Namjoon pov:

Reggel amikor felébredtem, elmentem lezuhanyozni és fogat mosni, majd visszamentem a szobámba felöltözni. Kikaptam néhány ruhát, majd felkaptam éket. Felvettem a táskámat, majd hátamra vettem a tornazsákomat is. Lementem a konyhába, ahol már anya csinálta a reggelinket. Oda léptem anya mellé, majd megpusziltam az arcát.

- Szia anya. - köszöntem neki mosolyogva.

- Jó reggelt kicsim. Hogy aludtál? - kérdezte mosolyogva.

- Jól, csak még aludtam volna. - mondtam nevetve.

- Oh és azt elfelejtettem megkérdezni tegnap. Milyen volt az első napod? - kérdezte.

- Jó volt. - mondtam az egyszerű választ.

- Találtál magadnak barátokat, azokon kívül akikkel átmentél? - kérdezte, én csak elmosolyodtam.

- Igen. - mondtam, miközben elvettem egy palacsintát.

- Mi a neve? Fiú, lány? Hány barátod lett? - kérdezte izgatottan.

- Egy barátot szereztem, mert a többi analfabétával nem érdemes beszélni. Lány, és Sam Morgan- nek hívják. - mondtam mosolyogva. Anyám kirakta az utolsó palacsintát majd rám nézett.

- Félig koreai? - kérdezte.

- Igen. - mondtam.

- Van róla kép? - kérdezte izgatottan. Én csak bólintottam. Még jó hogy lefényképeztem titokban Samet amikor Tae etette. Elővettem a telefonomat, megkerestem a képet majd odaadtam anyának a telefont. Anyám szemei kétszeresére nőttek. - Fiam, te biztos vagy benne hogy ez egy lány? - kérdezte anya. Elnevettem magam ezen a kérdésen.

- Mi is azt hittük hogy fiú. - mondtam könnyeimet törölgetve. Anyám közelebbről is megvizsgálta a képet, majd homlokon csapta magát.

- És tényleg. - mondta nevetve. - Nagyon szép. Különleges. - mondta egy lágy mosollyal.

- Az. Nagyon kedves, segítőkész és nem baszott le azért mert el törtem a krétáját. Nagyon ügyesen rajzol. - mondtam miközben elkezdtem reggelizni.

- És ahhoz képest hogy én milyen tini lányokat szoktam látni, egyáltalán nem olyan. Nem állt be a sorba. De amúgy miért nincs több barátod? - kérdezte anya.

- Mert a többi szőke és buta. A fiúk pedig, gusztustalanabbak mint a lányok. - mondtam, majd folytattam az evést. - És elég sokat veszekednek, ami verekedésbe torkollik.

- Akkor már értem hogy miért nem barátkoztál ezen a kislányon kívül senkivel. - mondta. Megfogta a vállamat. - Vigyázzál rá! Az egyetlen értelmes lány maradjon épségben! - mondta. Ezen elnevettem magamat.

- Rendben, de Yoongi helyettünk is megvédi. - mondtam.

- Nem érdekel! Akkor is. - én csak nevetve bólintottam. Ránéztem a telefonomra hogy meg lássam hogy mennyi az idő. Felálltam a székből.

- Na de anya nekem most mennem kell. - mondtam, majd nyomtam egy puszit az arcára. Betettem néhány palacsintát a táskámba hogy legyen mit ennem az iskolában, majd fel vettem a táskámat és a tornazsákomat, majd megfogtam még egy palacsintát és elindultam az ajtó felé.

- Rendben kicsim. De ha hazaértél akkor még mesélj nekem Samről. - mondta anya. Felnevettem.

- Rendben. - mondtam, majd kimentem az ajtón. Elindultam a szokásos helyünkre ahol mindig találkozni szoktunk. Út közben megettem a palacsintát. Amint odaértem köszöntem a srácoknak.

- Sziasztok.

- Szia. - köszöntek vissza egy emberként.

- Halljátok. A ti szüleitek is totál rá kattantak Samre? - kérdezte Jimin.

- Igen. - válaszoltuk egyszerre.

- Mondták hogy mutassak róla képet, de nem volt. - mondta Hope.

- Én tudtam mutatni anyának képet. - mondtam. Ők nagy szemekkel néztek rám.

- Honnan a faszból volt róla képed? - kérdezte Suga.

- Tegnap amikor Tae megette Samet, le fényképeztem ameddig nem figyelt. - mondtam.

- Muta! - kérték egyszerre. Elővettem a telefonomat, majd megmutattam nekik a képet.

- Oké akkor te ezt a képet szépen át fogod nekünk küldeni. - mondta Jin. Ezen elnevettem magamat.

- Rendben. - mondtam. - Nekem amúgy anya azt mondta hogy nagyon szép lány. - mondtam.

- Nekem azt hitték hogy fiú. - mondta Suga nevetve. Ezen mi is elnevettük magunkat.

- Nekem is azt hitték. - mondták.

- Az még hagyján! Nekem elkezdtek kételkedni abban hogy hetero vagyok. - mondta Tae. Ezen még jobban elkezdtünk nevetni. Elindultunk az iskola felé. Bementünk a kémia terembe majd leültünk. Kerestük Samet, de nem találtuk. Elkezdtünk aggódni.

- Remélem nem történt semmi Noonával. - mondta Kook aggódva.

- Felhívom. - mondtam, és már hívtam is. Kicsit várni kellett mire felvette.

- Haló? - köszönt bele kómásan.

- Szia Sam. Hol vagy? - kérdeztem.

- Oh szia Nam. Elaludtam! - mondta kétségbe esve. Kicsit elnevettem magamat.

- Ki hangosítalak. - mondtam.

- Rendben. - amint megtettem köszönt is a többieknek. - Sziasztok.

- Szia. - egy ember ként köszöntek vissza.

- Amúgy, Nam. Köszi hogy felhívtál, mert amúgy nem ébredtem volna fel. - köszönte meg ugyan azon az álmos hangján. Elmosolyodtam.

- Szívesen.

- Ebben teljesen hasonlítasz Yoongira. Ha nem mennék el hozzájuk hogy felébresszem. Fel se kelne. - mondta Jin.

- Ez nem igaz. - mondta Yoongi. - És amúgy is fontos a pihenés.

- Így van. - mondta Sam.

- Na látjátok! - mondta Yoongi. Ezen mind annyian elkezdtünk nevetni.

- Közben öltözz amúgy. - mondta Jimin.

- Öltözök. - mondta Sam. Meghallottuk az ajtó nyitódását a vonal túlsó végéről, aztán pedig futást.

- Azért nem vagy annyira késésben hogy futnod kéne. - mondta Tae.

- Az nem baj. - mondta nevetve. - Amúgy is jót tesz. Na de én már itt is vagyok a sulinál úgy hogy leteszem.

- Mi? Már itt is vagy?! Hogy? - kérdeztük kiakadva.

- Sziasztok. - mondta nevetve, majd letette. Eltettem a telefonomat a zsebembe.

- Hogy a rákba ért ide ilyen gyorsan?! - kérdezte Yoongi teljesen kiakadva, majd meghallottuk hogy nyílik az ajtó. Annyit vettünk észre hogy Kook felugrik és odarohan hogy megölelhesse Samet.

- Aggódtam érted! - kiáltott fel Kookie. Sam csak lefagyva állt ott, majd néhány pislogás után ő is megölelte Kookot. Ránéztem Sam kezére ami be volt kötve. Na, most már én is aggódok. Elengedték egymást, majd azt is észrevettem hogy Sam garbót vette fel. Pedig hét ágra süt a nap. Sam helyet foglalt köztem és Yoongi közt, majd elkezdte elővenni a cuccait. Bejött a tanár majd pedig elkezdődött az óra. Jegyzetelés közben ránéztem Samre.

- Sam?

- Igen?

- Mi történt a kezeddel? - kérdeztem aggódva. Felém vezette a tekintetét.

- Majd mindent elmesélek nektek a szünetben. - mondta majd visszafordult a füzetéhez.
 
Alig várom hogy kicsengessenek...

Sziasztok remélem tetszett ez a rész.😁 Ha tetszett akkor ha szeretnéd votold a részt.😊 A következő részben találkozunk.

👋🏻Sziasztok.👋🏻