10. Fejezet
Lihegve zártam be magam után az ajtót. Megfordultam. Éppen köszönni akartam. Mike és Dabby a kanapén ültek engem bámulva. Úgy néztek ki mint egy rossz horrorfilmben, szinte nem is vettek levegőt. Csak álltam és vártam hogy még is mi ez?! Hirtelen Mike hangja hasított a levegőbe.
-Megmagyaráznád hogy miért hívott fel az igazgatónő munka közben?-
A picsába..teljesen kiment a fejemből..
-Ja..uhm Zayn nevettetett, é-s kiküldtek. - szemeimet össze vissza kapkodtam a
szobában, nem akartam szemkontaktust.
-Ki az a Zayn? - Emelte fel hangját Mike. Mindig nyugodt.. most miért akar felrobbanni?
-Azthiszem, barát. - Az utolsó szót olyan halkan mondtam hogy szinte a számról olvasták le.
- A teljes neve? - Mi a fasz ez rendőrségi kihallgatás?
- Miért olyan fontos ez.. Inkább örülnél neki hogy végre van egy rohadt barátom! - monstmár begurultam én is.
-Nem találkozhatsz azzal
az emberrel - Kiáltotta. Egyáltalán honnan tudja hogy ki az?!
Nagyon téved ha azt hiszi hogy be ijedek tőle..engem 17 évesen ne próbáljon megnevelni mert kurvára lett
volna módja rá korábban is. Éreztem hogy a sok mondtad csak úgy kavarog a fejemben.
Nem. Nem. Nem szabad Skarlett..
Basszus. Nem szabad sírnom.
Érzem hogy szabadulnak a könnyeim.. ennyi volt.
Felrohantam a szobámba, s falnak dőlne csúsztama padlóra. Bőgni kezdtem.. Tudtam hogy hiba volt idejönnöm! Mit gondoltam? Hogy egy család leszünk? Mindíg mindenkinek csak teher leszek..Mindig is az voltam miért változna ez? Nevettem. Saját magamon kínosan. Ez már szánalmas.
****
Kopogás szakított ki a gondolataimból. Dabby.
-Ne mondj semmit. - rá sem néztem, mindent elmondott csupán azzal hogy csak ott állt és nem tett semmit miközben velem Mike üvöltözött.
- Ne haragudj rá Skar - kezdett bele. - De jogosan lett ideges.
-Mivan?! - Nevettem el magam. - Nekem ez magas...
Dabby vett egy nagy levegőt.
-Tudod apád egy Box Klubb tulajdonosa, ahol vannak meccsek is komoly tétekkel. Jelentős a bevételünk, rengeteg kiemelkedő boxolónk van. De van egy másik Box Klubb ami ki akar minket lökni a nyeregből, és az a baj hogy erre megvan a megfelelő embere. És ez Zayn. - köpni nyelni nemtudtam.
-Ez most komoly?! Elszakítottatok Az egyetlen barátomtól, most lett végre egy és tőle meg eltilt Mike..mert vetélytárs?? Szavamra..-Tapsolni kezdtem..
Dabby éppen meg akart szólalni de megelőztem.
-Hagyj kérlek. - Sóhajtott s becsukta az ajtót. Visszahajtottam fejemet a térdemre.
Nem hiszem el bazdmeg hogy mindenhol szabályok vannak.
Ismét elmélyedtem a gondolataimban.
Hangos koppanásokra
lettem figyelmes. Fel emeltem a fejemet és csak akkor láttam hogy már sötét volt. Ismét koppanás. Jégeső? Felálltam és az erkélyajtóhoz siettem.
Zayn...
-
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro