Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

25.rész

Heyho! ❤️

Itt lennék a beígért résszel. De mielőtt belekezdenék...

NAGYON BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT, ENNEK A CSODÁS HERCEGNŐNEK! BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT JENNIE!❤️🥳🎂🎉

LISA SZEMSZÖGE

- Lisa... - sietett oda hozzám Jennie. Szorosan magához ölelt, majd az arcomra simított. – Azt hiszem, beszélnünk kell.

Nem tudtam mi jöhet még. Értetlenül követtem, egyenesen fel a szobámba. Amint felértünk, bezárta maga mögött az ajtót, s komoly tekintettel nézett rám.

- Kérlek, ülj le! Valamit már régóta el kellett volna mondanom. - sóhajtott, miközben lekuporodott az ágyamra.

- Kai-al kapcsolatos, igaz? - foglaltam helyett mellette, válaszára várva, amit talán mégsem akartam annyira tudni.

- Itt az ideje, hogy mindent megtudj. - vett egy hatalmas levegőt, és belekezdett. - 3 éve történt az egész. Akkor kerültem ebbe a suliba. A szüleink úgy voltak vele, hogy mivel a nővérem is idejár, minden szuper lesz, és addig se kell rám figyelniük. Idegen volt nekem ez a hely. Nem is nagyon voltak barátaim. Szinte minden szünetemet egyedül töltöttem, hisz én voltam "az új lány". Ugyan néha Jisoo odajött hozzám, de nem akartam, hogy miattam romoljon a népszerűsége. De nem is ez a lényeg. Egy nap, odajött hozzám Taemin. Eléggé meglepett, hisz ő volt a legmenőbb srácok egyike. Beszélgetni kezdtünk, és kiderült, hogy nagyon kedves, de gondolom erre te is rájöttél. - nevetett fel. - Ő volt itt az egyetlen barátom. Ő mutatott be a többieknek. Akkoriban még legjobb barátok voltak Kai-al, és a focicsapat társkapitányai voltak.

- Hogy? Ők legjobb barátok voltak? - vontam fel a szemöldököm. Tudtam, hogy régebben jóban voltak, de hogy ennyire. Ez meglepett.

- Voltak... - hajtotta le a fejét. - Nos, mint azt tudod, Kai és én régen együtt voltunk. Menő volt, idősebb, emellett rohadt helyes. Elhívott egy randira, amire igent mondtam. Persze Taemin figyelmeztetett, hogy ezt gondoljam át, de nem hallgattam rá. Elmentünk egy randira, ez után pedig megkérdezte leszek- e a barátnője. Igent mondtam. Aztán minden olyan gyorsan történt... - itt hagyott egy kisebb szünetet. Tudtam, hogy nehéz neki erről beszélnie, így biztatásképp kezére helyeztem kezem, s egy biztató mosolyt engedtem el felé. Rám emelte íriszeit, és folytatta. - Tudtam, hogy szeret játszani a lányokkal, és hogy mindenki csak "arra" kell neki, de azt hittem én meg tudom változtatni. Alig voltunk együtt egy hónapja, amikor átjött. Megnéztünk együtt egy romantikus filmet, amit már akkor is furcsálltam, hisz utálja őket. Aztán megcsókolt, és lefeküdtünk...- az állam szinte a padlót verte. Nem gondoltam volna, hogy ők ketten.. Hisz Jennie akkor még alig lehetett 16. - Tudom. Megdöbbentő. De eszméletlenül szerelmes voltam. Azt hittem, hogyha engedek neki, és teljesen az övé leszek, azzal magamhoz láncolhatom. De nem így történt... Egy pár nappal később dobott. Újra a lányokat kezdte hajkurászni, engem pedig teljesen összetört. A srácok persze próbálták tartani bennem a lelket, de nagyon el voltam keseredve. 

Szegény. Ahogy mesélt az egészről teljesen át tudtam érezni, min is mehetett keresztül. Szememben könnyek kezdtek el gyülekezni, míg ő már szinte sírt.

- Épp a pálya melletti lelátón voltam Tennel. Néztük az edzést, és beszélgettünk. Próbált felvidítani, és adott egy hatalmas ölelést, ami kifejezetten jól esett. - mosolyodott el újból, arcát azonban még mindig könnyei borították be. - De Kai félre értette. Neki esett Tennek. Teljesen kifordult magából. Taemin és Baekhyun szedték le őt szegényről. Ez után persze berágott a fiúkra is. Neki ment Taeminnek, akit olyan szinten fellökött, hogy eltört a válla, így nem játszhatott a meccsen. A szülei ezután eltiltották, így lett Kai a kapitány. Persze ő engem hibáztatott. Azt mondta, hogyha nem flörtöltem volna Tennel, akkor Taemin sem lenne kórházban. 

- Te jó ég... Ez nem tudtam. - néztem magam elé döbbenten. - De emiatt miért nehezteltek rád?

- Azért mert hülye voltam. Taemin figyelmeztetett mindenre, és én nem hallgattam rá. Az én hibámból sérült meg. - sírta el magát újból. - Ez után szinte minden időmet a kórházban töltöttem. Bántott a tudat, hogy ez mind miattam történt. Egy nap, azonban mikor otthon voltam Kai becsengetett. Részeg volt. Azt állította meg akarja beszélni a történteket, és hogy nagyon sajnál mindent. Hittem neki. Beengedtem, de ő beszélgetés helyett rám mászott. Ellöktem magamtól, amivel felidegesítettem. Erősen megragadott, felrángatott a szobámba, és ...megerőszakolt. - halkult el teljesen. Meredten bámult maga elé néhány másodpercig. - Azelőtt sohasem volt velem ilyen. Azóta a nap óta, valami megváltozott benne. Mintha teljesen eltűnt volna a régi önmaga.

- Jennie... én..Nem tudtam. Annyira sajnálom. - öleltem magamhoz, miközben könnyeim versenyt futva egymással potyogtak.

- A múlton sajnos már nem tudok változtatni. De a te jövődön igen. Mindenképp el kell kerülnöd őt. - nézett komolyan szemeimbe. - Meg kell ígérned!

- Megígérem! - kulcsoltuk össze kisujjainkat az eskü megkötéséhez.

- De elég is mára ennyi depi. - törölte meg arcát. - És amúgy is. Ha mindez nem történik meg, most nem lennék ilyen boldog Taeyonggal.

- Ez igaz is. Már mondani akartam, hogy örülök nektek. Édesek vagytok együtt. - mosolyodtam el.

- Köszönjük. - villantotta meg gyönyörű fogait. - Most viszont, irány a buli!

***

Miután elmentek a vendégek, csak mi maradtunk. Lucas hulla fáradtan esett be az ágyába, míg én egy szemhunyásnyit nem bírtam aludni. Kikeltem az ágyamból, és hozzáláttam a rendrakáshoz. Összeszedtem az üres üvegeket, a poharakat a mosogatóba tettem, felmostam, és mire Lucas felébredt még reggelit is csináltam.

Épp kómásan nyammogta a reggelijét a kanapén, amikor anyáék hazaértek.

- Jó reggelt! - nevetett Jackson. - Milyen volt a buli?

- Biztos itt tartottátok? Nagyobb rend van, mint amikor elmentünk. - nézett körbe anya.

- Összepakoltam. Nem akartam, hogy a nagy mocsokba gyertek haza. - vakartam meg a tarkóm.

- Ez igazán kedves tőled. - mosolyodott el anya, és egy puszit nyomott a homlokomra. - Most pedig menjetek pakolni.

- Hová megyünk? - fejezte be ekkorra az étkezést Lucas. A haja még szerte szét állt, de így is annyira helyes, és édes volt. 

- Kínába. A szüleim már kíváncsiak Lisára. - fordult felém Jackson. - És úgy is mindjárt itt a téli szünet. Egy héttel meghosszabbítjuk nektek. 

- Megyek és pakolok! - lelkesedett be, és már fel is nyargalt a szobájába. Értetlenül meredtem utána. Mégis miért örül ennyire? Ilyen menő nagyszülők lennének, vagy mi?

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro