- ⭐ -

- harry videóhívást kezdeményezett -

- szia loulou! -rikkantott fel a félmeztelen göndörke, vadul integetve köszöntést nyújtván a kék szeműnek.

az említett elmosolyodott, képtelen volt elnézni a fiatalabbik halk szuszogása mellett, ami csak zene volt füleinek és öröm, mert tudta, ezzel miféle vágyakat csikart ki belőle.

- na miújság arrafelé, göncölöm?

a kérdezett válasz helyett csak vörösebbre pirult, beszéd nélkül vezette a kamerát az öle felé, ahol louis a sötét alsót megpillantva rögtön kiszúrhatta, mi járatban arrafelé, a göndör hajú babájánál.

- te állsz, mint a cövek! -jegyezte meg kicsit hangosabban a kelleténél, amivel sikerült csak jobban megijesztenie az amúgy is riadt őzike szeműt.

- tudom -súgta halkan, lehajtva fejét. - annyira gáz ...

- már miért lenne az?

harold egy darabig nem is kívánt felelni, de miután az idősebb egy elégedetlen morgást engedett feléje, máris kezes bárányként engedelmeskedett.

- mert azt akartam, hogy akkor álljon fel úgymond először, amikor te is itt vagy velem, mert azt szerettem volna, ha ... ahhjj, ki fogsz nevetni!

szégyenében a kezei közé temette arcát, és azzal, hogy nem fejezte be mondandóját, az egek fölé küldte a kócos hajú egyébként is vékony szálon futó idegeit.

- mondd már!

- csak azt szeretném, ha te vernéd ki nekem elsőként ... én nem akarom magamnak ...

a végét már szinte csak magának motyogta, míg eljátszott a lepedő gyűrődéseivel, nem is a kamerába nézve. louis szinte extázisba került a hallottaktól, és csak elnézte őt, még annál is mélyebb szerelembe esve az angyallal, mint azelőtt. ártatlannak találta és ugyancsak, igazán gyönyörűnek, ami miatt vágyai viharosabb hullámok közé eveztek, akkor már régen nem a józan ész irányított közöttük. tisztelte loknisát annyira, hogy eleget tegyen bugyuta álmainak, melyekért szintén csak csodálni tudta őt, mindig.

- miért nem mondtad?

lágy hangjára a kisebbik felkapta fejét, aztán vállát vonogatva nyúlt pólója után, hogy magára vehesse azt. louis nem volt rest, ugyanis nem szerette volna veszni hagyni a gyönyörű pillanatot, mikor szemét harry álomszép testén legeltetheti.

- várj! -kérte sietve. - had nézzelek, kérlek.

meggypiros ajkaira édes mosoly kúszott, aztán úgy helyezkedett, hogy a zafírok jobb rálátást tegyenek testére, s meredező ágyékára is, melynek vonalai szépen átütötték boxerének sötét anyagát. louisnak muszáj volt egy hatalmasat nyelnie azelőtt, hogy az alsója alá vezzette volna kezét. lassú, hergelő simogatással kényeztette magát, a lehető legtovább húzva minden másodpercet.

- gyönyörű vagy -morogta, akkor már sokkal mélyebb tónusban a szokásosnál.

harry felkuncogott, majd négykézlábra helyezkedve felsőtestével a matracra feküdt, de csípőjét kitartóan az ég felé tartotta továbbra is, ezzel egy pucsító pózt felvéve. még egy videóban látta ezt, ahonnan sok más, huncut dolgot is sikerült ellesnie.

- basszus -tört ki belőle hamar, még az ajkait is beharapta mellé.

a bongyori csendben figyelt, tincsei elterültek mackó mintás párnáján, míg ajkai között halk lihegés szaladgált fel s alá, véglegesen is elveszni látszott szegény. louis gyönyörű volt, miképp annyira törekedett, hogy mindent jól csináljon, és ahogy a farka fénylett ... harry életében a sajátján kívül másikat nem látott még, de azt könnyen el tudta dönteni, hogy lou pénisze szép volt, nagyon szép.

- megnézed azt is, ahogy elmegyek?

- ühüm -motyogta, míg csípőjét mozgásra bírva körözni kezdett a levegőben.

a kék szemű is végig csak őt nézte, azt, hogy mennyire is kívánatos az ő babája valójában. imádta az összes porcikáját, angyali vonásait, és azt, hogy ennyire ártatlan. harry semmihez, de főképp senkihez sem volt hasonlítható. számára ez a fiú jelképezte magát, a megtestesült gyönyört.

az említett édesen felkuncogott, mikor észrevette, hogy partnere elkalandozott kicsit.

- nyúlj be a gatyád alá és simogasd magad egy kicsit.

- lou ...

- kérlek.

a kis göncöl először tétovázott egy keveset, hiszen épp az előbb említette, hogy szeretné csinálni először ... de a süni csak annyit mondott neki, hogy simogassa. abból nem lehet baj, igaz?

lassan az alsója alá vezette kezét, ahol ágaskodó ágyéka nedvesen és ragacsosan várt rá, amitől meglepődött. ezelőtt, ha mindig rájött a dolog, akkor próbált valami semlegesre gondolni, amivel általában sikerült is elterelnie kalandos gondolatait. de ez most teljesen más volt ... miként simogatni kezdte magát, testén azon nyomban cikázó impulzusok szaladtak végig, sikkantásra ösztönözve ezzel száját, fülei nem hittek saját maguknak sem. harry teljesen a párnának nyomódott, úgy nyöszörgött, s louisnak már sikerült csupán annyitól elmennie, miképp göncöl bábája az égre sikkantott. varázslatos volt az egész.

- mostantól a sikkantásod az új altatóm, baby.

louis elnézte őt egy darabig, ahogy teste lágyan hullámzott a kéjtől, míg a huzat sarkát a fogai közé véve igyekezett tompítani magán, tisztán látszott rajta, hogy az első alkalma volt ez.

- baby, ne rosszalkodj -szólt rá gyengéden, de úgy tűnt, süket fülekre talált.

- louehh, nem bíhrohm ...

muszáj volt egy hatalmasat nyelnie ahhoz, hogy ismét az uralma alá vehesse az irányítást, szerelme túl csábítóan hatott rá, amit utált. nem szívesen szakította félbe a maszturbáló fiút, aki konkrétan előtte csinálta életében először, teljesen elázva, nyakig nedvesen. a francba is, tényleg ő akarta megrontani.

- baby ... emlékezz arra, amit mondtál.

harry kelletlenül húzta el a kezét, majd szisszent fel a kellemetlen érzéstől, mely lüktetve a farkába csapott. miért ilyen jó érzés ez? nem értette.

szüksége volt pár percre, mire sikerült magához térnie, álmos szemekkel pillantott a vigyorgó kócosra, ki imádattól csillogó íriszekkel bámulta őt, és ettől szinte elolvadt.

- most már alig várom, hogy kiverd nekem -súgta vörös arccal, édesen mosolyogva.

- nem sietünk sehová sem, göncölke.

- csak a mennybe ...

- majd vissza -fejezte be helyette az idősebbik, majd egy szeretlek-et motyogva végül elköszönt tőle.

aznap este harry a kacagó angyalokkal álmodott.

- ⭐ -