10. rész
Sam pov:
Yoongi bezárta a bejárati ajtót, majd elindultunk a pokolba. Út közben sokat beszélgettünk, hogy mi lesz, ki fog szerintünk bepofázni nekünk. A mi tempónkban elég gyorsan odaértünk az iskolához. Bementünk az épületbe és elindultunk rajzórára. Amint bementünk a terembe, a ribancok azonnal megrohamozták Yoongit.
- Yoongi Oppa itt a telefon számom!
- Az enyém is!
- Szeretlek Oppa! - és ehhez hasonlók. Yoongi felém fordult. Megfogta a kezemet, majd a helyünk felé kezdett el húzni. Leültünk, majd minden telefonszámot amit kapott a ribizliktől, a szemükbe nézett és hideg vérrel széttépte.
- De Oppa. most miért? - kérdezték.
- Amit a leszbikus miatt van?! - kérdezte az egyik idegesen. Régen rosszul esett amikor ezt kérdezték, de most már meg szoktam.
- Azt hittem a lányokat szereted, nem a fiúkat. - mondta egy másik, mire mindenki elkezdett nevetni.
- A fiúkat is szeretem. - mondta Yoongi, halál nyugodtan. A nevetés abba maradt és minden szempár rá szegeződött.
- Ezt hogy érted? - kérdezte az osztály fő kurvája.
- Oh? Hogy hogyan értem? Hát úgy hogy biszex vagyok. - kijelentésén mindenki nagyon ledöbbent. Én nagyra becsülöm hogy felvállalja. - És ha Sam fiú lenne, akkor sem hagynám magára. - kijelentésén meg hatódtam.
- Pedig jobban tennéd. - nyávogta az egyik. Yoongi szép lassan felállt a helyéről.
- Miért? Mert azt mondtad Mrs. - szopás hangot imitált. Próbáltam visszatartani a nevetésemet, amit Yoongi észre is vett és egy széles mosolyra húzta a száját.
- A hülye kis emós kurva miatt vagy ilyen Oppa! - vinnyogja egy másik.
- Emós? Hol? Ó hogy magadról beszélsz? - megragadta a lányt a csuklójánál fogva, és megnézte azt. - Nem te vagdosod magadat a piti szarjaid miatt? - kérdezte miközben ellökte. - És még egyszert elmondom. NE hívjatok Oppának. Csak egy ember hívhat így.
- És ki az?
- Sam. - válaszolt miközben rám nézett.
- Hogy Ő? - kérdezték kiakadva, rám mutogatva.
- Igen, Sam. Na, Mindegyikőtök üljön le a picsájára! - utasította a többieket, akik visszaültek a helyükre. Közben a többiek is ideértek. Én felpattantam és odamentem hozzájuk. Megöleltem Jint.
- Szia eomma. - köszöntem neki nevetve. Az egyik kezével átölelte a derekamat a másik kezével a fejemet simogatta.
- Szia lányom. - köszönt vissza, mire mind a ketten elkezdtünk nevetni. Éreztem az osztály furcsáló tekintetét.
- Ribanc jól vagy? - kérdezte az egyik lány. Jin elengedett odament a lányhoz és felpofozta.
- Ne ribancozd le a lányomat. - mondta Jin. Megéreztem hogy valaki megfogja sérült kezemet. Odafordítottam a fejemet és Kook aggódó tekintetével találtam magamat szembe.
- Kookie? Mi a baj? - kérdeztem, miközben visszafogtam a kezét. Kook felemelte a kezemet.
- Mi történt a kezeddel? - kérdezte. A másik kezemmel is megfogtam a kezét nyugtatás képpen.
- Nyugi. Csak túl erősen szorítottam a poharat, és túl erősen vágtam le az asztalra. - mondtam. Kook a fülemhez hajolt.
- A szüleid miatt? - kérdezte. Én csak bólintottam. Kook elengedte a kezemet, majd nyakam köré fonta kezeit. Meg is lepődtem, de kezeimet dereka köré fontam, viszonozva az ölelését. A meghit pillanatot az szakította meg hogy valami hátulról nekem vágódott, és a derekam köré fonta karjait. Oldalra fordítottam a fejemet és egy mosolygos Taevel találtam szembe magamat.
- Cia Samie. - köszönt egy széles mosollyal. A két fiú teljesen szét préselt. Hope fogta és kiemelt a négy ölelő kar közül.
- Elnézést de kölcsön veszem az angyalomat. - mondta, miközben menyasszonyi pózban vitt. - Amúgy szia.
- Szia Hope. - köszöntem. Hírtelen meghallottuk az ajtó csapódását. Mindenki odakapta a fejét és megláttuk a rajztanárunkat.
- Jónapot. - köszöntünk egy emberként az osztállyal. Hope óvatosan letett és elindultunk a helyünk felé. A tanár azt mondta hogy aki nem fejezte be a múlt órai portréját az azt csinálja, aki pedig befejezte az azt csinál amit szeretne. Leültem Yoongi mellé, aki éppen akkor tette el a telefonját.
- Mit csináltál a telefonoddal? - kérdeztem. Ő rám nézett.
- Videót. - mondta egy vigyorral.
- Ami az előbb történt? - kérdeztem hallkan. Ő csak bólogatott. En arcomat a kezeimbe temettem. Megéreztem hogy megfogta a vállamat.
- Aranyos voltál. Meg kellett örökítenem. - mondta nevetve. - És amúgy is, ha Nam lefényképezhetett, akkor én is le videózhatlak.
- Hogy mi? Nam. Te most komolyan? - Nam felkapta a fejét, amit a vörös ötven árnyalata színezett. - Mikor csináltad a képet? - kérdeztem.
- Amikor Tae, megetetett. Úgy éreztem hogy le kell fényképeznem. - magyarázkodott.
- Mindegy. Szerencséd volt hogy nem vettem észre hogy fényképezel, mert akkor tuti eltakartam volna az arcomat. - mondtam nevetve.
- Miért? - kérdezte Hope.
- Hát nem szeretem ha lefényképeznek. - mondtam.
- De miért? - kérdezte Tae.
- Mert nem vagyok szép. - mondtam. Itt mindegyikük kiakadva nézett rám.
- Te most ezt komolyan mondod?! Sam ajánlom hogy csak viccelj! - mondta Jimin kiakadva.
- Nem. Nem viccelek. - mondtam.
- Hülye vagy. - mondta Yoongi.
- Noona te nagyon szép vagy. - mondta Kook mosolyogva, miközben padon pihenő kezemet megfogta.
- Kookienak igaza van. Olyan szép vagy, és aranyos. Olyan szépek a szemeid. - mondta ámulva Tae, miközben egyre közelebb hajolt hozzám. Egy puszit nyomott az orrom hegyére. Szemeim kétszeresére nőttek. - Látnod kéne az arcodat. - mondta nevetve. Én megforgattam a szemeimet, majd felálltam. Odaálltam Tae elé. Az egyik térdemet a lábai közé, a székre tettem, kezeimet a háta mögött meg támasztottam. Végig a szemeibe néztem. Tae nagy szemekkel nézette engem. - S-Samie?
- Igen TaeTae? - kérdeztem aranyosan. Láttam ahogy a vér a fejébe száll.
- Miért? - kérdezte.
- Mert szeretlek TaeTae, és mert hülye vagy. - mondtam mosolyogva. Hangzavar lepte el a termet, valószínűleg mindenki befejezte a portréját. Nyomtam egy puszit Tae arcára, majd felálltam.
- Engem nem is szeretsz Noona? - kérdezte ajkait lebiggyesztve Kook. Odamentem hozzá.
- De igen. Szeretlek téged is Kookie. - mondtam, majd homloka elől elsöpörtem a haját és egy puszit nyomtam rá. Elhajoltam tőle.
- Én is szeretlek Noona. - mondta egy aranyos mosollyal. Én is visszamosolyogtam rá.
- Ez nem igazság. - morogta Yoongi az orra alatt. Visszamentem a helyemre és leültem. - Én nem kapok? - kérdezte.
- Yoongi féltékeny. - mondta Jimin nevetve. Yoongi gyilkos tekinteteket küldött Jimin felé, majd visszafordult felém.
- Én is kérek. - mondta. Felém fordult és fejét elfordította tőlem. Vállat rántva, kezeimet térdeire tettem, majd arcához hajoltam hogy megpusziljam. Amikor már csak pár centi választott el arcától, ő felém fordult, így az a puszi nem az arcára ment hanem a szájára. Gyorsan elhajoltam tőle. - Köszi. - mondta, miközben én leültem a helyemre.
- Hülye. - mondtam.
- Ezt bóknak veszem. - mondta egy széles vigyorral.
- Ne baszogasd a lányomat. - mondta Jin. Ezen mind annyian elnevettük magunkat. Az óra további részén hülyéskedtünk. Amire kicsengettek addigra a tanár már kitépte az összes haját. Amikor kicsengettek, összepakoltunk és elindultunk kifelé. Amint kiértünk a teremből, egy lány akit szintén megvédek a bántalmazóitól, odajött hozzám.
- Szia Sam. - köszönt. - Beszélhetnénk négy szem közt? - kérdezte hallkan. Én csak bólintottam, majd elkezdett elvezetni valahova.
Akkor még nem tudtam hogy mekkorát hibáztam....
Sziasztok remélem tetszett ez a rész.😁 Ha tetszett akkor ha szeretnéd votold a részt.😊 A következő részben találkozunk.
👋🏻Sziasztok.👋🏻
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro