Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Long live the king!

Legolassal egyszerre ugrottunk föl a hideg hóból és egy felvezető utat kerestünk. Nehezen vettük észre azt a bizonyos szűk, omladozó, jeges lépcsősort, amin felmásztunk. Úgy siettem, még ő is lemaradt. Odafent Thorin újra kiáltott, ami csak arra ösztönzött, hogy jobban siessek.
Filìt nem tudtam megmenteni, mert le voltam dermedve.
Kilít nem tudtam megmenteni, mert elkéstem és gyenge voltam.
Thorin pedig nem fog meghalni. Eldöntöttem magamban.
Most nem.
Itt nem.

Mikor megpillantottam, a jégen harcolt még mindig, kezében Orctist, de egyik lábával sántított. Talán megvágták.. nem tudom. Azog következő támadása leverte a lábáról. Lélegzetvisszafolytva figyeltem, majd egy nyílvesszőt téptem ki a tegezből. Felajzottam az íjamat és lőttem. Pontosan Azog nyaka volt a cél, a szél nem fújt, a nyíl mégis félrement. Egy fél pillanat kellett, amíg feldolgoztam, de aztán újra próbálkoztam. Az is félre repült. A lövést még háromszor ismételtem meg, hasonló eredménnyel. Az utolsónál már sikítottam kétségbeesésemben. Miért?! Miért nem menthetem meg? A tehetetlenség fizikai fájdalmat okozott.

Thorin a hátán feküdt, Azog pedig felette térdelt. Penge-keze a törp szíve felé tartott, egyedül a tünde kard akadályozta meg a halálát. Remegett az erőfeszítéstől, végül a felismerés fénye csillant meg a szemében. Ne... csak azt nem mondd...
Elengedte a kardját és Azog pengéje mélyen hatolt a mellkasába.

-Neee!!!!- sikítottam könnyes szemekkel. Odafutottam volna, ha Legolas nem kapja el a két karomat és ránt vissza.

-Nyúgodj meg!- kért határozottan, de éreztem, hogy neki sincs ínyére a törp halála.

Thorin hirtelen megragadta Azogot és fordultak egyet. Ezúttal a sápadt ork került a befagyott folyó jegére. A törp nem habozott. Beleszúrta Orcristot az orkba, úgy, hogy a penge a jégbe is beleszaladt.

Azog szeméből kiveszett az élet.

Könnyáztatta arccal meredtem magam elé üresen, mikor Thorin lábra állt és ellépett a sápadt ork holtteste mellől. Egy percre fellángolt bennem a remény, hátha ellátják és túléli... én tényleg elhittem!
Majd összeesett.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro