31

Rosé POV:

Mosolyogva fetrengetem az ágyon Nari szobájában, míg ő két, majdnem ugyanolyan virágkoszorú között vacillált. Ahogy egyre bizonytalanabb lett, arca vörösbe váltott és mérgesen a földhöz vágta mindkettő darabot, és egy teljesen eltérő, harmadikat tett a fejére. Van ugyanis, aki megteheti.
- Nem szerettem volna megkérdezni, de most már tényleg nem bírom – vezette be a mondanivalóját. – Mi ez az idétlen vigyor?
- Hát az... - kezdtem pirulni. – Az úgy volt, hogy nagyon szeretem Namjoont...
- És túlestetek rajta? – húzogatta Nari perverzül a szemöldökét, mire ha ez lehetséges, arcom még vörösebb színbe váltott, a fejemben pedig újrajátszódtak az események...

- Helloooooo, tubicák! – tört be az ajtón Hoseok, mire Rap Monsterrel a kanapén fetrengésből ülő helyzetbe tápászkodtunk és érdeklődve – én kicsit pirulva – figyeltem J- Hope barátunkat.
– Aztán nem rosszalkodni! – kacsintott cinkosan, majd megcélozta a konyhát, ahol aztán dalolva kezdett kutakodni a hűtőben. Namjoon-nal egymásra néztünk, mire szemöldökét felhúzva kérdőn biccentett az emelet felé. Mosolyogva bólintottam, mire kézen ragadott és elindultunk a szobája felé. Rajtunk hármunkon kívül senki nem volt itt, hiszen valami dolguk akadt.
Mikor benyitott, megpillantottam kissé rendetlen, ámbár mégis rendezett szobáját. Tipikus Namjoon, amolyan rend a káoszban. Nem foglalkoztam gondolataimmal tovább, hanem még mindig Nam kezét fogva vetettem be magamat ágyába, ezzel őt is magammal rántva. Az eséstől testünk egy vonalba került, mire Rap Monster huncutul mosolyogni kezdett. Látva hirtelen beparázott fejemet, csak nevetve megrázta a fejét, majd mellém feküdt és úgy húzott ölelésébe. Kezével elkezdte finoman simogatni a derekam és a hasam, majd a póló alját feltűrve folytatta eme műveletét. Mosolyogva, csillogó szemekkel néztem fel rá, mire szeme mosolyogni kezdett és nyomott egy puszit orrom hegyére. Így feküdtünk egy kicsit, amikor is Nam keze áttért a combomra. Simogatása még mindig kellemes és jóleső volt, ezért ismét rá vezettem tekintetemet. Ámulattal bámultam sötétbarna íriszeit és arca különleges vonásait, miközben annyira elkalandoztam, hogy végig simítottam arcélén, majd a kezem a mellkasára vezettem. Édes csókjába vont, amit mosolyogva, hezitálás nélkül viszonoztam is. Nyelve édesen simított végig alsó ajkamon, mire óvatosan szétnyitottam azt, ezzel teret adva neki. Az érzéstől, ahogyan nyelveink és ajkaink folyamatosan súrolják egymást, miközben Nam keze továbbra is érintésétől libabőrös bőrömet simította végig, kezdtem elveszteni a kontrolt a testem felett. Kezem finoman RapMon hajába vezettem, miközben még közelebb húztam őt magamhoz, mire egy elégedettséget jelző hangot hallatott. Óvatosan elfektetett hátamra, miközben csókunkat egy rövid pillanat erejéig sem szakította félbe. Namjoon keze hirtelen combom belső felét kezdte simogatni, mire szemem hirtelen kinyílt és ijedten szakítottam félbe a csókot, miközben éreztem, ahogy a rossz emlékek feltörnek belőlem. Szemembe könnyek gyűltek és a levegőt is kapkodva vettem.
- Mi a baj, Kicsi? – kérdezte, miközben hüvelykujjával lágyan megsimította arcomat, ezzel a könnyeket is letörölve onnan. – Ha nem szeretnéd, akkor nem kell... Nem erőltetjük, rendben? – kérdezte, miközben szemével türelmesen mustrálta arcomat. Figyelmességétől és arca látványától egyből megnyugodtam.
- Hidd el, én szeretném. – kezdtem bele. –Nagyon is, csak... volt pár rossz élményem a dologgal kapcsolatban. – suttogtam, igyekeztem nem szemébe nézni. Államat fölemelve szólított a nevemen.
- Ne félj, Rosé. Ameddig itt vagyok, addig minden rendben lesz. Megígérem, hogy vigyázok rád. – mondta kedvesen, mire nyakát átkarolva húztam közelebb magamhoz és tanulmányoztam gyönyörű vonásait.
- Szeretlek, Namjoon! – suttogtam halkan, ám érzelmekkel tele.
- Én is szeretlek, Rosé! Nagyon szeretlek! – mondta, mire arcaink közeledni kezdtek egymás felé, míg végül egy csókban forrtunk össze. Csókunk egyre hevesebb lett, érzelmekkel és vággyal teli. Ezúttal Namjoon keze bejárta egész testemet és egyáltalán nem bántam, hiszen biztonságban éreztem magamat vele. Kezei megint a belső combom felé igyekeztek, majd mikor rémület helyett csak egy kéjes sóhaj volt reakcióm, felbátorodva tért keze nadrágomhoz, hogy szépen lassan lehúzhassa rólam. Perceken belül már mindketten csak fehérneműben maradtunk, amikor is Nam végigmért, majd ajkát megnyalva, beharapta azt. Ujjai lassan fejtették le vállamról a melltartóm pántját, utána lapockámhoz nyúlva kapcsolta ki a ruhadarabot, majd hajította a földre nemtörődöm módon.
- Csukd be a szemed, ez tetszeni fog! – utasított halkan, mire mosolyogva hunytam le szemeimet. Kezei melleimre tévedtek, miközben ajkai a fülemnél állapodtak meg és onnan indulva kezdett puszikat hinteni bőrömre. Ahogy egy kényesebb pontra ért nyakam területén, kezeimet hajába vezettem és egy aprót nyögtem, így ő elkezdte kiszívni az érzékeny bőrt. Műve befejeztével egy puszit hintett a területre, majd folytatta útját. Ajkai átvándoroltak a kulcscsontomra, onnan a melleimre és a hasamra, majd az utolsó puszit végül a köldököm alatt éreztem meg. Már éppen nyitottam volna ki a szemeimet, amikor meleg leheletét éreztem szeméremdombomnál, majd pillanatokon belül megéreztem nyelvét magamban. Hihetetlen érzés volt, ahogyan nyelve járt, körözött bennem, ezért ajkaim közül újabb és újabb halk nyögések törtek fel. Mikor már a gyönyör kapujában álltam, Namjoon hirtelen leállt, majd csak pár pillanatra eltávolodva tőlem kiszedte éjjeliszekrénye fiókjából azt a bizonyos ezüst tasakot. Gyorsan magára görgette, majd pillanatokon belül éreztem meg méretét magamban, ezzel egy időben volt szerencsém csókja ízét is megtapasztalni. Az érzés, ahogyan kitölt, mindkettőnkből előcsalt egy sóhajjal vegyült nyögést. Lassan kezdett bennem mozogni, ezzel elérve, hogy még többet és többet kívánjak belőle. Kezeimet nyaka köré tekertem, míg lábaimat dereka köré csavartam, így elérve, hogy még jobban érezhessem Őt. Ahogyan hol lassabban, hol gyorsabban mozgott bennem, egyre jobban épült bennem az a bizonyos érzés, egyre inkább éreztem, hogy nemsokára elélvezek. Ezt látva megszakította csókunkat és rám pillantott.
- Szeretlek, Rosé! – hangoztatta ismét, miközben végigsimítottam izzadtságtól gyöngyöző homlokán.
- Én is szeretlek, Namjoon! – mondtam ki, mire újra ajkaimnak esett, miközben megadta a kegyelemdöfést, amitől mindketten érdekes hangokat hallatva élveztünk el. Még pihegtünk pár percig, majd lassan kihúzódott belőlem, az óvszert a kukába dobta, majd visszafeküdt mellém és a derekamat átölelve feküdtünk még egy negyed órán keresztül. A csöndet RapMon korgó hasa törte meg, mire mindketten felnevettünk.
- Maradj csak itt, hozok valami kaját! – csókoltam meg mosolyogva, majd gyorsan felkapkodtam a ruháimat és rendbe szedtem a fejem. Ugrándozva mentem le a konyhába, ahol éppen Hobi ügyködött valamin. Meglátva engem csak perverzül elmosolyodott és megszólalt.
- Na, csak nem megéheztél egy kiadós hancúr után? – vonogatta idiótán szemöldökét.
- Elhitted, Hoseok! – nevettem fel, hiszen nem volt tervem az orrára kötni az elmúlt fél óra eseményeit.
- Mondd ezt annak a gyönyörű szívásnyomnak a nyakadon. – mutatott vigyorogva Hope a saját nyakára, mire egy kanalat elő véve a fiókból, kezdtem el keresni az említett pontot, ami hát mondjuk úgy, koránt sem volt észrevehetetlen.
- Egy szót se, Hoseok! – mondtam égő fejjel, mire csak felnevetett, majd a hajamat összeborzolva kapta föl a cuccait és költözött ki a nappaliba tévézni. Én továbbra is csak bárgyún mosolyogva és lesokkolva álltam a konyhában még percekig.

Megráztam a fejem, mintha ezzel le tudnám nyugtatni magam, akár csak egy picit is.
- És te mit veszel fel? – rántott ki Nari végleg az emlékeim közül.
- Miről beszélsz?
- Hát tudod, a duplarandi. Úgy negyed óra múlva...
- Ó, hát ötletem sincs – húztam el a számat bizonytalanul.

Nari POV:

Az apró, külvárosi, kissé 60-as éveket idéző étteremben ültünk, és arra vártunk, hogy Rosé eldöntse, mit rendel.
- Egyél valamit, szükséged van rá – bíztattam barátnőmet, aki undorkodva nézte az étlapot.
- Ne vedd figyelembe, már túlságosan is várja az anyaságot.
- Kim Namjoon, egyél sünt – néztem rá szúrósan, mire mind elnevették magukat.
- De tényleg ne oltogasd most, mert kikaparja a szemed – figyelmeztette halkan Yoongi Nam-ot, aki ezen elmosolyodott... ó, ha tudta volna...
- Max a te hátad karmolja szét éjszakánként – bukott ki Rosé-ból. Sugával kissé ijedten néztünk össze, mire barátnőm elnevette magát. – Múltkor hangosak voltatok.

All the love, Ch