Baba Gránát
Zafír és Rubint nem tudták, hogy mi történt. Egyik percben fúzió voltak, másikban pedig egy síró ékkő babát tartottak a kezükben.
- Rendben Gránát- suttogta Zafír. Furcsa volt, hogy a fúziójukat kell megnyugtatni- Minden rendben lesz.
Rubint az ékkő babára nézett. Kicsi volt és elveszettnek tűnt.
- Szerinted emlékszik ránk? Mivel ő a fúziónk.
Zafír észrevett valamit.
- Rubint néz- mondta és Gránát kezeire mutatott- Ő már nem a fúziónk. Csak úgy néz ki.
- Ékkő, ékkő nélkül. Ez hihetetlen- mondta Rubint.
Kinyílt az ajtó és Ametiszt, Gyöngy, és Steven jöttek be rajta.
- Történt valami?- kérdezte Gyöngy. Aztán meg látta az ékkő babát- Mi történt?
- Nem tudjuk- mondta Zafír.
- Egyik pillanatban együtt voltunk, a következőbe szétestünk és itt volt ez- mondta Rubint és elkezdett füstölögni. Szó szerint- A fúziónkból ez a bőgőmasina lett!- kiabált Rubint és kirohant a házból. Gránát sírt.
- Zafír, jól vagy?- kérdezte Steven. Mivel a kék ékkő mögött jég képződött.
- Kell egy kis idő gondolkodni- mondta és átadta a kisbabát Gyöngynek. Ő is kiment a házból.
Gránát megállás nélkül sírt.
- Mit csináljunk?- kérdezte Gyöngy- Az ékkövek nem lehetnek babák.
- Várj- szólalt meg Ametiszt- Nincs ékköve.
- Mi?!- kiáltott fel Gyöngy.
- Lehet, hogy éhes- mondta Steven- Úgy viselkedik, mint egy emberi baba.
- Akkor mit csináljunk vele?- kérdezte Gyöngy.
- Szóljunk apának. Rám is vigyázott baba koromban.
- Rendben- mondta Gyöngy.
- Mi lesz Rubinnal és Zafírral?
- Beszélek velük. Te és Ametiszt vigyétek el Gránátot Greg-hez.
Steven és Ametiszt bólintottak. Steven óvatosan megfogta a kisbabát. Látta, hogy jól érezte magát a karjaiban.
- Állandóan számíthattam rád, most te számíthatsz rám.
Steven és Ametiszt 10 perc alatt elértek a furgonhoz. Gránát elaludt.
- Olyan aranyos- mondta Ametiszt- Mindig csak a kemény oldalát látom, de most nincs semmi határozottság benne. Olyan, mint egy kisbaba. Szerintem nem is emlékszik ránk.
- Zafír és Rubint mit élhet át?- kérdezte Steven.
- Nem tudom. Ő már nem csak a fúziójuk. Már a gyerekük.
Steven tudta, hogy Ametisztnek igaza van.
Gyöngy megtalálta Zafírt és Rubintot.
- Hé, minden rendben?- kérdezte Gyöngy.
- Hogy lehetne minden rendben?! Nem tudunk fúziózni!- kiabált Rubint.
- Minden megváltozott- mondta Zafír.
- Tudom mit érzel. Steven születése után ezt éreztem. De meg kell tanulnunk elfogadni és törődni vele.
- Hol van Gránát?- kérdezte Zafír.
- Steven és Ametiszt elvitték Greg-hez, hogy adjon nekik tanácsot, hogy mit ehet, egy korabeli baba, mivel úgy viselkedik, mint egy emberi kisbaba.
- Nincs ékköve- szólalt meg Rubint.
- Tudom. Szüksége van rátok. Nagy eséllyel ő egy új ékkő. Nem az a fúzió akit ismertünk.
- Megpróbáljuk- mondta Rubint halkan- Csak furcsa így látni őt.
- Nekem is- mondta Gyöngy.
- Most mi lesz a csapattal?- kérdezte Zafír.
- Nem tudom- mondta Gyöngy- Majd lesz valahogy. Nem tudjuk, hogy mi van Gránát képességeivel. Például a jövőképe megmaradt-e neki.
Visszamentek a házba. Rubint és Zafír valami furcsát érzett. Nem hiányzott nekik az, hogy fúziózzanak. Szerintük a tudatalattiukban tudták, hogy Gránát ott van.
Kicsit később Ametiszt és Steven visszatértek. Greg segített nekik felvinni a kiságyat az emeletre.
- Itt vannak a szükséges dolgok amik egy korabeli kisbabának kell. Szóljatok ha segítségre van szükségetek.
- Köszönjük Greg- mondta Zafír- Még meg kell szoknunk ezt a helyzetet.
- Tudom, egy gyerek hatalmas változás mindig. Vidalia mondta, hogy a másodiknál könnyebb. Szerintem nem egy fúzióból lett gyerekre gondolt.
- Hát lehet- mondta Rubint.
Három hét telt el, Steven, Rubint és Zafír elvitték Gránátot Connie anyjához. Mivel csak ilyenkorra volt időpontjuk, és gondolták, hogy jó lenne tudni, hogy melyik faj jellemzőbb a kisbabára..
- Az eredmények szerint egy 6 hónapos emberi csecsemő. A lila bőrt és a három szemet eltekintve teljesen emberi. Teljesen egészséges. Sírós baba? Vagy nyugodt?
- Sír, nagyon sokat sír- mondta Steven- És főleg éjszaka.
Connie anyja kuncogott.
- A kisbabák ilyenek.
Visszamentek a templomba. Gyöngynek és Ametisztnek elmondtak mindent.
- Ilyenre még nem volt példa, hogy egy fúzió emberi kisbabává válik- mondta Gyöngy. Rubint a karjaiba tartotta az alvó lányát. Az elmúlt három hétben ő és Zafír megszerették- Zafír, Rubint van sejtésetek, hogy mitől lett ilyen?
Ők ketten már tudták, hogy mitől lett Gránát ilyen.
- 14 éve volt egy kívánságunk- mondta Rubint- És pont akkor suhant el egy hullócsillag.
- Milyen kívánság?- kérdezte Gyöngy.
- Hogy olyan módon szeretnénk megerősíteni a kapcsolatunkat, mint Rózsa és Greg. De nem gondoltuk, hogy valóra fog válni.
- De Rózsának fel kellett áldoznia a fizikai formáját, de ti ketten itt vagytok- mondta Gyöngy.
- Igen, de szerintem úgymond Gránát áldozta fel a fizikai formáját. Hogy így létezhessen. Emlékek és minden nélkül.
- Ez hihetetlen- mondta Ametiszt.
- Várj- szólalt meg Steven- Mi van ha vannak még emlékei.
- Mi?- kérdezte Rubint és szorosabban tartotta lányát.
- Mi van ha vannak emlék foszlányai és ezért sír gyakran, mivel nem tudja jelenleg feldolgozni őket. Úgy értem, hogy biztos sok csatában vettetek részt Gránátként és legfőképp a harcokra emlékszik.
- Ebben lehet valami- mondta Zafír.
Rubint és Zafír egymásra néztek és bólintottak. Azt szeretnék, hogy Gránát boldogan nőne fel. Már tudják, hogy Gránát a lányuk. Szeretni fogják és vigyázni fognak rá.
Ez egy random ötlet volt, amit a felső fanart ihletett.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro