
34.rész
Heyho! ❤️
Huh, nem is tudom mit mondjak. 😅 Nagyon régóta nem volt már rész, ami miatt elnézést is kérek. Az érettségi miatt nem igazán volt időm írni, és az őszintét megvallva ihletem sem volt. Mint azt már tudjátok, a barátaim szoktak megihletni, de így, hogy nem nagyon találkozhatok velük nem volt honnan szerezzek ötleteket. Elég összecsapott rész lett, ami miatt ismét bocsánatot kérek, viszont remélem elnyeri a tetszéseteket. Jó olvasást!❤️
Jobbnak láttam egy szót sem szólni a történtekről. Nem akartam Lucast is felidegesíteni, hisz annyira boldog most. De mégis mit tehetnék? Előbb - utóbb úgy is megtudja, hogy Baekhyun eltűnt, ahogy azt is, hogy Kai megfenyegetett.
Most épp matekon ülök. Nem az erősségem ez a tantárgy, én mégsem vagyok képes figyelni. Túlságosan is aggaszt, ez az egész. Mi van ha tényleg bántotta? Taemin szerint ennyire nem gonosz, én azonban már nem tudom mit gondoljak. Félek. Mi több, rettegek.
- Minden rendben? Rossz rád nézni. Beteg vagy? - fordult felém Ten, kezét pedig homlokomra tapasztotta. - Nem tűnsz lázasnak.
- Nem vagyok beteg. Minden jó, ne aggódj! - erőltettem arcomra egy mosolyt. Nem bírtam tovább bent ülni. Muszáj volt szívnom egy kis friss levegőt. - Tanár Úr! Kimehetek?
- Menjen! - adta a gyors választ, én pedig amilyen gyorsan csak tudtam elhagytam a termet. A többiek aggódva néztek utánam, de még ez sem érdekelt. Ki kell találnom valamit, hogy ne sodorjam bajba a többieket. Talán ha kötök Kai-al egy egyességet, akkor megmenthetem őket. Ezt kellene tennem, de rettegek tőle.
- Hé! Lalisa! - lépett mellém egy magas alak, kiszakítva ezzel engem gondolataimból.
- Chanyeol? - pillantottam rá. Már egy jó ideje nem találkoztunk.
- Uh, elég nyúzottan festesz. Minden rendben? - vonta fel szemöldökét. Hát tényleg ennyire látszik? Nem csodálom, hogy ma mindenki ezzel jön.
- Megvagyok... Nem fontos, de... Te hogy kerülsz ide? Nincs órád? Vagy edzésed?
- Baekhyunt keresem. Egy ideje már nem jelent meg edzésen. Senki nem tud róla semmit. Még a házánál is voltam, de ott sem találtam. Gondoltam megkérdezlek titeket, hátha ti tudtok valamit, amit mi nem. - hadarta. Szóval még ő sem tudja hol lehet. Kai ennyire komolyan veszi, hogy még a legfőbb bizalmasainak sem mondja el? Mihamarabb rá kell jönnöm hol lehet. - Hahó! Lisa! Figyelsz rám egyáltalán? - legyezett kezével szemeim előtt.
- Persze, ne haragudj! Egyenlőre nem tudom hol lehet, de amint megtalálom szólni fogok. Most azonban mennem kell. - hagytam magára, majd a parkoló felé futottam, egyenesen Kai kocsijához. Tudtam, hogy már nem lesz több órája, így úgy döntöttem kezembe veszem az irányítást. Megvárom itt, és közlöm vele, hogy ha nem engedi el Baekhyunt akkor feljelentem. A bátorságom egészen addig tartott míg meg nem jelent egy fölényes mosollyal az arcán.
- Hát te meg mit keresel itt? - simított arcomra.
- Baekhyun miatt jöttem. Engedd el őt! Nem tudom hol van, vagy hogy mit csináltál vele, de cseréljünk! Vigyél el engem, őt pedig engedd el! - néztem elszántan szemeibe.
- Biztos, hogy ezt szeretnéd? Én a helyedben kiélvezném az utolsó napjaimat Lucassal. - kuncogott. Ezek szerint tényleg meg akar ölni? Nem számít. Meg kell mentenem a barátomat.
- Igen. - egyeztem bele.
- Végül is, én ezzel csak jól járok. Jobb szórakozást nyújthatsz mint Bacon. - mért végig. - És Lucas szenvedését is hamarabb élvezhetem. Szállj be Hercegnő! - nyitotta ki előttem az ajtót, ahová egy rövid gondolkodás után be is szálltam. Ő is bepattant a másik oldalra, ekkor azonban kattant a zár. Most komolyan bezárta? - Óvintézkedés. Most már ha meggondolod magad sem szabadulhatsz.
Féltem. Lehet mégiscsak meggondolatlan döntést hoztam. De nem számít. Meg kell tennem, különben egy ártatlan embernek esik baja.
- Sajnálom Gyönyörűm, hogy ez így alakult. És ezt is. - nyomott valami rongyot az arcomba. - Nem tudhatod meg hová megyünk. - hallottam távolodni hangját, majd minden elsötétült.
LUCAS SZEMSZÖGE
Miután kész lettünk a könyvtárral a srácokkal együtt a termünkhöz indultunk, hogy csatlakozhassunk az osztályunkhoz. Azt hittem ezt a napot nem ronthatja el semmi, de ekkor Jennie szaladt felénk.
- Hali Baba! - indult felé mosolyogva Taeyong, de Jennie csak tovább szaladt.
- Elvitte. Kai elrabolta Lisát. - lihegte, miközben szemeiben könnyei gyülekeztek. Szavait elsőnek fel sem fogtam, de ekkor szinte villámcsapás szerűen eszméltem rá kijelentésére.
- Hogy mi? Hová? És hogyan? - kezdtem el faggatni. - Azonnal meg kell találnom. - kezdtem el futni a parkoló felé, ahol a motorom is volt.
- És mégis hogy akarod megtalálni? - állított le Mark. - Kai nem hülye. Nem fogja olyan helyre vinni ahol megtalálhatjuk.
- Igaza van. Esélyünk sincs rá. - értett egyet előbbivel Ten.
- De mégsem hagyhatom, hogy kettesben legyenek. Bántani fogja. - rágtam idegesen a szám. Elő kell kerítenem, mielőtt tesz vele valamit.
- Talán kérdezzük meg a focicsapatot, hátha ők tudnak valamit. - vetette fel az ötletet Taeyong, amit mind helyeseltünk is. Ennek nem szabadott volna megtörténnie. Vigyáznom kellett volna rá.
- Várjatok srácok! - jelent meg a semmiből Taemin. - Tudom hol vannak.
- Hogy érted azt, hogy tudod? - fordultam felé. Ha valóban tudja, akkor mielőbb indulnunk kellene.
- Van egy ismerősöm, aki le tudja nyomozni a telefonokat. Tudom hol van Baekhyun, és hogy hová viszi Lisát, viszont... Kai szüleinek az egyik rezidenciája. Mindenhol őrök. Szinte lehetetlen bejutni. - sóhajtott.
- Meg kell oldanunk. Én azt hiszem, már jártam ott. - szólalt fel Jennie.
- Remek. Akkor mi indulunk, ti pedig hívjátok a rendőrséget. - indultam meg a kocsim felé. Meg kell őket mentenünk.
LISA SZEMSZÖGE
Nem tudom mi lehetett azon a rongyon, de elég rendesen kiütött. Fogalmam sincs hol vagyok. Sötét van. Vagyis inkább félhomály. Azt hiszem ez egy raktár. De...Mintha lenne itt valaki.
- Lisa? - hallottam meg az ismerős hangot.
- Bacon? - gyűltek könnyek szemembe. - Tényleg te vagy az? Azt hittem bántott, vagy még rosszabb. - próbáltam meg felállni, hogy odamehessek hozzá, de a kezeim hozzá voltak kötve egy oszlophoz. - Hol vagyunk?
- Kai szüleinek egyik birtokán. Szinte lehetetlen, hogy megtaláljanak. Mindenkit egyesével fog begyűjteni, hogy aztán bosszút állhasson mindannyiunkon.
- Nekem azt mondta, ha idejövök, téged elenged. Te nem tehetsz semmiről sem. - néztem rá. - Rám dühös, nem rád.
- Mindenkire haragszik valami miatt. Egytől egyik. Senki sincs biztonságban. Kár volt idejönnöd. Engem sem fog elengedni. - sóhajtott.
- Örülök, hogy magadhoz tértél Hercegnő! - lépett be az ajtón Kai. - Látod, mondtam, hogy hamarosan találkozhattok. - simított rá megint arcomra. Régebben annyira imádtam érintését, most azonban a hideg futkos a hátamon tőle. - Nem bántottam, mint azt láthatod, viszont mi most elszórakozunk egy kicsit. - kezdte el kioldani kötelékemet.
- Hagyd őt békén! Ne merj hozzányúlni! - kiáltott rá Baekhyun. Ugye nem akarja velem is azt tenni, mint Jennievel. Én nem akarom. Próbáltam minél messzebb húzódni tőle, de ő felrántott a földről, és erőteljesen csuklómra szorított.
- Engedd őt el! - jelent meg a semmiből Lucas, majd egy laza mozdulattal állon vágta elrablónkat.
- Akkor ezek szerint mégis csak borul a listám. Téged öllek meg elsőként. - verekedtek össze.Ekkor azonban hangos sziréna hallatszott, majd megjelentek a rendőrök és a barátaink. Olyan gyorsan történt minden, hogy már csak Kai-t láttam, ahogy elviszi egy rendőrautó, a többiek pedig eloldozzák Baekhyunt, míg Lucas a segítségemre siet.
- Most már minden rendben lesz. Többé nem bánthat. Vigyázni fogok rád!
VÉGE
Nos, ez lett volna az utolsó rész. Köszönöm szépen, hogy elolvastad. 🥺❤️ Remélem tetszett nektek ez a könyv. Nagyon szerettem írni, de sajnos nincs hozzá több ötletem, így befejezem.
U.i.: Akik olvassák a többi könyvem, vagy azok közül bármelyiket, azoknak üzenném, hogy kitartást. Rajta vagyok az új részeken.😅❤️
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro