"Akkor még nem tudtam hogy mekkorát hibáztam...."
Jin pov:
Amint Sam elment az ismeretlen lánnyal valahová beszélgetni, és amikor már elég távol voltak, Yoongi elkezdett utánuk menni.
- Hová mész? - kérdezte Nam. Yoongi vissza fordult.
- Követem őket. Nem szimpatikus ez a lány. - mondta, visszafordult, majd folytatta a lányok követését. Amint Yoongi is eltűnt, visszafordultam a többiekhez.
- Nagyon aggódok. Nagyon, nagyon, nagyon. - mondtam, miközben össze vissza sétálgattam.
- Nyugodj meg. - mondta Jimin. - Én is aggódok. Az a lány tényleg nem volt szimpatikus. De meg kell nyugodnod. Úgy tettem ahogy mondta Jimin, és vártunk hogy Yoongi Sammel az oldalán jön vissza.
Yoongi pov:
Követtem a lányokat egészen az iskola mögötti kis raktárig. Oda visznek mindent, amire később szükség lehet. Padok, székek, mert már a sok hintázástól összetörnek az ember alatt. De ezen kívül sok régi tankönyv és minden más cucc volt. Onnan tudom hogy egyszer eljöttem ide. Senki nem jár ide, ez által tökéletes helyé vált számomra hogy a szövegeimet írjam. A lányok megálltak a nagy helyiség közepén.
- Miről szerettél volna beszélni? Megint bántottak? - kérdezte. Ezek szerint ezt a lány is megvédi mint azt a Josht. A lány arcát nem láttam, mivel nekem háttal volt. Sam arca nem mutatott semmijen érzelmet, de a szemei annál inkább.
- Nem. Csak egy valamit szeretnék mondani. - mondta a lány, lehajtott fejjel.
- Mit szeretnél mondani? - kérdezte Sam. A lány felemelte a fejét.
- Sajnálom. - csak ennyit mondott. Sam értetlenül nézett rá. Én be osontam, és egy nagy doboz mögé bújtam. Még jó hogy ezt megtettem, mert az egyik srác becsukta az ajtót. Majd Sam mögött megjelent kettő, majd még kettő. Odament az a srác is, aki becsukta az ajtót. Körbeállták Samet, akinek a csalódottság és a harag keveredett.
- Sajnálom, sajnálom, sajnálom. - a lány csak ezt hajtogatta újra és újra. A sajnálom szó hallatán, minden érzelem eltűnt belőle. Nem csak az arcán nem látszott semmi, de a szemein sem.
- Miért? - ezt kérdezte, amire a lány felemelte a fejét.
- Mert azt mondták ha ide hozlak, békén fognak hagyni. - mondta. Hallottam a hangján hogy mosolyog. Nem érdekel hogy lány, de most legszívesebben bemosnék neki. Sam nem mondott semmit, csak körbe nézett.
- Mit akartok? - kérdezte. Erre az a srác aki a múltkor behúzott Samnek, megfogta a vállait, majd magával szembe fordította.
- Majd meglátod. - mondta, majd letépte Sam trikóját és eldobta. Majd le akarta tépni a nadrágját, amit viszont már nem engedett, de annyira erősködött a srác hogy a földre zuhantak. A nadrágját is letépte. Majd a cipőit, amivel együtt a zokniai is lejöttek. Gondolom azért vették le hogy ha meg rúgná valamelyiküket is. - Nyugi gyors lesz. - mondta, majd elkezdte kigombolni a nadrágját. Eközben a hülye haverjai csak röhögtek, a lány pedig csak ott állt és nézte. Mikor már tolta volna le a nadrágját én oda futottam. Nem akarom hogy Samet megerőszakolják. Odarohantam és lerúgtam Samről a srácot.
- Ne. Nyúlj. Hozzá. - tagoltam el a mondatot miközben a földön fekvő srácot néztem. Ő csak intett egyet, majd két haverja odaállt két oldalamra, és lefogtak.
- Ez egy nagy hiba volt barátom. Most szépen végig fogod nézni ahogy - itt elnevette magát. - Te is jól tudod hogy mit. - mondta egy nagy vigyorral. Én próbáltam kirángatni magamat a szorításból, de nem ment. Túl erősen szorítottak. Meg ragadta Sam karját, és "felsegítette". Velem szembe fordította, ő pedig hátulról átölelte. Sam próbált kiszabadulni, de nem ment neki. A srác az egyik kezével átölelte a másik kezét pedig Sam állára tette, majd elfordította és oldalra döntötte a fejét. Majd elkezdte a nyakát szívni és csókolgatni. Itt egyre idegesebb lettem, és egyre jobban kezdtem magam kirángatni a szorításból. Majd felszólaltam.
- Verjetek meg! Vagy csináljatok bármit amit akartok, de Samet hagyjátok! - kiabáltam. Itt az a féreg elengedte Sam állát, de még mindig magához szorította.
- Ez a büntetésed amiért a múltkor beleszóltál a MI dolgunkba. - mondta.
- Egy gusztustalan féreg vagy! - kiabáltam. - Ez a megoldás?! Ha engem akarsz megbüntetni, akkor verj meg! Ha tudsz. - az utolsó mondatot már vigyorogva mondtam. Csak annyit vettem észre hogy a srácot valaki hátulról egy üveg ablakkal fejbe vágták, majd sikítva a földre zuhan az üvegszilánkok közé. A két srác akik engem tartottak, a shock miatt mozdulni se tudtak, így ki tudtam szabadulni a szorításukból. Behúztam az egyiknek aki a földre esett és fel sem kelt, majd a másiknak is aki viszont vissza akart ütni ezért még néhányszor bevertem neki, majd társa mellé a földre esett. Ránéztem aki leütötte azt az idiótát. Kook volt az. Amikor észrevette hogy kezei és arca véres, kiakadva nézett. Sam megfordult majd az üvegszilánkokkal nem törődve odasétált Kookhoz. Megfogta a kezét majd odébb vezette, és leültek az egyik doboznak támaszkodva. Láttam Kook arcán hogy nem állt szándékában ilyen erőset ütni. Ő a legfiatalabb és egyben a legerősebb is köztünk. A többi srácot, Nam és Jin intézte el. Kiütötték őket, hogy ne tudjanak senkit se megsebesíteni. Jimin kihívta a mentőket, Hope és Tae pedig kivezették a lányt aki idecsalta Samet.
A srác aki meg akarta erőszakolni Samet, fejét fogva elkezdett felállni. Dühös tekintetemet felé fordítottam, majd elindultam az irányába. Amint elé értem, megfogtam a hajánál fogva és kirángattam az üvegszilánkokon keresztül, majd jó erősen megütöttem, ő a földre esett. Feltérdelt, én pedig gyomron rúgtam. A lendület miatt hátra esett, én pedig ezt kihasználva ráültem a hasára és püfölni kezdtem a fejét. Hírtelen meghallottam az üvegszilánkok ropogását. Odakaptam a fejemet, majd megláttam Samet aki lassan lépkedett felém. Arca, kezei, inge és lábai véresek voltak. Arca, kezei és ingje valószínűleg azért mert Kookot próbálta megnyugtatni és úgy lett véres, lábai pedig az üvegszilánkon való járkálás miatt, és valószínűleg sérült kezén lévő vágások felnyúltak.
- Állj meg. - mondtam. De ő nem állt meg csak jött felém, véres lábnyomokat maga után hagyva. Leszálltam a srácról, aki mozdulni se tudott, majd Sam felé fordultam térdeim segítségével. Ő elém állt és letérdelt. Kezeit kinyújtotta felém, majd nyakam körül össze kulcsolta őket. Átöleltem derekát és fejemet a nyakhajlatába fúrtam. Egy kis idő múlva eltoltam magamtól, majd két kezemmel megfogtam az arcát, ő pedig ráfogott a kezeimre.
- Úgy sajnálom hogy nem tudtalak megvédeni. - mondtam, a szemei tágra nyíltak.
- Ne legyél hülye. Ha nem lettél volna itt akkor - nem tudta befejezni mert megérkeztek a mentősök, és elkezdték ellátni a sérülteket. Samhez is akart jönni egy, de nem engedtem a közelébe. Elengedtem Samet, majd levettem a pulcsimat és odaadtam neki.
- Vedd fel. - mondtam. Ő elvette a pulcsit és felvette. Felhúzta a cipzárt, majd segítettem neki felállni. Tudom hogy nem érez fájdalmat, de láttam rajta hogy nem tud megállni a lábain, ezért felvettem menyasszonyi pózba, majd elkezdtem kivinni a helyiségből.
- Hová viszi a hölgyet? Le kell kezelnünk a sérüléseit. - kérdezte az egyik mentős faszi.
- Van saját orvosa. Majd az elintézi. - mondtam flegmán majd mentem tovább, mindent hátra hagyva. Sam átölelte a nyakamat. Ránéztem, ő pedig rám. Láttam szemeiben hogy sírni szeretne. Beértünk az iskola épületébe, ahol mindenki ledöbbenve nézett minket.
- Yoongi Oppa mi történt?
- Miért vagy csupa vér?
- Miért cipeled azt a ribancot? - kérdezte az egyik. - Csak összevérezi a fehér pólód és a pulcsidat.
- Egyáltalán miért vagytok véresek? - kérdezte az egyik srác.
- Anyádért! - kiabáltam. A tömegen keresztül kászálódva Josht pillantottam meg.
- Mi történt Sammel? - kérdezte aggódva. Sam csak megfogta a kezét.
- Nyugi. Majd elmesélem. - mondta egy lágy mosollyal, majd elengedte a kezét és ismét a pólómba kapaszkodott. Ismét elindultunk kifelé és meghallottuk Josh hangját.
- RENDBEN! - kiabálta utánunk. Még több lány jött hozzánk.
- Emos kurva! Össze vérezted Oppa ruháit! - kiabálta az arcába.
- Oh. Nem tudtam hogy ennyire fáj a bokád. - mondtam egy széles vigyorral.
- Nem is fáj a bokám. - mondta, majd bakancsommal izomból bokán rúgtam.
- Most már fájni fog. - mondtam vigyorogva, majd folytattam utamat kifelé. Amint kiértem az iskolából Sammel a karjaimban indultam el a korház felé.
Sziasztok remélem tetszett ez a rész.😁 Ha tetszett akkor ha szeretnéd votold a részt.😊 A következő részben találkozunk.
👋🏻Sziasztok.👋🏻
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro