___________________________________________________________________________

Kedves Olvasók!

Ebben a fejezetben ugyanazt a részletet fogjátok félig-meddig olvasni, mert nem úgy terveztem eredetileg meg az előzőt fejezetet, ahogy először volt, hanem máshogy, csak rosszul mentette el a Wattpad.
Bár a hibát kijavítottam, most mégis így kell folytatnom.

Egyuttal elnézést szeretnék kérni a késéért, de szerintem meg tudjátok érteni, hiszen a suli most kezdődött, a dogák is a nyakunkban vannak...

Mindenesetre próbálkozom írni nektek!
Jó olvasást!

AYDZSENA

__________________________________________________________________________

A medve kék szeme összeszűkült a látványra.

Keze ökölbe szorult, majd dühös arccal várta, hogy észrevegyék.

Ami meg is történt...

Alice abban a pillanatban, amikor észrevette a látogatójukat, ellökte magától Springy-t, aki furcsállva a mozdulatot, az ajtó felé pillantott.

A szobában fagyottá vált a hangulat.

A nyúlfiú leszállt az ágyról, majd a medve elé lépett, és belenézett a szemébe.

Freddy és Springtrap komoran méregették egymást egy darabig, miközben Alice az ágyról riadt pillantásokat vetett rájuk.

Freddy ellenségesen méregette a vetélytársát, majd komoran a lány felé fordult;

- Mit jelentsen ez?- próbálta moderálni a hangját.

- Springy-vel...

- Alice a feleségem. Összeházasodtunk. És SZERETEM őt! Szóval jobban tennéd ha nem állnál közénk- előzte meg a fiú a lány válaszát.

Freddy arca elsötétült, de még nem gurult be igazán... Alice-hoz fordult inkább;

- Ne mozdulj.

- De Fre...

- AZT MONDTAM, HOGY NE MOZDULJ!!!- ordította a medve, mire Alice ijedten összehúzta magát.

- NE MERJ VELE ILYEN HANGNEMBEN BESZÉLNI!- ordította dühösen Springtrap, majd a medvére vetette magát.

Amazt meglepte a hirtelen támadás, de nem hátrált meg...

Springy és Freddy komoly verekedésbe kezdtek, miközben Alice rémülten próbálta őket szétszedni;

- NE! NE, FREDDY, NE BÁNTSD!!! KÉRLEK NE! ENGEDD EL!!!

- MIÉRT ENGEDJEM EL?!- ordibált dühösen a medve, de most Alice nem ijedt meg tőle.

- MERT NEM HAGYOM, HOGY SZÉTVERD!

- PEDIG NAGYON IS MEGÉRDEMLI!!!

- ENGEDD MÁR EL!

- ALICE HAGYJÁL!- taszította el a medve magától a nyuszilányt. Nem bántani akarta, csak megvédeni a küzdelmüktől.

Alice nagyot nyögve huppant a földön, mire Springy ijedt szemekkel odaugrott hozzá;

- Minden rendben kedvesem!?

- NE SZÓLÍTSD ÍGY TE SZEMÉT!!!- kiabálta a medve.

- PEDIG ÍGY FOGOM! SŐT! A MAI NAPTÓL HIVATALOSAN IS!!!- kiabálta gúnyosan a nyúl.

- FOGD BE!!!- támadt volna a medve, ám Alice Springy elé ugrott;

- NE CSINÁLD!!!

- IGAZ AMIT MONDD?! TÉNYLEG A FELESÉGE VAGY?!- kiabálta magából kikelve a medve.

- IGEN ÉS SZERETEM!!!

- AZ NEM LEHET!!! NEM IGAZ!!!- a medve őrjöngött dühében. Nem akarta elhinni, ami történt...

- Különben is...- fordult Springy-hez- TE. HOGYAN. LEHETSZ. ÉLETBEN?!

- Egyszerűen; TÚLÉLTEM. Nem vagytok valami hatásos gyilkosok...

Freddy arca egyre sötétebb lett.

Pedig nem akart még dühösebb lenni...

- Most meg fogsz ölni...?- kérdezte gúnyosan Springtrap.

- Nem. Nem megölni foglak... Hanem kidobni innen... És MOST tenni is fogok érte, hogy így maradjon...!

Azzal a medve megragadta a nyulat, és elkezdte kirángatni a szobából...

Alice ezt látva utánuk ugrott, hogy kimentse Springy-t, de nem járt sikerrel, ugyanis pont abban a pillanatban csapódott rá az ajtó.

- Ne!- kiáltotta- Spingy!!!

Alice szemében a könnyek gyűltek, majd dühösen az ajtónak ugrott.

Ám az nem nyílt ki...

A lány dühösen sírva rohant akkor az ablakhoz, ahonnan ismét a férje nevét kiabálta.

De hiába.

Freddy és Springy alakja csak távolodott a pizzéria előtti utcán...

                                                            * 

12:34

Miután a medve elvitte a szerelmét, a nyuszilány összetörve, és sírva zuhant rá az ágyára.

Azóta már igaz nem sírt, de dühöngött.

Senki nem mehetett be hozzá, és ezt most nem is sajnálta.

Egyedül csak egyvalaki volt ott vele...

- Alice...Naaaaa! Legyen már jobb kedved... Csak egy fiú...

Juleka erőltetett mosollyal lebegett a huga felett.

- Hát nem érted?!- tombolt feszülten Alice- Ő NEM CSAK EGY FIÚ!!!

- Oké, oké, értem. Totál szerelmes vagy...

- Annyira nem érted ezt!!!- dühöngött a nyuszilány.

- Lehet, hogy nem értem, de attól még nem kéne leordítani a fejemet. Elvégre én vagyok az egyetlen, aki itt van MOST IS veled.

- Chichi is itt lenne...

- Óóó... Szóval már Ő is...

- Nem ragadhatok le a múltban, ahol csak mi ketten voltunk, mint testvérek.

- Igaz. De szerintem túl sok impulzus ér téged. Ez nem jó..

- Éppen ezért jöttem ide, rémlik?!- csattant fel a düdtől vöröslő arccal a nyuszilány.

- Alice mi van veled?- Juleka gyanakodva húzta fel a szemöldökét- Olyan... Más vagy...

- Itt is lenne az ideje!

- Al... Hé!- Juleka közeledni próbált a húgához- Minden rendben lesz... Csak nyugodj le...

- NYUGODTVAGYOK!!!

- Nem vagy- a szellemlány nagy levegőt vett, majd Alice fülébe súgta- Visszaszerezük Springy-t neked. Kerül, amibe kerül. És különben is... Van egy tervem.

- Miért akarsz rajta segíteni? Nem is kedveled!

- Ez nem teljesen igaz. És... amúgy is... Tudod... Nem akarlak szenvedni látni... Mert a testvérem vagy, és szeretlek. Egyszer már hagytam, hogy szenvedj... Még egyszer nem fogom.

- Mindig ismételed önmagad.

- Tudom... Muszáj. Azt akarom, hogy megbocsálts nekem.

- Már megtettem.

- De én még mindig hibásnak érzem magam!- a szellemlány csügedtten huppant le Alice ágyára.

- Mindkettőnknek van javítani valója... Ne legyél szomorú emiatt. Ki tudod javítani a hibádat.

- Tudom! Ezért akarok segíteni!

- Akkor segíts!- tört ki újra Alice.

Juleka boldogan ugrott fel az ágyról;

- Okkéééé! Akkor mondom is a tervet...

Azzal nagy hadarással ugyan, de megosztotta az ötletét Alice-al, akinek végre ekkor egy reménykedő mosoly futott végig az arcán;

- Te aztán tényleg a legjobb testvér vagy... July.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Kedves Olvasók!

Remélem kielégített titeket ez az "új" rész.

Próbálom majd tovább írni, remélem sikerül.

Köszönöm a türelmeteket!

Kitartást;

AYDZSENA
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------