Sam pov:

Amíg Yoongi a telefonján beszélgetett valakivel, én addig a kezemben lévő labdát pattogtattam. Pattogtattam és pattogtattam mikor egy két elvette tőlem. Azonnal felkaptam a fejemet Hyunára.

- Add vissza. - nyúltam a labdáért amit már ő pattogtatott de elpattintotta tőlem.

- Nem. - folytatta a labdával való játszást. Próbáltam tőle elvenni, de mindig kicselezett. Mikor majdnem elvettem volna tőle akkor az egyik kezével a magasba emelte a labdát. Ugráltam, nyújtózkodtam hogy elérjem de sehogy sem ment.

- Nem igazság. - adtam fel az egészet és csak néztem Hyunát.

- Minion. - nevetve összeborzolta szabad kezével a hajamat. Amint elvette a kezét fejemről megéreztem valami nehezet rajta, és egy kezet a derekam körül.

- Picur. - csípte meg arcomat Yoongi. Megfordultam hogy vele szembe legyek és felnéztem rá. Két kezemmel megcsíptem arca két oldalát.

- Jó a magasságommal piszkálni? - kérdeztem hol rá hol Hyunára nézve. Csak igenlően bólogattak. Keservesen sóhajtottam egyet. - Amúgy ki hívott? - érdeklődte.

- A fiúk. Kérdezték hogy hol vagyunk. Mondtam hogy kijöttünk játszani és azt mondták hogy ők is jönnek. Ha ez nem probléma. - nézett Byulra és Hyunára. Mondták hogy nem baj és hogy nyugodtan jöhetnek.

Folytattuk a játékot ott ahol abba hagytuk, közben pedig vártuk hogy megérkezzenek a többiek. Kb. egy fél órája játszhattunk, mikor meghallottunk valamit gurul. Hallhattuk a kavicsok ropogását. Tudtuk hogy megérkeztek a srácok ezért abbahagytuk a játékot és minden figyelmünket a hangok irányába szegeztük.

Megláttuk a fiúkat. Kook odagurult hozzánk a gördeszkáján. Amint mindenki odajött hozzánk, bemutattuk nekik Hyunát és Byult. Mindenki örült a találkozásnak, csak Kook volt teljesen zavarban. Hyuna is kicsit visszahúzódóbb lett, de a sok beszélgetés után kezdett feloldódni a többiek előtt.

Eltelt egy kis idő a beszélgetéssel, mikor Yoongi megszólalt.

- Akkor csak cseverészünk vagy folytatjuk a játékot? - fogta a kezében a labdát miközben ránk nézett.

- Én kijátszottam magamat. - felvettem a kapucnimat a fejemre és lefeküdtem a földre.

- Ti játszhattok, mi elleszünk itt. - ült le mellém Hyuna. Yoongi csak bólintott. Letérdelt, majd arcomhoz hajolt. Egyik kezével megtámaszkodott fejem mellett, majd egy lágy csókot nyomott ajkaimra. Miután csókunknak vége lett, felállt és mosolyogva ment a többiekhez majd elkezdtek játszani.

Felültem és elkezdtük nézni a fiúkat. Hyunára néztem, majd megszólaltam.

- Hogy ismerted meg Byult? - mosolyodtam el. Byul sose említette hogy lenne barátnője, nem hogy jegyese. Nagyon örülök nekik hogy együtt vannak, meg minden, csak nekem Byul olyan volt nekem mintha az apám lett volna, de mégsem mondta el. Nem mintha annyira rám tartozna a magánélete.

- Hát, az egyik betege voltam én is. Sokat segített és nagyon kedves volt velem. A sok törődés és gondoskodás miatt pedig belé szerettem, csak nem mertem neki elmondani, mivel mégis csak 5 év van köztük. Nem mintha az olyan sok lenne, de érted. Mikor kiengedtek a kórházból, továbbra is tartottuk egymással a kapcsolatot és minden nap bementem hozzá. Mindig elhívott minden hová és jobban megismertük egymást. És az egyik találkozásunk alkalmával vallotta be nekem hogy mit is érez, és hogy meg akarja próbálni. Azóta teljesen elválaszthatatlanok vagyunk és mind a ketten tudjuk hogy ez egy életre szóló kapcsolat. - boldogan beszélt a kapcsolatukról.

- Nagyon örülök nektek. - mosolyogtam rá, amit ő is viszonozott.

- És te hogy ismerted meg? - biccentett Yoongi felé.

Elmeséltem neki hogy hogyan ismertem meg Yoongit és a többieket. Meséltem neki a betegségemről, vagyis most már csak a volt betegségemről, a családi hátteremről. Mindenről amiről úgy gondoltam hogy tudnia kell. Igaz hogy csak ma ismertem meg, de megbízom benne. Ami nálam elég ritka hogy ilyen gyorsan megbízok valakiben. Telefonszámot cseréltünk hogy bármikor elérjük egymást, majd folytattuk tovább a beszélgetésünket.

Jól elhülyültük az időt, mert már csak azt vettem észre hogy a fiúk kimerülve elindultak felénk és ők is helyet foglaltak. Yoongi azonnal mellém ült, nem hagyva senki másnak hogy mellém férkőzőn, majd átkarolta a derekamat. Fejemet mellkasának döntöttem és becsuktam a szemeimet. Élveztem a hideg szellőt ami megcsapta arcomat. Yoongi levette a kapucnimat, majd belepuszilt hajamba.

Csukott szemmel hallgattam, ahogyan a többiek beszélgettek és nevettek. Éreztem hogy egyre csak álmosodok. Próbáltam küzdeni a fáradtság ellen, de az végül legyőzött engem és Yoongihoz bújva elaludtam.

Sziasztok remélem tetszett ez a rész.😁 Ha tetszett akkor ha szeretnéd votold a részt.😊 A következő részben találkozunk.

👋🏻Sziasztok.👋🏻