Témakibeszélés így egy hónap (többvoltaz) kihagyás után.

Eme rész nem is volna más mint amit gondolok (Azta...nem gondoltad ugye?) az átlag korombeliekről!
*indokolatlan bombarobbanás effekt*

Szóval a korosztályom kuka.
*shook*
Na jó, pontosítok egy kicsit, hogy ne nézzen ki olyan drasztikusnak.

A korosztályom a 15-16 év körül mozog, így talán érthető miért is gondolom róluk hogy a többség csak genetikai hulladék.
A helyzet a következő, a stílusom piszkosul nyers, amit aki érintett zokon fog venni, szóval ezért előre is elnézést.  (Vagy nem)

Kezdjük az elején. A többség ugyan úgy néz ki, ugyan azt hordja, ugyan azt a zenének csúfolt, földre száműzőtt pokoli macskavinnyogást felülmúló mocskot hallgatja, a szülei mindent megadnak neki, és nem mellékesen minden héten új pasijuk van.

Ne ítéljem el őket?

Félreértés ne essék, nem vagyok rájuk féltékeny, gyűlölöm ha valaki majmolja a másikat. Részemről elítélendő ez a viselkedés, és az oktalan egoizmus, mert van segge és melle, meg minden hétre másik ágypajtija, és ehhez persze hozzá jár a dohányzás, ami természetesen divatból megy, a vagdosásról, és a divatdepresszióról nem is szólva.

Mert nincs is menőbb mint elbaszni a tüdőd 15 évesen és ribanccá válni! *juppi*

A többség valamiért késztetést érez arra hogy megosszanak depressziós idézeteket, és lehetőleg mindenhova felrakják a szanaszét szabdalt karjukat.

Könyörgöm, miért menő egy mentális betegség?
Ez nem vicc. Ezt nem te döntöd el. Ez kibaszottul nem jó.

Megsúgok egy apró dolgot, egy szakítástól nem tudsz depressziós lenni. Pláne ha az kétnaponta történik...
Szerintem a világ egyik legundorítóbb dolga ez a kamudepresszió. Az ilyen ember rohadtul nem fogja mindenhova kirakni hogy neki milyen szar. Sőt. Ő neki az se tűnik fel hogy baj van, az ilyen ember majdnem maximálisan érzelemmentes, nem szomorú, érzelemmentes, és ezek között borzasztó nagy a különbség.

Nem a levegőbe beszélek, némileg voltam érintett a dologban, pont ezért frusztrál.
Az én esetem egy másik történet, de soha nem bántottam magam. Ez csak hatásvadászat.

Egy mentális betegség nem vicces, nem játék, és nem menő. Attól nem vagy menő ha azt mondod beteg vagy.

Volt részem mentális betegségekben, hidd el nem buli kórházban aludni segítség címszóval, holott úgy kezelnek mintha kattos lennél.

És erről a témáról ennyit, mielőtt megtalálnék valakit ütni.