It's a...
36
Délután Yoongi kedvesen segített ki a kocsiból. Nem mintha bármi bajom lett volna, csak a pocak kerekedett, az Apró Emberi Lény pedig az általunk vártnál gyorsabban növekedett. És persze, mint az összes bármire való baba, imádott, de tényleg, imádott rugdosódni.
- Te is remegsz? – emelte feljebb Yoongi a reszkető kezét.
- Igen. De annyira éhes vagyok, ha vége a vizsgálatnak, együnk valamit – követelőztem.
- Meki jó lesz?
- Fujj, nem. Gyrost akarok – mondtam, egyre hisztisebben.
- Rendben van tündérem, akkor gyrost eszünk – simított végig a karomon, majd kinyitotta előttem a kórház ajtaját.
- Imádlak, főleg akkor, amikor kibírod a hisztis énemet – közöltem, majd boldog mosollyal az arcomon tovább mentem a már jól ismert úton. Szerencsére a váróban senki sem volt, sőt, a doki várt ránk. A szokásos kérdések feltétele és a zselézés után pedig már ment is az ultrahang.
- Látjátok azt? – mutatott a doki a képernyője, mire mindketten bólintottunk. – Innen lehet tudni, hogy a baba...
A gyrosozás után Yoongival célba vettünk egy közeli cukrászdát, ahova Yoongi nélkülem ment be. Néhány kis sütikéért én biztos nem fogok megmozdulni, hagyjuk már.
Rosé: Sietnétek?! Mindenki rátok vár
Apró mosolyra húzódott a szám barátnőm üzenetét meglátva. A fénysebességet megszégyenítő gyorsasággal visszaírtam neki annyit, hogy bár mi sietünk, a megszokott belvárosi dugót ez a lehető legkevésbé sem érdekli.
Amint Suga visszatért a színezett töltelékű sütikékkel, visszaindultunk a házba.
- Vigyázat, megy a Hobi – kiáltotta valaki bentről.
- Érkezem – visította Hoseok is, ahogy szinte siklórepülésben száguldott felénk.
- A sütik – reagáltam azonnal.
- Basszus – motyogta Yoongi, nem sokkal az előtt, hogy J-hope teljes erejével becsapódott. Mindkettőjüket ellepte a sütemény tésztája és a babarózsaszín töltelék. Lassan a többiek is kiszállingóztak, és mind megdöbbenve mosolyogtak a két idiótára, akik tetőtől talpig pinken virítottak.
- Most meg mit pislogtok itt, mint hal a zacskóban? – kérdezte tőlük Rosé, majd a helyzetet felmérve azonnal megölelt, és engem elengedve ugrálni kezdett örömében.
- Kislány lesz? – kérdezte először Kook, továbbra is megdöbbenve.
- Szerinted, ember? A tény hogy itt áll az a kettő rózsaszínen nem elég? – oltotta be azonnal Rosé. És erre Jungkook nem tudott mit mondani.
- Ezt most el kell, hogy ismerjem. Szerelmem, te vagy a szarkazmus királynője – fordult barátnője felé Nam, majd aranyosan magához húzta. Yoongi ravasz pillantást vetett rám, majd igen csak huncut vigyorral megölelt, ezzel engem is összemázolva.
- Egyébként tök finom a süti – jegyezte meg Hobi, aki boldogan nyalogatta a saját kezét.
- Én is, én is – reagált rá egyből Tae.
Miután mindenki kiörülte magát, Yoongival arra jutottunk, hogy ideje lenne lefeküdni, aludni.
- Aludj, kincsem, ne sírjál
dallal őrzöm éjszakád,
apu éjjel besegít,
mert anyu lehet, elszenderít – énekelte halkan, ahogy a hasamat simogatta, majd egy kis időre elhallgatott.
Yoongi POV:
Éppen altatót énekeltem Narinak, és az egyre kerekebb pocakját simogattam, amikor éreztem, hogy egy apró testecske közelebb mozdul a kezemhez. Egy kicsiny hát simult oda a tenyeremhez Nari hasán keresztül. Csillogó szemekkel néztünk össze Narival.
- Min Areum Gi, kicsiny szerelmem – suttogtam alig hallhatóan, majd lágy csókot nyomtam Nari hasára.
All the love, Ch
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro