9.rész
Fel ültem az ágyon és kíváncsian néztem szét a fiú szobályában. Az egész szoba kék volt, a bútorok pedig fehérek. Az ablak pedig úgyan olyan nagy volt mint az én szobámban. Az író asztal mellet fent a falon pedig egy para fa tábla lógott, tele képekkel. Fel keltem a bútor darabról és a fotókat kezdtem el nézni. Többségben az ikrekről voltak közös képek. De a figyelmemet két kép vonzotta. Mind kettőn egy barna hajú és szürke szemű nő szerepelt. Az egyiken két csecsemővel szerepelt, a másikon két kis fiú kezét fogja. " Ő lenne az ikrek édes anya?". Vetült fel a kérdés az agyamban. Annyira el bamultam, hogy csak arra kaptam fel a fejem, mikor két kéz fonódott a derekamra, majd egy fej nehezedett a vállamra. De rögtön volt egy sejtésem ki is az.
- James, ki ő? - mutattam a képekre. A mondat hatására pedig kicsit szorosabban ölelt magához.
- Az anyánk- mondta halkan, el vette az egyik kezét derekamról és rá mutatót a kórházi képre.
- Ez a születésünk után készült, 17 éve. - a hangján halladszodot a szomorúság. Fel emeltem a bal kezem, és meg simítótam vele a fejét.
- Mi történt a karodal? - fogta meg. Mire sohalytotam. " Ezt a beszélgetést nem úszom meg".
- Dió hélyban anyáék veszekedései miatt fel vettem a tipikus depressziós lány szerepét - húztam egy kínos mosolyra az ajkam.
- Ennyire rossz volt? - fordított maga felé, szorosan ölelve. Mire csak bólintotam.
- Anya próbálkozott és tűrt, csak is miattam. Végső lökés az volt mikor részegen fegyvert fogott ránk- emlékesztem vissza arra a napra, az emlék képek hatására szorosan kezdtem kapaszkodni a fiúba.
- Hé nem kell tovább mesélned, főleg hogy ha fáj. Az is elég hogy ezt el mondtad - ennek a mondatnak a hatására a szívem egy jó nagyot dobbant.
- Na de gyere valaki olyat ígért nekem hogy vissza fekszünk vagy valami-emlékeztetett James arra amit reggel ígértem. Én pedig boldogan mentem vele. Le feküdt a hátára, én az oldalamara. Fejemet rá raktam a fiú mellkasára, bal karomat át vezetem a fiú másik oldalára , amit el is kezdtem hüvelyk ujjamal simogatni. A fiú bal karját a hátam mögött át vezete és el kezdte a válamat simogatni.
-----
A szobám ablakában ültem, olvasgattam a könyvet amit Ginny adott. Rá raktam egy borító védőt, amitől nem látszódott a címe. Nem szeredtem soha sem mikor azt a könyvet szugerálták amit olvastam.Olyan nyugodt ez a szombat. Ki néztem az utcára mire meg ált bennem az ütő. Mert meg láttam a nagynéném autóját.
- Jól van ez még nem azt jelenti hogy itt vannak az unoka tesóim. Akkor már Sirius be menekült volna az ágyam alá - beszéltem magam elé. Mire kaparni kezdte valaki az ajtóm. Fel keltem és be engedtem szegény állatot.
- Gyere te nagy melák, jobban járunk ha mind ketten el bujunk- zártam be az ajtóm. És inkább be másztam pluszba a szekrény aljába. És folytattam az olvasást. Anya be is jött keresni, de nem talált. Talán egy órája ültem a szekrényben mikor két pár láb sietett be a szobámba.
- Le rásztuk őket - jött a meg könnyebbült sóhaj Jason szájából.
- Remélem- jött James-től a válasz. Ki nyitottam a szekrény ajtót és ki hajoltam rajta.
- Szóval találkoztatok az unoka tesóimmal - néztem a két ki sminkkel fiút akiknek nem egy darab rózsaszín haj gumi logót a hajúkból.
- Te hogyan tudtad meg úszni? - néz nagy szemekkel James.
- Van egy elő jell ha itt vannak, Sirius be búj az ágyam alá. És végre van egy akkora szekrényem amiben kényelmesen el tudok bújni- kezdtem vissza csukni az ajtót.
- Várj mi is had bujunk el - fogta meg a szekrény ajtót Jason.
- Csak akkor jöhetek ha kapok egy zacskó gumi cukrot és egy zacskó chipset, fejenként. És mutasatok egy jó könyves boltot - raktam le az asztalra feltételeim.
- Rendben van- mondta James akit be is engedtem. Mire a szürke szemű fiút kezdtem el figyelni.
- Húzzátok össze magatokat- jött ő is. A két fiú még török ülésben fért be én már csak úgy hogy bele ültem James ölébe, a lábaim pedig Jason ölébe raktam.
- Körül belül meddig kell itt ülnünk - kérdezik.
- Körül belül még egy jó óra vagy más fél. Ja és telefonokat le némitani, így nem bukunk le- folytattam az olvasást.
Az ikrek nagyban írogatok valakivel. Még én olvastam tovább. De kezdtem már unatkozni.
- Tinik elő jönni- csapta meg a fülem Logan hangja. Mire nagyot nyeltem.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro