Sam pov:

Semmit mondó tekintettel néztem rá a pávák csapatára. Ők még nem ütöttek meg, ezért kicsit meglepődtek hogy semmi hangot, semmi kisebb sikoly nem hagyta el a számat. Nem éreztem semmit. Felálltam és a szemükbe néztem, majd a gyengébb fiú elé álltam.

- Ez....ez hogy lehet? Hogy nem estél össze vagy ájultál el?! - kérdezte az aki bevert nekem. Nem tudom a nevét de őszintén....nem is érdekel.

- Ismered azt a betegséget hogy CIPA? - kérdeztem szemrebbenés nélkül. A hátam mögött lévő srác Josh. A nevét már megjegyeztem. Annyiszor akarták már megverni, mert nem akart be csicskulni.

- Hogy micsoda? - kérdezte értetlen fejjel. Ennek is annyi agya van mint egy zsák molylepkének.

- Veleszületett fájdalomérzéketlenséd anhidrózissal. - még értetlenebb fejet vágott. Megforgattam a szemeimet, majd Josh felé fordultam. - Jól vagy? - kérdeztem. Ő csak bólintott.

- I-igen. Hála neked. - mondta hallkan lehajtott fejjel. Felvettem a cuccait a földről majd átadtam neki. Felvette a táskáját és kezébe vette a tornazsákját. Megérintettem a vállát.

- Vigyázz magadra. - mondtam, majd hagytam elmenni. Visszafordultam a csapat felé. Nem a pávákhoz hanem az újakhoz. Elmentem a pávák mellet. Vagyis mentem volna ha nem ragadja meg a kezemet, gondolom a kis banda vezére.

- Hová-hová? - kérdezte. Én csak unott arcal fordultam felé.

- Körbe vezetni az új diákokat? - kérdeztem vissza. Ki akartam rántani a kezemet a szorításából, de csak erősebben szorított. A beszélgetéssel kezdtem el érezni a fémes ízt a számban. Vagy kirepedt vagy elharaptam a számat, ez a két lehetőség van. - Elengednél? - kérdeztem.

- Awww. Maradj már. - mondta és elkezdett húzni egy irányba, de valaki megfogta a másik csuklómat.

- Nem látod hogy semmi kedve veled menni? - kérdezte egy mély hang. Odafordítottam s fejemet és Sugával találtam szembe magam. A páva Yoongi felé fordult.

- Megérkezett a szőke herceg. Már csak a fehér lő hiányzik. - mondta mire a hülye haverjaival elkezdett röhögni. Yoongi kicsit erősebben szorított rá a kezemre. Láttam rajta hogy kezdik felhúzni ezért vissza fordultam a röhögő társasághoz.

- Legalább neki jól álla szőke. Nem úgy mint egyeseknek. - néztem végig a gyereken. - Jól megy a szép fehér bőréhez, nem úgy mint neked a szolárium barnította bőrödhöz. - mondtam majd abbahagyták a nevetést. Felém fordította dühös tekintetét.

- Még jó hogy nem érzel fájdalmat. Mert ez nagyon fájna. - mondta majd ismét meg akart ütni de Suga megfogta a csuklóját a mozdulat közben.

- Eszedbe. Se. Jusson. - tagolta el a mondatot. Elengedte a kezét, aztán megfogta azt amelyikkel a csuklómat fogta, majd leszedte rólam. Yoongi maga mellé húzott.

- Ki vagy te hogy megállíts engem?! Ha legalább megállítasz akkor helyette - mutat rám. - te viseld az ütést. Mint ahogy a kicsi Sam csinálta azzal a nyomival. - mondta miközben engem nézett. - Oh csak nem elharaptad a szád? - kérdezte.

- És ha igen? - kérdeztem flegmán. A többi fiú is mellém áll,t majd az egyikük megfogta az arcomat és felé fordította, hogy megnézze a sebet. Azt hiszem V. Láttam a szemeiben az aggodalmat, mit ahogy a többiekében is. Vagyis nem mert Yoongi szemeiben inkább haragot véltem felfedezni.

- Ja és ez még neked szól szőkeség. - nézet Yoongira egy vigyorral. - Ezzel a stílussal itt nem viszed semmire. - nézett rajta végig.

- Miért? Mert nem vagyok divat buzi mint te meg a hülye haverjaid? - kérdezte egy gúnyos vigyorral. A hülye gyerek válaszolni akart de a jelző hangja félbe szakította.

- Még nem végeztünk. - mondta miközben kettőnket nézett, majd fogta és elindult aztán intett a haverjainak akik úgy követték őt mint kutya a gazdáját. Amikor elmentek Yoongi elengedte a kezemet majd megfogta az államat, majd a hüvelykujjával lejjebb húzta az alsó ajkamat hogy lássa hogy mennyire haraptam el a számat.

- Hát ezt jól elharaptad. - mondta egy kis nevetéssel, majd elengedett.

- Nem érzem. Hogy őszinte legyek, észre se vettem hogy elharaptam a számat, csak akkor miután megéreztem a vér izét. - mondtam.

- Jól vagy Noona? - kérdezte aggódva Kook.

- Noona? - kérdezte mosolyogva.

- Akarom mondani - nem engedtem hogy befejezze.

- Nem baj. Csak meglepődtem. - mondtam egy mosollyal.

- Oké, de tényleg jól vagy? - kérdezte. Megrántottam a vállamat.

- Majd a nap végén kiderül. - mondtam és elindultam a védőnői szobába.

- Hová mész? - kérdezte Nam.

- Megnézni a számat. - mondtam és mentem tovább. Mentem egy darabig de hallottam hogy jönnek utánam, majd egy kis idő múlva felzárkózott mellém. - Mit keresel itt? - kérdeztem.

- Elkísérlek. Még a végén vissza jönnek azok a buzik. - mondta Suga. - Amúgy, miért védted meg azt a srácot? - kérdezte.

- Mert mindig bántják. Én pedig nem fogom végignézni ahogy feladja. - mondtam.

- Ha mondhatom. Nagyon bátor voltál. Más csak végig nézte volna ahogy megverik. - mondta.

- Meg inkább engem verjenek. Úgy értem, én úgy sem érzem. - mondtam. Megérkeztünk a védőnői szobához. Elővettem az alkoholt és a vattát. Yoongi elment a csaphoz kezet mosni, majd mikor befejezte elzárta a csapot, megtörölte a kezeit és elvette tőlem az alkoholt és a vattát.

- Ülj le. - mondta majd letekerte az alkoholos üveg kupakját majd ráfolyatott a vattára belőle. - Azt mondtam hogy ülj le.

- Meg tudom magamnak csinálni. - mondtam. Megfogta mind a két vállamat és leültetett a székre. Letérdelt elém, majd hüvelykujjával lehúzta alsó ajkamat és odatette a vattát. Elkezdte tisztítani a sebet, majd amikor végzett elvette a vattát, de a kezét nem. - Készen vagyunk? - kérdeztem, egyből kizökkent a bámulásból és elengedett.

- Igen. - mondta majd felállt. - Milyen óránk van? - kérdezte.

- Tesi. - mondta miközben felálltam. Felvettük a cuccainkat.

- Akkor menjünk. - mondta, én pedig bólintottam.

Sziasztok remélem tetszett ez a rész.😁 Ha tetszett akkor ha szeretnéd votold a részt.😊 A következő részben találkozunk.

👋🏻Sziasztok.👋🏻