Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

39. rész

"- Remélem tetszeni fog."

Sam pov:

Izgatottan néztem Yoongira, mint egy kisgyerek. Vajon mi lehet az ajtó mögött amit annyira meg akar mutatni nekem?

Kinyitotta az ajtót és bement engem húzva maga után. Amit a szobában láttam attól a lélegzetem is elakadt. Egy zene stúdió.

- Csukd be a szádat vagy betömöm. - kacsintott egyet, egy perverz vigyorral. Azonnal becsuktam a számat, és szégyenlősen lehajtottam a fejemet. - Azért szerettem volna neked megmutatni neked ezt a helyet, mert előfordulhat hogy nem találsz meg. - felemeltem a fejemet. - Szóval hogyha nem találsz akkor itt keress.

- Felhívnálak. - rántottam meg a vállamat. Elvigyorodott.

- Nem hallanád hogy itt csörög a telefonom. - értetlenül néztem rá. - Hangszigetelt falak. - perverz mosolyra húzta az ajkait. Először nem esett le, de egyre többet kezdtem belegondolni. Beindult a fantáziám ami nem jó. - Mikre gondolsz? - kuncogott fel. Kérdésére azonnal felkaptam a fejemet. - Piroska. - egyik kezével gyengéden megcsípte az arcomat. Keze meleget sugárzott. Megfogtam arcomon pihenő kezét és arcomat a tenyerébe bújtattam.Tekintetemet felvezettem arcára. Arcán láttam hogy kicsit meglepődött. Becsuktam a szemeimet.

Yoongi pov:

Sam lehunyta a szemeit és mosolyogva pihentette fejét tenyeremben. Haja, mi eddig vörös volt, most fekete és fehér volt. Nem bírtam megállni. Elkezdtem arcához hajolni, és gyengéden megcsókoltam. Nem csuktam be a szemeimet, a szemébe akartam nézni. Azonnal kinyitotta a szemeit.

Észrevettem bennük a meglepődöttséget. Elhajoltam tőle, és lenéztem rá. Ő sokkosan felnézett rám. Két keze közé fogta az arcát és kicsit megütögette azokat, mi miatt elnevettem magamat.

- Ne nevess! - tetette a durcás kislányt. Nem bírtam megállni hogy ne mosolyodjak el.

- Egyébként, Nam mondta hogy mindig is meg szerettél volna tanulni zongorázni. - néztem rá.

- Igen. Mindig is érdekesnek találtam. Még ha nem is tudtam játszani, mindig élveztem másokat nézni és hallgatni. Csak a szüleim ezt is tönkretették nekem. - nevetett fel egy kicsit.

- Ne add fel. - megragadtam a kezét és elkezdtem kihúzni a stúdiómból. Megálltunk a folyosón és felnéztem. Samet kicsit hátrébb toltam, majd megragadtam a padlás ajtajának zsinórját, majd megrántottam. Az ajtó kinyílt, a létra pedig leesett. - Gyere.

- Nem megyek előre. - pirult el. Először nem esett le hogy miért mondta ezt, de eszembe jutott hogy szoknya van rajta. Elvigyorodtam.

- Hölgyeké az elsőbbség. - vigyorodtam el. Ő csak elhúzta a száját, de a végére csak elindult felfelé. Míg fel nem ért, néztem formás fenekét. Amint felért én is felmentem. Felérve Sam mellé álltam és felé néztem mosolyogva.

A padlás közepén ott volt zongorám, mit nagyon szeretek. Sam lassan elindult a zongora felé és elkezdte vizsgálni. Kezével megérintette a billentyűket és lenyomott párat, majd egy boldog mosollyal felém fordította fejét. Elindultam a zongora felé és mikor oda értem leültem a székre.

Sam levette a szmokingját és nyakkendőjét, majd nyakánál kigombolta az ingjét. Kinyújtottam felé a kezemet, és mikor megfogta és lassan ölembe húztam.

- Megtanítalak zongorázni. Ha szeretnéd. - ajánlottam fel neki a lehetőséget. Már egészen kis korom óta vonzott a zongoránk, annyira hogy meg is tanultam rajta játszani. Sam meglepődve hátra fordította a fejét.

- Kérlek. - nézett rám kölyökkutya szemekkel. Olyan aranyosan nézett ki. Szemei, mik alig látszottak ki haja alól, hajstílusom miatt, csillogtak felemás hajkoronája alatt. Kicsit zavarba jöttem ezért elfordítottam a tekintetemet.

- Nem kell kölyökkutya arcot. Ha csak megkérsz, akkor is megtenném. - éreztem hogy arcom egyre csak forrósodik.

- Akkor legközelebb nem leszek aranyos. - fordult előre. Én azonnal visszafordultam. Kezeimmel megfogtam csípőjét és feljebb húztam az ölemben, én államat vállára tettem, arcomat nyakához fordítottam. Nyakába bújtam.

- Azt nem mondtam hogy nem tetszett. Sőt, túlságosan is izgat, mert nem szoktál ennyire aranyos lenni. - dünnyögtem egy kis vigyorral az arcomon. Ő oldalra döntötte a fejét és kicsit el is fordította azt. Mellkasomnak nyomódó hátán keresztül éreztem szapora szívverését. Olyan gyorsan vert mint az enyém.

Sam hátra döntötte a fejét a vállamra és egy kicsit felém fordította a fejét. Szemeztünk egymással, én pedig egyre jobban éreztem hogy meg kell csókolnom. Hiányoznak puha ajkainak érintése. Ajkaira hajoltam, de még mielőtt megcsókoltam volna megszólaltam.

- A tanításod később is rá ér. - suttogtam ajkaira, majd bezártam a köztünk lévő távolságot. Csókunk közben kezeimet felvezettem ingjén és elkezdtem tovább kigombolni azt.

Amint kigomboltam teljesen az ingjét, kezeimet bevezettem ingjébe és lassan átöleltem derekát. Sam törte meg a csókunkat.

- Ne itt. - nyögte ki nehezen. Én csak bólintottam, ő pedig felállt és felvette a szmokingját amit a mellkasa elé tett takarva magát. Elindult a lépcső felé és pedig gyorsan utána mentem. Lementünk a padlásról és amint a lábam a padlót érintette felkaptam Samet és bevittem a stúdiómba.

Letettem, majd odamentem az ajtóhoz. Becsuktam és elfordítottam a zárat.

Remélem tetszett a rész.😊Ha igen akkor voljatok.
Majd a következő részben találkozunk.
❤️👋🏻Sziasztok.👋🏻❤️

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro