Sam pov:
Amint beértünk az iskolába, azonnal letámadtak minket. Akarom mondani Yoongit. A nagy tömegen túl megláttam Jimint. Gondolom várt ránk. Elengedtem Yoongi kezét, és izomból elkezdtem átverekedni magamat a tömegen. Átverekedve magam a tömegen odamentem Jiminhez. Amint meglátott száját eltátotta.
- Ilyen rossz lenne? - nevettem el magam zavaromban.
- Nem! Nagyon jól nézel ki. - pirult el egy kicsit. - Na akkor várjuk meg Sugát.
Hallottuk a hangos káromkodásokat, amiket Suga mondott a körülötte lévő lányoknak. Nem bírtam ki hogy nem nevessek egy kicsit. Mindig imádtam hallgatni ha valaki káromkodik. Nagy nehezen átverekedett a tömegen és odajött hozzánk.
- Miért hagytál ott azokkal? - mutatott a lánytömegre. Újra megfogtam a kezét és aranyosan felnéztem rá.
- Tömegiszonyom van. - nevettem el magamat kínosan. Mert ez is még egy fura dolog bennem. Nem bírok nagy tömegben meglenni. Elkap tőle a szorongás. Megértően elmosolyodott és megsimogatta a fejemet.
- Semmi baj. Megértem. - én is elmosolyodtam. Örülök hogy ilyen megértő velem.
- Talán azért is, mert te is szorongsz a nagy tömegekben Hyung? - Jimin nevetve megütögette Yoongi hátát. Szúrós szemekkel rá pillantott, mire azonnal elvette a kezét. Megérintettem felkarját.
- Nyugi. Menjünk. - ő csak bólintott és megfogta a kezemet. Mind a hátman elindultunk a terem felé. Beérve a terembe minden lány elkezdett oltani hogy milyen lett a hajam és hogy most már tényleg úgy nézek ki mint egy fiú. De az ő véleményük nem számít nekem semmit. Mivel figyelmen kívül hagytam a gúnyos megjegyzéseket elkezdtek nekem kiabálni. Mintha süket lennék.
Szerencsére éppen bejött az osztályfőnök, egy ismeretlen fiúval a nyomában. Ezek szerint új diákot kaptunk. Nagyon jó.
- Gyerekek kérlek maradjatok csendben. - ezzel mindenki bekussolt és a tanárt kezdték el bámulni. Vagyis a fiúk. A lányok nem igazán a tanárra figyeltek, de legalább most kussolnak. - Amint látjátok, érkezett hozzánk egy új tanuló. Kérlek mutatkozz be. - mosolygott a fiúra.
- Sziasztok, a nevem Choi Ji Wan. Remélem mindegyikőtökkel jól ki fogok jönni. - nézett végig az osztályon majd tekintete megállapodott rajtam.
- Köszönöm. - elkezdte nézni a névsort. - Sam Morgan maga fogja körbevezetni a fiatalembert. - miért mindig én?
- Sajnálom tanárnő de Sam nem fog ráérni. - szólalt meg mellettem Yoongi. Én azonnal felé kaptam a fejemet. Rám mosolygott miközben kezét combomra tette. Éreztem hogy kezdek vörösödni.
- És mégis miért ne érne rá? - háborodott fel osztályfőnökünk. Suga közelebb jött és fejét a vállamra tette.
- Mert velem lesz és a srácokkal. - adta meg az egyszerű választ, miközben keze lábaim közé tévedt. Ráharaptam alsó ajkamra hogy ne engedjek el egy kósza nyögést.
- És te mióta döntesz a dolgokról?
- Amióta én azt mondtam. - vigyorodott el. Osztályfőnökünk már fel akart robbanni az idegtől. Én csak mosolyogtam, és próbáltam tudomást se venni Suga kezéről ami rossz helyekre akart tévedni, de megfogtam a kezét, így nem tudta tovább csúsztatni.
A tanár kijelölt egy másik tanulót a feladatra majd azt mondta JiWannak hogy üljön le egy szabad helyre.
Ezzel a sráccal még bajok lesznek.
Sziasztok kedves olvasók! ^-^ Először is, nagyon sajnálom hogy nem írtam részt, de egyszerűen nem jött az ihlet. De nem is akartam összecsapni hogy legyen rész. Másodszor is pedig nagyon szépen köszönöm nektek a 3K-t.😊 Nagyon boldog vagyok hogy tetszik nektek a könyvem.(legalább is remélem😅)
Megpróbálok gyakrabban részt hozni nektek.
👋🏻❤️Addig is sziasztok!❤️👋🏻
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro