nyújtottam kezemet és kisöpörtem annyi hajat az arcából hogy lássam a szemeit. Csukva voltak. Tekintetem le vándorolt résnyire nyitott ajkaira, majd elkezdtem közelebb hajolni hozzá.

Amit nem tud, az nem fáj neki...

Sziasztok remélem tetszett ez a rész.😁 Ha tetszett akkor ha szeretnéd votold a részt.😊 A következő részben találkozunk.

👋🏻Sziasztok.👋🏻